HTML

Jégkorong

A világ legjobb sportja a határokon innen és túl, és mindenütt, ahol van.

Címkék

ahl (66) alba volán (453) átigazolások (243) ausztria (86) a csoport (408) bajnokok ligája (42) bajnokság (226) bajnokságok (82) bartalis (53) bp. stars (52) brassó (64) briancon (72) cortina (67) csehország (98) dab (43) dab.docler (315) divízió 1 (231) divízió 2 (49) döntő (128) ebel (1139) eht (76) eihc (93) elitserien (49) énekes (363) extraliga (59) fehéroroszország (50) fehérvár (609) felkészülés (183) felkészülési mérkőzések (182) finnország (145) fotók (45) franciaország (73) ftc (213) gömöri (43) hári (76) hc csíkszereda (85) hetényi (70) horvátország (40) hsc csíkszereda (87) ifjúsági (285) iihf (80) inline (109) interliga (44) játékvezetők (64) jégkorongmagazin (51) jesenice (42) junior (90) juniorok (200) kanada (97) khl (663) kóger (82) kölyök (55) kontinentális kupa (104) ladányi (105) légiósok (131) ljubljana (46) magyarország (561) magyar kupa (80) miskolc (187) mjsz (143) mol liga (975) nationalliga (132) németország (46) nhl (1598) női (96) nők (127) norvégia (45) ob 1 (173) ob i. (206) ocskay (107) olaszország (68) olimpia (119) olimpiai selejtezők (85) oroszország (132) pakk (41) playoff (137) primeau (55) rájátszás (360) románia (119) sator (53) sc csíkszereda (107) serdülő (78) sport tv (42) stanley kupa (40) steaua (41) svájc (77) svédország (161) szavazás (57) szavazások (43) szélig (75) szlovákia (193) szlovénia (105) szuper (107) thurston (43) u16 (61) u18 (291) u20 (168) ukrajna (57) utánpótlás (122) ute (185) válogatott (984) vasas (53) vas jános (111) vb (1471) videó (148) videók (494) világbajnokság (107) winter classic (51) Címkefelhő

Ez mindennek a teteje

2008.04.20. 22:37 D. Gromov

Egyáltalán nem tartom törvényszerűnek, hogy ki kell esnünk. Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy középdöntősök legyünk az elit világbajnokságán. Hogy jutottunk el idáig, és mi vár ránk ezután? Tényleg reszkessen Kanada?

Ezt írtam a szlovéniai divízió 1-es világbajnokság után, a blog előtti időkben, az Indexben: "Ljubljanában más szintre került a történet. A csapat eljutott oda, hogy csak akkor kelljen dicsérni, ha valóban jó és eredményes. Amikor nem az, lehet bosszankodni. Nem szerencsés törpék vagyunk már, akiket muszáj megsüvegelni, mert annyira aranyosak. Hanem valakik az erősek közül. Na, ezért fog előbb-utóbb fájni, ha nem bírunk osztályt váltani. És ezért fogunk egyszer úgyis odaérni, ahová annyira vágyunk."

Ez a decemberi Pannon Kupáról jutott eszembe: "Egyre jobbak vagyunk. Sokkal gyorsabb és erősebb a csapat, mint amilyen egy évvel ezelőtt is volt. Nem olyan régen a harmadik harmadokban alig kaptunk levegőt, most az utolsó tíz percben szétkorcsolyáztuk a lengyeleket, és nem szenvedtünk az ukránokkal meg a japánokkal szemben sem. Vitathatatlan: hasznos, hogy az Alba Volán az EBEL-ben játszik, és hasznos, hogy vannak, akik a francia, az olasz és a norvég bajnokságban teszik a dolgukat. Megint tettünk egy apró lépést az A-csoport felé. Nem állítjuk, hogy csak a küszöböt kell átlépni. Ám abban bízunk, hogy néhány éven belül igenis beköszönt a pillanat."

Ezt meg másfél héttel ezelőtt kalapáltam bele az internetbe: "A magyar jégkorong-válogatott benyomásaink és reményeink szerint simán egyenrangú ellenfele Ukrajnának vagy Japánnak, nemcsak technikában, hanem gyorsaságban, kraftban, taktikában is."

Nem azért szedtem elő ezeket, hogy azt bizonygassam, milyen marha nagy próféta vagyok. Sokkal inkább azt illusztrálandó, milyen látványos a fejlődés, amelynek szemtanúi és talán picit részesei is vagyunk.

Amikor a blogot elindítottuk, eszünkbe jutott egy pillanatra: milyen jó lenne, ha a magyar válogatott feljutna az A csoportba, kedvenc sportunk iránt érdeklődnének sokan, jönnének az olvasók tömött sorokban, pörögnénk, mint a pinty. Jöttek eddig is, messze felülmúlva legmerészebb várakozásainkat, és most pláne jönnek.

Már-már felüti a fejét valami féltékenység.

A jégkorong a mienk. Azé a néhány ezer emberé, aki eddig is szerette, akinek nem kellett a szeretéshez szenzáció, aki örült, hogy ért és élvez egy kemény, okos, dinamikus játékot. A jégkorong nem a tömegeké nálunk. A jégkorong szubkultúra.

Szombat óta jégkorongról beszél boldog és boldogtalan, politikusok telefonálgatnak, táviratoznak, adnak ki közleményeket, olyan a hangulat, mint amikor a Ferencváros futballcsapata 13 évvel ezelőtt bekerült a Bajnokok Ligájába. Amikor a csapat hardcore drukkereinek jó része nem jutott be az Ajax-meccsre, mert elvitték a jegyeket a tévésztárok, a humoristák és a popzenészek.

Mindazonáltal ezt a féltékenységet el kell hessegetni.

Először is: akik nem a jégkorong közelébe valók, úgyis el fognak tűnni két hét alatt. Akik anélkül ömlengenek, hogy háromnál több játékos nevét fel tudnák sorolni, fanyalogni fognak az első kudarc után. Mi ellenben két hét múlva is itt leszünk. És akkor sem fogunk nyafogni, ha véletlenül kiesünk egy év múlva. Nem is magunkra, blogszerkesztőkre és -szerzőkre gondolok. Elsősorban és mindenekelőtt arra a közönségre és közösségre, amely a jégkorong és most már blogunk környékén is kialakult. Amelynek nem lehetünk eléggé hálásak – sem mi, sem a magyar válogatott.

Másodszor is: az mégis jó, ha egyre többen leszünk. Néhány napja kommentben írtam: ha feljutunk, nem megkétszereződik, megszázszorozódik kedvenc sportunk népszerűsége. És előbb-utóbb a tőke is észreveszi, mibe érdemes mennie. Hozzászólóink közül sokan jegyezték meg mérgesen-lelkesen: azokat a pénzeket, amelyeket eddig a vacak magyar futballba fektettek, át kellene irányítani a jégkorongba.

Itt álljunk meg. Szögezzük le nagyon határozottan: isten óvja a magyar jégkorongot attól, hogy azok a közép- és alsó kategóriás bizniszmenek keressék a környékén a szerencséjüket, akik az utóbbi húsz évben állítólag a futballba teszik a pénzüket, de valójában abból élnek – riszpekt a kivételnek. Ide más pénzek kellenek, máshonnan. Komoly emberek tiszta pénze kell.

Tudom mondani egyszerűbben is. A magyar futballban elmaradt a rendszerváltás. A magyar jégkorongban – minden gondja, baja, nyűge, financiális problémája ellenére – végső soron végbement. Ennél is egyszerűbben: két dolog egészen biztosan van, ami egyre jobb és jobb lett hazánkban az elmúlt tíz évben. A másik a magyar bor. A közép- és alsó kategóriás bizniszmeneket meg el kell hajtani a francba. Kapásból.

Az Ocskay–Palkovics generáció orbitális hőstettet hajtott végre. Megérdemelték a jutalmat, megküzdöttek érte. Még tart az ünneplés ideje.

Mégis előreszaladok, és felteszem a kérdést: mi vár ránk az A csoportban?

Van, aki azt gondolja, feljutottunk, jövőre kiesünk, várhatunk újabb hetven évet.

Nem így lesz. A magyar jégkorong alkalmas legalább arra, hogy a következő években az A csoport és a divízió 1 között libikókázzon. Ha kiesnénk, feljutunk úgyis.

De a magyar jégkorong ennél többre is képes. Van hét ország, ezeket belátható időn belül képtelenség megfogni. Ám a többieknek komoly ellenfelei lehetünk. A 2007-2008-as szezonban minden válogatottunk nagyot lépett. Az U20-as megkapaszkodott a divízió 1-ben, az U18-as felment a divízió 2-ből a divízió 1-be – ezekben a korosztályokban szűkebb az elit –, a felnőttek a legjobbak közé kerültek. Vannak tehetségeink a serdülők között is, bővül a bázis, mind több városban jégkorongoznak gyerekek, egyre több a csarnok.

Mindehhez A csoport sem kellett. És az A csoport hatalmas lökést ad a további fejlődésnek. Most azt mondom: a következő évtized végére megállapodhatunk az európai másodvonal, Szlovénia, Dánia, Lettország, akár Fehéroroszország vagy Svájc – na ez a kettő már merész – szintjén. Miért ne?

A marha nagy próféta beszéljen belőlem.

98 komment

Címkék: magyarország vb válogatott a csoport divízió 1

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szeretem a cikkeiteket, régóta olvasom, de csak a napokban regisztráltam, hogy írjak is.
Kitartást szeretnék nektek is meg a csapatnak is kívánni a jövőben.

10 éve nyertünk, most is nyertünk, 10 év múlva az A csoport élemzőnyében kell lennünk :)

Válogatott szinte minden meccsét láttam az elmúlt évtizedben, és azért szeretem és tisztelem őket hihetetlenül, mert látom a fejlődést, kitartást, soha fel nem adást... És mennyivel sanyarúbb körülmények között, mint az igazi nagy csapatok...

Köszönöm még 1x a fiúknak ezt a csodálatos sikert, és örömöt, amit adtak. Remélem ki tudok menni holnap délben a Kisstadionba.
Én 97 óta követem a jégorongot nemzetközi és hazai szinten, és úgy mint én és sokan mások észrevették a magyar jégkorong 10 év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, ha azt vesszük alapul,hogy akkor még csak 3 jégpálya volt fedett plusz a BS, és most bőven 10en fölül van. Egyre több a légiósunk és tehetséges fiataljaink vannak. Én abszolut nem érzem törvényszerűnek, hogy kiessünk szerintem simán lehetünk egyenrangú ellenfelei az olaszoknak,osztrákoknak,dánoknak, szlovéneknek...no meg okozhatunk meglepetéseket.
csak azt tudom mondani, hogy Hajrá Magyarok! Én és még sokan mások kinn leszünk Svájcban a fiúkkal.
Jó cikk!

Nagyon nem szeretném, ha egy pillanatnyi hype alakulna ki a sport iránt, mert most épp volt egy siker. (Borzasztó, hogy Szávay Ágnest is mindenki hogy istenítette, amikor valamelyik nagy tornán remekelt. Azelőtt meg a kutyát nem érdekelte szegényt... Elég undorító az ilyen)

Magyar mentalitást ismerve, amikor esetleg kapunk majd egy kemény zakót jövőre, akkor jönnek majd az olyan kommentek mint "Ezért kár volt feljutni".

Hoki nem egy sport mint a többi, szerintem ezt csak az érti meg, aki tényleg imádja ezt a játékot. Kevés őszintébb sport létezik, mint ez. Maradjon is így. Mondjuk sajnos itt is elindult egy negatív folyamat, de még messze nem olyan mint a focinál
Szombaton a kápmegyeri csarnokban néztük a meccset. Közben gyerekhoki torna zajlott a centerpályán, meg az edzőpályán. Öröm volt nézni a tengernyi fiatalt, akik láthatóan nagyon élvezték a játékot. Dzsembori hangulata volt az egésznek.
A meccset együtt néztük a szülőkkel, kissrácokkal, a góloknál majd szétrobbant a csarnok, ismerős, idegen ugrott egymás nyakába. Vas Marci gólja után lebegtünk 20 centivel a föld felett.
Tehát van jövő, ez biztos, csak legyen felsőbb korosztály, ahol megtartják a tehetségeket. Sajnos nálunk Újpesten több a gond, mint a sikerélmény, de remélem, ez mihamarább megváltozik.
Szal engem is elkapott a gépszíj, és már-már hinni kezdek a bentmaradásban, de azért józanul végiggondolva az még nagyobb bravúr lenne, mint a feljutás. Sztem még mindig gondok vannak az erőnléttel, a japók elleni harmadik harmadban bizony olvadt a jég az izzadtságunktól, japán előnyben szinte 10 másodpercenként cseréltünk. De a fejlődés tagadhatatlan.
Én is kaptam egy raklapnyi sms-t, mélt olyan haveroktól, akik nem különösebben lelkesednek a hokiért. Mindegyik ott akar lenni Svájcban jövőre! Érdemes regelni a vb honlapján, küldenek üzit a jegyárusításról, egyebekről. Ha jól láttam, valamikor szeptember elején indul amúgy hivatalosan a jegyértékesítés.
Joccakát!
Jó lenne, ha az elkövetkezendő 5 évben bent maradnánk, hiszen mindegyik A csoportos vb több, mint elérhető közelségben lesz. 2009-2013: Svájc, Németország, Szlovákia, Finnország, Svédország. Tavaly szupcsi volt Ljubljana; 8 és fél óra alatt ott volt a Citadella IC, nem beszélve Debrecenről.. Mondjuk Japánnál minden közelebb van! Kivéve talán Ausztráliát...
freddyD
Hát sztem meg az van, hogy az A vb-ből mi csak jól jöhetünk ki. Egyáltalán nem lenne szégyen a kiesés, ellenben minden gólocska, adná Isten, pontocska csúcs lenne.Két hét felszabadult fieszta - ez vár ránk, szurkolókra. Élvezzük hát ki minden pillanatát, legyünk ott jó sokan. És persze a sajtó is tegye ezt majd világossá a beharangozó cikkekben.
freddyD milyen negatív folyamatokra gondolsz?
Nem tudnék felsorolni 3 játékost. De. Ez egy nagyon szép siker, ami tényleg a kitartó munka eredménye.

Csag gratulálni tudok hozzá! És valóban, ami a legfontosabb: összezárni, nem engedni linkeket magatok közé, akiket csak a hírnév vonz. Remélem, meglesz mindenk sportolóban az erő, hogy a manager titulusu névjegyeket rögtön szemétbe dobja..
Én nagyon bízom a vezetőkben, hogy haladni fogunk. Gondolom értenek valamennyire a témához :)

Szerintem nagyon sok ember megkedvelte most ezt a csapatot. Ahogy olvasgattam máshol is hozzászólásokat. Sok gyereket a hokiba! :) Ja és remélem a _KOMOLY_ támogatók felébrednek már végre.
Hm...azt hiszem, nincs is mit leírnom, mert Ti mindent megfogalmaztatok, amit...

Még mindig nem találok szavakat...de az biztos, hogy a napokban nagyon megköszönöm apukámnak, hogy kisleányzóként néha kivitt magával fagyoskodni a Kisstadionba...hiszen egyetlen "szenzációs" magyar focisikerért sem cserélném el a jeges-piros orromat! :D
en se tudok sok jaekost mar jo regen kijottem, de mindig neztemmi mennyi
mindjuk gondolom a Palkovics notbukos Palkovicsne rokona, de tobbet nem tudok
a hasonlat jo, ez kb olyen mintha fociban bejutna valaki a BL-be vagy a VB-re, hanem tobb
én szeretem a focit. és a hokit is. Az utóbbi években nem tudtam azonosulni a magyar footballal, a hokira meg csak vártam-vártam megszerettem a kézilabdát. A kiugró eredmények elmaradtak, elkezdtem szeretni a vizilabdát. De a szerbeket nem bírjuk megverni. ÉS akkor jött ez! Voltam már nem egy válogatot meccsen, Volán meccsen ( ugyanakkor foci,kézi,vizilabdaválogatott meccsen),de innentől kezdve nincs kérdés hogy hol töltöm majd a szurkolásra szánt időmet. És nem vagyok divatszurkoló. Csak ez egy olyan eredmény ami melett KÖTELEZŐ szeretni ezt a sportot,ezeket a fiúkat!(amúgy a sporttv adhatna több nhlt :D)
Nagyon jó írás - mint mindegyik korábbi is! Találó is, sok szempontból. Mást ne mondjak: az idecsapódó tömegek kérdése... Én magam is csak a japán meccs előtt találtam meg a blogot, de nem szégyellem, és nem is tartom magam "divathokistának". Koromnál fogva pedig lehetnék az is: a mi időnkben bizony "sikkes" dolog volt az egyetlen fedett csarnokban szurkolni a C-csoportos győzelemért... :-)
Komolyan: azt érzem én is, amit a szerző. Ebben a sportban itt és most óriási tartalékok feszülnek, és ez a feljutás robbanthat. Nem kell (még vagy tíz-húsz évig) arra gondolni, hogy hamarosan felülmúljuk azt a bizonyos ötödik helyet. Nem erről beszél senki, aki ért a játékhoz. De az, hogy mondjuk 2011-ben, frissen visszajutva az A-ba, egy hajtós meccsen lenyomva a dánokat (franciákat, norvégokat... aki éppen ott tart) bent is maradjunk, akár több évre is: ez teljesen elképzelhető!
Ellentétben - sajnos! - azzal, hogy a magyar (foci)válogatott eljusson nem egy Eb-re/Vb-re, hanem mindjárt három egymást követő eseményre...

És ha így nézzük (és szvsz csak így szabad nézni), akkor elmondhatjuk, hogy van esély a hokinemzetté válásra!

Úgyhogy várjuk a sorsolást. És azt a csodálatos érzést, hogy már nemcsak Go-Go-Canada-Go lesz jövő májusban! :-)))

Nagyon jó cikk, csak gratulálni tudok hozzá. A "Rendszerváltás nyertesei" cikk amúgy a legjobb írás, amit valaha a hokiról olvastam.

Viszont annál azért árnyaltabb a kép szerintem, hogy a hoki szubkultúra lenne. Valóban van egy bennfentes szurkolói mag, de azért a telt házas BS-gálák, vagy a fehérvári Kanada-meccs és Kontikupák kézzelfoghatóan és nagy mértékben bővítették a hoki táborát. Azok igazi, széles közönségnek szóló rendezvények voltak, és nagyon sokat segítettek a hoki pozicionálásában.
Bevallom őszintén én abból a kasztból vagyok amelynek tagjai "Akik anélkül ömlengenek, háromnál több játékos nevét fel tudnák sorolni" (na jó, öt), de valamilyen szintem figyelemmel kísértem a hazai hoki eredményeket és nem fogok fanyalogni az első kudarc után.
Én akkor sem fanyalogtam volna, ha nem jut fel a csapat. És akkor sem fanyalognék ha az A csoportban nem mutatnának fel semmit. Szerintem már a feljutás előtt is nagyon sokat tettek le az asztalra, és példát mutattak sok mindenkinek.
de, meg tudjuk verni a szerbeket, de ha nem akkor is a mi csdapatunk
keziben is a mi lanyaink
hokiban meg csoda tortent
Tényleg legyél egy marha NAGY PRÓFÉTA. Ámen.
Számomra az edző-kérdés az érdekes. Pat Cortina a legek legje, hatalmas szakmai tudással, amit nem rest megmutatni. Egy biztos pont. Az, hogy itt tartunk, szerintem nagyrészt neki (is) köszönhető.

Ugyanakkor ott a magyar foci, ahol meg féktelen edzőkeresés volt, mert majd a nagysztár (Mattheus) visz minket. Hát nem jött be. Nem a nagy név számít. (Lekopogom, Várhidivel talán pár évre megvan az emberünk).

A blogot olvasva (főleg a vb vége felé) egyre többször láttam a "bezzeg a foci" kijelentéseket. Valóban (papíron!!) sok pénz megy a magyar fociba, de higgyétek el, legalább annyira sanyarú sors futballal kezdeni, mint jégkoronggal. Sajnos. Persze azért elismerhetjük, fejlődünk ott is valamennyire (két-három akadémia, tehetséges külföldön játszó játékosok -> pl. Németh (Liverpool), Filkor (Inter)) és egy-két szebb eredmény is becsúszik néha (pl. Olaszok megverése). Így azt javaslom mindenkinek, hogy maradjunk a hoki szereteténél és a respektnél, ne mossuk össze a focival a dolgokat, főleg nem a néha itt is megfigyelhető mentalitásban.

Legyen sikeres mindkét csapatunk!
A blog közepén, a féltékenykedős résznél kaptunk egy kicsit, mi félig meddig alkalmi nézők... amit kicsit nem érzek fair nek!!Túlzás lenne állítani rólam, hog y hokifanatikus lennék, de még a 3 több név kapásból említése se biztos, hogy menne fejből, ellenben nem gondolom, hogy rosszabbul állnék hozzá mint a kézilabdához vagy a vizilabdához: bármikor szivesen nézek meg olyan meccset ahol vagy a magyar válogatottnak, vagy nemzetközi kupában magyar csapatnak lehet szurkolni. Alkalmi nézpő vagy mind hokiban, mind az előbb említett sportokban, sőt mondhatni az összes sportágban, mégis élvezettel nézek minden meccset ahol lehet szurkolni a milyeinknek, a "kemény maggal" együtt szomorkodom és együtt örülök az eredménytől függően.
Mindemellett én pozitív hatást látok abban is, ha a hoki egy kicsit megvillanrja magát, és populáris lesz, így esetleg több gyerek kezd érdeklődni eme sport után.

További töretlen lelkesedést mindenkinek az A csoportban is!
Nagyon nem szeretem ezt a foci-hoki összehasonlítást. Azért a fociban egy kicsit más az erőtér. Sokkal nagyobb pénzek mozognak, nagyobb a popularitás, nagyobb a konkurrencia. Azért vegyük észre, hogy a hokit kb. 40 országban játsszák, ebből jó, ha 20-ban professzionális alapon. A sapporoi ellenfeleink közül is 4 amatőr csapat volt. A hoki erőviszonyokról azért mindent elmond, hogy egyetlen magyar profi csapattal + pár légióssal ilyen szép sikert lehetett elérni. A továbblépés azonban csak akkor lehetséges, ha lenne egy erős magyar bajnokság kb. 10 csapattal, de ettől sajnos nagyon-nagyon messze vagyunk még.
Én sem tudok neveket, és nem is nagyon mentem utána a jégkorongnak, de jó látni, hogy a viszonylag kis (jó, most már annyira nem kis) publikáltság ellenére milyen eredményeket ért el a válogatott.

Rossz szóra pedig szerintem egy csapat nem a vereség miatt szolgál rá... hanem mondjuk a hozzáállás miatt. De ahogy látom, a hokiválogatott háza táján ilyen gondok nincsenek, úgyhogy egye franc, ha kikapunk, egyrészt tökjó, hogy az élvonalban vagyunk, másrészt meg az vesse rájuk az első követ aki... én egyenlőre megmaradok azon a szinten, hogy ha feleannyira tudnék korizni mint ők:D

naszóval hajráhajrá.
Nem vagyok nagy hoki figyelő, de vhogy mintha csökkent a hoki ereje az elmúlt években. Nem csak itthon, hanem euban is talán? Hiányoltam is egy időben a képernyőről, nem csak a magyar bajnokikat, de a nemzetközi meccseket is. Tudom, h az Eurosporton követtem a VB-t, meg téli olimpiás hokit is. De ez kifulladt, meg az amcsik nem hozzák el a játékosaikat, mert otthon hagyják a népszerűbb enécselben. Van valami ilyen tendencia. Vagy a hoki, vagy én, de vmi megváltozott.
Végre egy jó post a blogon!
Van 7 orszag akiket keptelenseg megfogni, Kanada, Usa, Oroszorszag, Svedorszag, Finnorszag, Csehorszag es Szlovakia. Ez a 7 orszag az elit, innen fenyevekre vagyunk.

Aztan jonnek olyan orszagok, akik meg mindig sokkal jobbak mint mi, veluk kell kezdeni valamit:
Svajc, Nemetorszag, Dania, Feheroroszorszag, Olaszorszag, Lettorszag, Norvegia.

A most feljutott 2 orszag Ausztrai es Magyarorszag, a lebonyolitas forma arrol szol, hogy a vegen a 4 leggyengebb csapat kormerkozest jatszik a bentmaradasert es 2 esik ki. Magyarul teljesen mindegy, hogyan jutunk el addig, minden pont nullazodik, es 3 csapattal fogunk jatszani a bentmaradasert. Ebbol meg kell verni 2-t. Ez a recept.

Legutobbi 4-es Lettorszag, Norvegia, Ausztrai es Ukrajna volt, ebbol esett ki a ket utobbi.

Hat rohadt nehez lesz....
A masik lehetseges mondja a bentmaradasnak, hogy a csoporotmeccseken nem leszunk utolsok, azaz a ki-ki meccset megnyerjuk a masodik leggyengebb ellen, mivel a lebonyolitasbol fakadoan a 7 legerosebb csapat es meg valaki elosztva lesznek a 4 csoportban, tehat mindenhol lesz 2 eros es 2 gyengebb, a 2 eros megveri a ket gyengebbet siman a 2 gyengebb ki-ki meccset viv. Vagy azt az 1 meccset kell megnyerni, vagy a 4 kiesojelolt meccsen 2-t......nah osszefoglaltam annak aki nem koveti a sportot.
Kedves Hozzászólók,

a féltékenykedős rész szándékaim szerint nem arról szólt, hogy az új lelkesek menjenek a pokolba, hanem éppen arra próbáltam kilyukadni, hogy a féltékenységet el kell hessegetni, és örülni annak, hogy sokasodunk :)

másképpen: a táviratok elfogynak, de mi maradunk, és hogy többen maradunk, mint amennyien előtte voltunk, az jó

Kedves Kcs,

egyetértek veled teljesen, amit a telt házas BS-meccsekről, kontikupákról mondasz, az pontosan így van szerintem is
Gromov, nagyon jót írtál! Igazad van! Én akkor is kimentem minden meccsre, amikor nem voltunk A-csoportosak már nem is tudom hány éve, és ezután is kifogok menni!!!
mármint nem is tudom hány éve járok már ki meccsekre... :)
A hirtelen megérkező "divatdrukkerek" (?) sosem szimpatikusak igazán a már régóta a csapat / sportág mellett állók számára - viszont szükség van rá ahhoz, hogy pénz legyen.

Mármint reklámbevétel, szponzori szerződés, TV-jogdíj, ...
D. Gromov! Imádom ahogyan írsz, és ahogy "futtatod" a gondolataidat! Egyetértek abban hogy nem fog megállni a hoki fejlődése, és meg tudunk kapaszkodni a legjobbak között is!
Szia Gromov!

Nagyon jó ez a cikk is, mint általában a blog.
Szerintem a féltékenykedő rész is jó! Biztos nem a "divatdrukkerekkel" van a bajod, elvégre abból csak jó lehet, ha most jópáran rákapnak a hokinézésre. Majd megtanulják a neveket. Remélem az olimpiai selejtező az Arénában lesz, ahogy néztem az ellenfeleket, remek promó rendezvényt lehetne csinálni belőle... A lényeg inkább az, hogy az ügyeskedők még idejében el legyenek zavarva...
Kedves voronoi!

Amit leirsz az igy van meg az iden.
De jovore valtozik a kieses elleni kuzdelem lebonyolitasa.
A csoportutolsokat 2 parba rendezik es 2 gyozelemig tarto parharcokban dol el ki marad es ki esik ki.
A csoport...

Amikor Prágában (ott volt szerencsém először A csoportos vb-hez élőben, és az első percekben igencsak szokni kellett a szememnek az iramot :-))tizennyolcezer ember süketítette meg egymást, hogy aztán fájó legyen a csend, midőn az amerikaiak kigolyózták a hazaiakat büntetőkkel...

Amikor Bécsben egy évvel később kísértetiesen hasonló körülmények között a csehek visszavágtak az amcsiknak...

Amikor a rendezők-biztonságiak-rendőrök meg sem próbálják elkülöníteni a szurkolókat egymástól, mert teljesen felesleges...

Amikor a sörsátorban a meccsek előtt-közben-után a drukkerek együtt isznak-énekelnek-fényképezkednek...


És végre jövőre más szempontok alapján kell beszereznem a jegyeket, mint eddig... :-))
A cikk nagyon jó, maximálisan egyetértek a hokiban volt rendszerváltás, a fociban meg nem megállapítással. Ebben viszont az is benne van, hogy örülni kell minden egyes szurkolónak, jöjjön két hétre, vagy hosszabb időre. _Sajnos_ csak ez (a nézettség) határoz meg mindent. Én bízom annyira a jégkorongban, hogy a két hétre érkező szurkolók közül is sokan "ottragadnak". Főleg ha élőben néznek meccset, szerintem ezerszer jobb! Persze közvetítésben vannak ismétlések, de élőben... Össze nem lehet hasonlítani. Pedig öregszem vagy mi, focimeccset már szinte szivesebben nézek tévében otthon sörözve :)

Voronoi igy volt ahogyan leírtad, de a 2009-es lebonyolításban már nem körmérkőzés dönt a kiesésről. Az utolsó négy két párban, két győzelemig játszik a kiesés elkerüléséért. Nem akkora különbség, de így a pontos. (iihf.com-ról vagyok ennyire okos hehehe)
Mindíg tudtam: előbb frissít utána küld el :)
Minden elismerésem a blog íróinak, mindig nagyon körültekintő, hiteles (és itt nem csak erre a cikkre gondolok). A jégkorong-szimpatizánsok közé 24 éve kerültem, sokat álltam hóban, fagyban a nyitott pályák szélén és egy cseppet sem bántam soha! De ez a generáció (gyermekkoruk óta kisérem figyelemmel Őket, mindenkit személyesen ismerek) fantasztikus. Hangyaszorgalommal készülnek minden egyes megmérettetésre, hajtanak, küzdenek az utolsó leheletükig - egyszóval van mit tanulni Tőlük. Nem véletlen, hogy Pat Cortina azt nyilatkozta "ez a legjobb csapat, amellyel valaha dolgoztam"! A Pannon norvég főnökének külön köszönet, hogy mint főszponzor a csapat mellé állt. A focistákkal nincs bajom (nem is érdekel egyáltalán), de az biztos, hogy volna mit tanulniuk tőlük. Egyes bulvárlapok ma reggel a címlapon hozzák, hogy 20 millió a hokisok "jutalma", de arról már nem ír, hogy 22-en vannak! Tehát kedves támogatók, gyertek, gyertek, szponzoráljátok ezt a hihetetlenül szép sportot, de mi is hozzátehetünk annyit, hogy legalább adónk 1 %-át nekik adjuk, meg fogják a korongozók hálálni.
Végre lesz magyar válogatott az aktuális NHL részben. :)
Sziasztok. Most írok először. Én bizony sírtam a sikeren. Remélem mostantól jobb lesz a helyzetük a srácoknak és a fejlődés töretlen lesz.
Sziasztok!
Nem vagyok egy hoki szakértő, de évek óta kiváncsian figyelem a sportág magyar sajátosságait, és csak elismerően tudok nyilatkozni róla! Honnan indultak és hova érkeztek. Vén hülye létemre végigbőgtem a döntőt, mert bevallom elötte 60:40 arányban az ukránokra tippeltem, szerintem ez volt a realitás is. És ahogy jöttek a gólok ugy kezdtem elhinni, hogy ez sikerülhet. A végén már önkívületben drukkoltam a fiuknak és el is tört a mécses:)) Csak hogy képben legyetek: életemben egyszer volt kori a lábamon, az is egy kurblis kori volt, estem vele egy hatalmasat, leszakitotta a cipőm talpát és apám még jól el is vert:)) Ez valamikor '58-59-ben volt:)) Na ennyit a koritudásomról...
A lényeg, hogy ott vagyunk. A lényeg, hogy az első lépést megtettük. Lehet szeretni egy csapatot akkor is, ha rendre kikap. Mert a hozzáállás a fontos.
Miskolciként ezt rendre átéltük. És mégis szerethető a miskolci csapat. S akkor nem is beszéltem az utánpótlásról, ahol már Miskolcra nézvést is mutatkoznak kedvező jelek.
És igen, nagyon remélem, hogy ideérnek (a jégkorongba)a szponzorok is. Itt emberfeletti munka folyik.
Káposztásmegyeren én is ott voltam, egy szóval: eufória.
Hajrá magyar jégkorong!
A post, szokás szerint, pazar. Gratulálok!

Ellenben a divatdrukkereket fikázó kommentelőkkel nem értek egyet. Igen is jöjjön mindenki, aki most szerette meg ezt a játékot és eléri a "v v j" által említett szintet, hogy a csapatnak szurkolunk és nem a másik szurkolótáborát anyázzuk, rosszabb esetben dobáljuk. Többek között azért járok hokimeccsre, mert itt kevesebb a sötét, paraszt szurkoló, de már most félek, hogy a népszerűség átka az lesz, itt is exponenciálisan nő majd a számuk. Annak, hogy ezek a focipályákról kiszoruljanak nem látom esélyét. Pedig olyan jó lenne, hasonlót megélni ahhoz, amit volt szerencsém Angliában tapasztalni, amikor egy kocsmában néztem Liverpool - Chelsea meccset és a két "tábor" békésen sörözött egymás mellett és önfeledten boldogok voltak, ha csapatuk gólt rúgott. Egyszerű k-európai polgárként szokatlan volt, hogy itt örülhetek, ha a kékek gólt lőnek, mert a pirosak nem dobják nekem a sörös korsót. Remélem, lesz szándék az MJSZ-ben, a klubokban, hogy erre is figyeljenek. Hogy legyen erő kitiltani a nézőtérre nem való szurkolókat, akikből már most is van néhány.
Először is grats a csapatnak, és így tovább, biztosan meg fogjuk állni a helyünket jövőre Svájcban, ennél több nem kell.
mint ahogy más sportban sem. (akár még vízilabdában sem. :D)

a divatdrukkerezés viszont eleve nonszensz, hisz senki nem kezd egy sportot "tíz éve nézni". valamikor meg kell ismerkedni vele. és ez egy jó apropó. szerintem.

felkapott sportokról is az a véleményem, hogy irreális elvárni, hogy minden ember minden sportot nyomonkövessen a pétanquetól a hurlingig. naná, h előkerülnek "drukkerek", ha valamiben siker van. akár Szávay akár Talmácsi akár ájszhoki.
de ennél nagyobb bajunk sose legyen.

a hokisiker focisiker meg tényleg nem szerencsés összehasonlítás, de ebbe ne menjünk bele.

örüljünk mindennek, amiben siker van. cheers!

ui. kiváncsi leszek az első szlovák-magyar tétmeccsre, ha lesz. lesz egy hangulata a dolognak az biztos. :)
Uraim!
Miért beszélünk a kiesésről, a bentbaradásról?
A fiúk túlléptek saját magukon és erőn felül teljesítettek, érezték a kihívást és fel tudtak nőni hozzá. Ha épp az Ukrajna elleni meccset elvesztették volna akkor is dícséretes amit csináltak.
Ezt kellene leginkább értékelni szerintem (nézzük meg az általánok közvélekedést egy olimpiai ezüst esetén pl...). A következő szint sokkal magasabb, újabb kihívás, megint tovább kell menni, fejlődni - és ahogy látom, ez a csapat Cortina vezetésével képes erre. A sportágnak csak jót tesz, emberileg példaértékű.
És ha nem maradunk bent? Persze ez egy eredményorientált ország sok-sok fanyalgóval, de a srácok olyat mutattak, ami minden tiszteletet megérdemel. Le a kalappal. Ezt nem veheti el tőlük soha senki.
Gratulálok, és csak így tovább!
Morgó Muki!
Nem tudom mennyi idős vagy, de elmesélek valamit. A '60-as években sokat jártam meccsekre, bajnokira és kupameccsekre is. Akkoriban sokszor volt, hogy a Népstadionban kettős bajnokikat rendeztek és rendre 80.000(!) ember volt kint és nem volt verekedés, mert volt foci. A másik: többször volt olyan, hogy két magyar csapat játszott két külfőldivel kupameccset. Pl. amikor az Ujpest játszott az első meccsen akkor a Fradi drukkerek is biztatták a Dózsát, aztán a másodikon meg a Dózsa drukkerek a Fradit! Na ennyit a hagyományos Ujpest-Fradi ellentétről! Igaz, akkor jöhetett akármelyik európai csapat, szinte mindenkit megvertünk. Az Ujpest többször volt a BEK legjobb 4 között. Most hol vagyunk ettől...
krampi, azért beszélünk kiesésről-bentmaradásról, mert most hálistennek ez a téma, és nem az, hogyjövőre melyik kiesetten kell keresztülverekednünk magunkat, hogy feljussunk... :-))

Szerintem irtó jó érzés azon filózni, hogy mekkora az esélyünk az első körben hozni egy meccset és benne lenni az első háromban. :-)

Ja, és egy magyar-szlovák csoportmeccs tényleg nem lenne rossz :-)
pedig en oltari nagy focirajongo vagyok es hat ugye azert a magyar cspaptoknak is szoritok, ugy hat eve kovetem figyelemmel (na jo elkapok egy ket tevekozvetiteset, meg az unokatesomat kimegyek megnezni ujpestre) h mi is tortenik, de a kovetkezo gondolatot osztottam meg cimboraimmal szombaton kettokor:
akkor hetfotol az osszes focistadiont le kell bontani, beszorni soval es hokipalyat epiteni a helyere
es nem azert mert hu de nagyon ugyesek a magyar hokisok, ezt en megitelni nem tudom, hanem azert mert valoban csodalatos h ilyen korulmenyek kozott, gyakorlatilag 1000 ember ezt igy vegigcsinalta, meg ez csapat, meg van edzo, szal irigyekdem am de nagyon, es tenyleg bontsuk csak el azokat a focistadionokat, hasznosabb lenne ha hokipalya epulne helyettuk
Gratulálok a csapatnak! Kirázott a hideg, és megkönnyeztük azt a pillanatot amikor bevágták a srácok a 4. mindent eldöntő gólt!
Csak ismételni lehet: Ez maga a csoda!
Ráadásul a piszok Parkőrök is összeszedték magukat!
Hajrá Magyarok! hajrá rangers....
Gyerekek, én még soha életemben nem vettem Nemzeti Sportot, de ma reggel ez is megtörtént!
Egy óvatos, aggodalmas kérdést hadd tegyek fel (nem divat-drukkker vagyok, becsszó:): mi lesz pár év múlva, ha az ún. aranygeneráció kiöregszik? Palkovics, Ocskay, Ladányi, Szélig, Tokaji, Horváth, Svasznek. Kangyalról és Silléről nem is beszélve.
pink panther
vagy vívóterem, vagy uszoda, vagy kézilabdapálya, vagy ökölvívó ring stb. stb.

miért gondoljuk azt, hogy az egyik sportágat csak a másik rovására fejleszteni?
nem kell elbontani semmit. van hely hokipályának is. nem?

respect meg peace tudod...

juteszembe: a Kanadai vébé ugye lesz vmelyik magyar tévében? sport1 nyomja? vagy eurosport? most már más szemmel fogom nézni a meccseket. :)
Gratulálok a posthoz, fantasztikus, mint mindig.
Benn fogunk maradni!
Sajnos v v j ilyen emlékhez fiatal vagyok. :) Az első NB I-es emlékem egy Volán meccs (ma REAC). Az utolsó meg egy Fradi, ahol az orrom előtt ütötte fejbe az egyik Fradi szurkoló a másik feleségét. Esett az eső és összevesztek, hogy akkor most legyen esernyő vagy ne. A pofont a férjnek szánta, de az elhajolt. Asszony kapta. Ennyi eszük van. Az idei hokiszezon egyik UTE meccsére meg a hazatérő Fradi szurkolók mentek be egy kicsit petárdát dobálni. Nem az FTC-vel játszott az UTE, de ha már arra jártak, dobáltak. Ezt nem hiányolom. Azt hiszem, az utolsó UTE-DAB-on meg az újpesti nézők dobták meg söröskorsóval a levonuléó Újvárosit. Ha emlékeim nem csalnak, azt sérelmezték, hogy eljátszotta, lekönyökölte valamelyik UTE-s. Az a baj, jól láttam és tényleg odaütöttek. Sajnos csak félig-meddig igaz, ha jó a játék, nincsenek ostobák. Angliában is volt baj bőven mire léptek. Ám ez messzire vezet. Csupán annyit szeretnék, figyeljenek erre a biztonságért felelősek. Öröljünk, ha sokan leszünk a mérkőzéseken, de rekesszük ki a balhét!
Én javaslom, hogy a szövetség hívja meg díszvendégének a jövő évi VB-re Kercsó Árpádot.
Bocs, rosszul figyeltem. :) Kedves Hertelendi! Fentebbi kommentem inkább Neked címezve! ;)
Hát, szerintem idén aztán már bőven nem a véletlenen múlt, hogy feljutottunk: nagyon jók voltunk végig, általában bírtuk a meccseket, a mi játékunk dominált (mégha ez néhol játéklassítást is jelentett), tudtunk vezetést szerezni és ha úgy alakult, akkor tudtunk fordítani. A vb-n meg játsszunk jó meccseket, tényleg: Ovecskin-Svasznek :D ilyeneket akarok hallani, és konkrétan semmit nem számít, ha kikapunk Kanadától. Ami számít, hogy élvezzék a fiúk a meccseiket, mert megérdemlik. (Mondjuk mi is.) Aztán meg majd elválik, hogy bent maradunk-e, de nem mi lennénk az elsők, akik ott libikókáznának a div. 1 tetején. Ami biztos: ha kiesünk is, NEM kell újabb 70 évet várni, hogy feljussunk. A most tömörülő sok új szurkerről pedig csak annyit, hogy én sem a magyar hoki mélypontján lettem hívő. Szóval isten hozta őket.
jo post!


minden benne van!


GYERUNK A KISSTADIONBA MA!
Sziasztok!

Kint voltam szurkolni Tallinban az U18-as vébén a britek elleni meccsen. Amit ott láttam az alapján mondhatom, hogy ha jövőre nem is maradnánk bent, hosszútávon van esélyünk a jégkorongsport élmezőnyében gyökeret vernünk.

Hajrá magyarok!
Csá Skacok!

Benne lesz a Magyar csapat is a NHL'09-ben!

Király!
Azért kár, hogy a Devils kiesett!
Kb 15-20 éve még egyáltalán nem volt szubkultúra a jégkorong.

Én is korongoztam minden télen kb 7-8 éves koromtól rendeszeresen. Az általános iskolák között is voltak bajnokságok a kerületünkben.
Na ja, mostanában kissé ritkábban fagy be a velencei tó, a suli udvarokat se hiszem, hogy fellocsolják, tré népség van a műjégen, és máshol olcsó, nagy szabadterületű jégpályák nincsenek nagyon.

A 83-as csapat tagjait mozgásról felismertem (sisak nélkül kevésbé), a mostaniakat sajnos nem. :-(
Nem tudok már annyi időt a tv előtt tölteni. Csak a híreket olvasom és egy ideje a blogot.
Szombaton is csak véletlenül láttam az utolsó 10 percet. A negyedik gól után többnyire csak homályosan, zsebkendőt keresgélve, de nagyon boldogan.
Az most is feltűnt, hogy sebességben messze vagyunk az elittől, de talán már nem annyira, mint 25 éve. Jövőre nem számítanak majd a nagy zakók, csak az lesz a fontos, hogy az utolsó 2 meccset nyerjék.
nem rossz post, de ezzel a divatszurkoló-marha nagy szakértők ellentétpárral messze nem tudok egyetérteni. A széles néptömegek teremthetik csak meg a financiális alapokat. Addig nincs reklámpénz, amíg 28 "nagyonvágomahokit" jellegű figura követi csak a magyar jégkorongot. Szerintem ne menjünk el egyfajta hokisznobság felé, mert értelme nincs, ráadásul hatalmas butaság. Ha megnézzük mennyi volt a vájtfülő - max 3 játékost tudok felsorolni a csapatból arány, mondjuk a tavalyi playoffban az Anaheimnél, vagy korábban a carolina-nál, akkor biztos meglepődnétek. Ha van nézettség, ha népszerű a sport, akkor egyfelől mélyebbről lehet meríteni, másfelől meg jön a pénz (reklámbevétel, jegybevétel, esetleg merchandise, stb). Szóval jöjjön csak mindenki és szurkoljon,vagy szidja a csapatot, ahogy neki jólesik. Ez ugyanis azt jelenti érdekli a sport és aki anyázik, az ugyanúgy megveszi a belépőt, mint az, aki biztat.

Írom ezt úgy, hogy már évek óta nem követem a magyar jégkorongot, ellenben "annak idején" rendszeresen jártunk Lehel meccsekre a srácokkal és még emléxem arra a Fradi elleni meccsre, amikor 0-2-ről, vagy 0-3 ről vertük el őket brutálisan. meg az a sok Puszta vodka, abban a balkáni hangulatot árasztó büfében a harmadok között...
Az A csoportban maradáshoz egyetlen meccset kell megnyerni, olyan csapatok valamelyike ellen, amelyiket meg kell verni a feljutáshoz is: dánok, szlovénok, osztrákok, norvégok, franciák

A lebonyolítás szerint, ha a csoportkörben egy meccset nyerünk már nem nagyon lehetünk utolsók, így tovább lépünjk a két 6-os csoport valamelyikében. Ha utolsók vagyunk a csoportkörben, akkor a négy alapcsoport utolsóinak valamelyikével játszunk ki-ki meccset a bentmaradásért. 4-5 verhető csapat van az A csoportban, azaz egyikkel biztosan fogunk találkozni. Hogy azon a meccsen i fog történni, az meg ugye megjósolhtatlan, a hoki esetében még két preccel a vége előtt is (Lásd a Japán meccset) A szakadék az A Csoprton belül van, tehát az alján akár meg is lehet kapaszkodni. Egyáltalán nem elképzelhetetlen. Szerintem.
Mindenekelőtt gratulálni szeretnék a hihetetlenül profi írásokhoz, ami az egész VB alatt jellemző volt. És természetesen a fiúknak:)
A ki az igazi hokirajongó témához lenne véleményem: én ahhoz a csoporthoz tartozom, aki mostanában nem aktív rajongó, viszont volt idő, amikor az voltam, pl. ott örjöngtem 83-ban a Kínaiak ellen, fagyoskodtam a Kisstadionban, és örültem Szuper védéseinek az egykori BS-ben a bajnoki döntő alatt. A mostani csapat remeklése - és jelen blog hangulata - számomra lökést adott, hogy újra megkülönböztetett figyelemmel kövessem az eseményeket, és remélem az általatok említett szubkultúra befogadja a hozzám hasonló, nem aktív, de múlttal , hoki élményekkel rendelkező visszatérő szurkolókat is.
P.S. és nem 3, de legalább 13 fiút fel tudok sorolni a jelenlegi aranycsapatból...
Sziasztok!
A divatdrukker témához: Nem nagyon szoktam hokimeccset nézni (több okból: általában azt szeretem nézni, amit csinálni is szeretek, nem látom a korongot), de minden magyar sport-eredménynek örülök (és ez nem csak aranyérem lehet). A híradásokat (pl. index) viszont követtem és kb. képben vagyok, hogy hogyan (és honnan) jutottunk el idáig. A vb elötti beharangozót is olvastam és bíztam a feljutásban. Bevallom a meccsek közül csak az ukránok ellenit láttam, azt is felvételröl, de a 4. gólnak (és amit az jelentett) éppúgy örültem, mint itt bárki. Az "elit"-ben játszandó meccseket valszeg nézni fogom, szal tényleg divatdrukker vagyok. Lehet megvetni...
Amúgy jegyezzük meg, hogy megnézve az Ukrán meccs egészét, a Japán meccs első 50 percét nem kellene szerencséről, meg erőn felül teljesítésről beszélni. Az lehet, hogy erőn felül teljesít a magyar jégkorong, hogy a meglévő feltételek között képes egy ilyen csapatot kinevelni, de azt mondjuk ki, hogy ezt a VB-t 100%-os teljesítménnyel teljesen megérdemelten nyerte meg a csapat és helye van a legjobbak között. A Japán elleni mázli ahhoz kellett, hogy a fej, a szív és a kéz egy irányba vigyen, hogy a fiúk elhiggyék és képesek legyenek kihozni magukból a maximumot.
Kedves Hozzászólók,

aki félreérthetően fogalmaz, azt félre is értik, egyszer már próbáltam korrigálni, most megteszem még egyszer, muszáj

nincs divatszurkolók/marhanagyszakértők ellentét, isten ments, hogy felsőbbrendűnek gondolnám azt, aki már a kisstadionban is - én pl. nem voltam ott sosem, csak koncerten, és nem is a 19-es mez volt a jelem az óvodában -, azt próbáltam csak érzékeltetni, hogy egy darabig sokan lesznek a jégkorong körül a táviratozó-sikerbensütkérező áldrukkerek és szerencsevadászok, mint eddig, és ezt óvatosan kell kezelni

aki lelkes, azt akkor is szeretjük, annak akkor is örülünk, ha egyetlen játékosnevet sem tud, nem róluk beszéltem, ha figyelmesen olvassátok a gondolatmenet folytatását is, azért kiderül

elnézést, ha valakit megbántottam volna
nem kell mentegetoznod Gromov!

Hofi utan:

akinek nem inge, ne vegye magara. akinek meg inge, az oltozkodjon mar fel, mert uncsi!...

MENJUNK A KISSTADIONBA!
Sziasztok!

Most jovok a becsi repterrol, es hihetetlen elmenyben volt reszem, hiszen az itthoniak kozul az elsok kozott szorithattam meg a fiuk kezet! Meg egy par HD interjum (ereklyem!) is keletkezett :D

Oruletesen boldog mindenki, es kivanom, hogy ez csak a kezdet legyen, a hokitortenelmunk egy ujabb fejezetnenek kezdete.

Igen, bar szekely vagyok es Ausztriaban elek, ok a mieink is. Ertuk utaztam 16 orat a 2002-es dan meccsre (akkor meg Bukarestbol) es ertuk koltozunk jovoben 2 hetre Svajcba!

Hajra MAGYAROK!
Sziasztok
Nem tudja valaki hogy honnan tudnám esetleg letölteni a magyar ukrán meccset?
Sziasztok! Tudjátok, eszembe jutott valami. Én még gyerekként több, mint 10 éve együtt hokiztam Kovács Csabával az újpestben (akkor mi Csacsónak hívtuk). Én kb rá két évre abba is hagytam. A múltkor a svéd-magyar meccsen ültem a lelátón, amikor ő nem játszott, csak egy díjat vett át. Elment a palánk és a nézőtér között, véletlenül meglátott, és odaköszönt. Nekem. 10 éve nem láttuk egymást, nem mondom, hogy megismert, de tudta, hogy ismerős vagyok és odaköszönt. Meg sem tudtam szólalni. Hihetetlen élmény volt. Hát ilyen fiúk ezek. Közülünk valók, nem kívülről a csúcsraültetett nagymenők. Ezért lehet őket annyira szeretni.
nagyon nagyon jó írás:-)
Bennem is felmerültek ezek a gondolatok de nem tudtam szavakba önteni őket ilyen jól.
A féltékeny résznél, a Fradi meccs kapcsán kicsit összeszorult a szívem. Igen ez megtörténhet... Lehet hogy azok akikkel olya sok magyar bajnokin/Interliga meccsen/EBEL/válogatott mérkőzésen/ kint voltam, az "ismeretlen ismerősök", de még az is lehet hogy én sem ..... mi lesz ha még a végén nem jut jegy? Ha az "divat szurkolók" miatt kiszorulnak azok az emberek akinek ez igazán fontos lenne. Akiknek ez nem az első vagy második meccse lenne hanem a sok századik, és talán a legfontosabb...
De igen igaza van mindenki másnak is. Elég nagy taplóság bánkódni most akármin. Meg remélem Svájcban nagy Aréna méretű csarnokok lesznek és elfér majd a sok ezer magyar, és hazai pályát varázsolunk oda:-D.
én igazán akkor tudnék azonosulni a jégkoronggal (de akkor nagyon), ha leszakadna róla az a külvárosi, gettós, gangsztazolis, füvezős, proli, hip-hop-os beütés..
Sziasztok!

Nem értek egyet azokkal a megnyilvánulásokkal, amelyek arról szolnak, hogy csoda történt szombaton. A siker egyenes "következménye" volt annak az építő munkának, amit egy maroknyi ember a szövetségnél, az utánpótlás nevelésnél, a klubboknál végzett. Ami a jégkorongban az utóbbi 10 évben végbement az mind-mind egy lépcsőfok volt a feljutást jelentő úton. Legnagyobb tisztelettel lehet csak beszélni-e maroknyi ember elszántságáról. Remélem ez a győzelem hitet ad a további építő munkára, hisz van még elérendő cél a csapat előtt (olimpiai szereplés, satbil A csoportos tagság, utánpótlás fejlesztése stb.) Nem vitás, hogy a legjobb csapat nyerte a csoportot és megérdemelten jutott fel. Gratulálok a csapatnak!
Szélig Viktor: "Az első dolog, ami eszembe jutott, az az, hogy volt edzőnk, Kercsó Árpád megmondta: fel fogunk jutni az A csoportba. Sikerült!"

Ez nagyon tetszet, nem csak azért mert ezt a kercsó több mint tíz éve mondta (ha jól emlékszem) de, hogy egy játékosnak a volt edzője legyen az első a siker pillanatában eszébe jut, nekem ez szimpatikus.
Szép volt doktor úr, sport emberhez méltó!
Én csak annyit szeretnék mondani, hogy én már a japán meccs után azt írtam, hogy jövőre A csoportos VB-re magyar mezben fogok menni.
Erre sokan csitatgattak, pedig én már akkor tudtam!!! :)
Én még soha nem voltam jégkorongmeccsen de a tv-ben elég sok meccset nézek! Emlékszem még a Knézy Jenő által közvetített Izvesztyia-kupákra(bocs ha nem jól írtam) én akkor szerettem meg a hokit! Soha nem felejtem el azt amit a Jenő bá mondogatott:A hoki a XXI.század sportja!Gondolom most Ő is nagyon örülne! A blogot mindig is előszeretettel olvasgattam de hozzászólni nem nagyon "mertem" mert nem érzem magam elég "felkészültnek" hozzá,meg nem látom át a meccseket olyan mértékben mint a tisztelt bloggazda!Többek között ezért is olvasom! Gratulálok a bloghoz és hatalmas gratuláció és köszönet a MAGYAR JÉGKORONG VÁLOGATOTTNAK!!!
Na igen, en mar most parazok, hogy kapunk-e majd jegyet Svajcba. Valami megoldas csak kell legyen. Mondjuk en vegso soron a feketepiactol sem riadok meg!!!
Bukowszky! Te hol látsz ilyen beütést??????
Én sok sok évvel ezelőt kisiskolásként voltam életem első jéglorong mérkőzésén. Baljoki bronzmérkőzés volt a Jászberény ellen. Abban az évben a Dunaferr szerezte meg a bronzot. Ez akkor óriási meglepetés volt,ráadásul 7-2-re vagy hasonló arányban nyertünk. Nyitott pálya, még a mostani előtt létezett, hóesés. Életem egyik legszebb élménye volt, annak ellenére,hogy azóta bajnokok is voltunk. A mostani "csoda" csak ehez fogható. A jövő? Látjátok a Kohász miket nyert, kupa, bajnokság.
Én mindíg is húztam a számat a Volán miatt. Nem is azért mert irigy vagyok, persze az is,de rájuk ki nem. Hanem mert mi még nem tartunk ott ahol ők. De ezzel talán elindulhat valami és a többi magyar csapat is profitáláhat belőle.

Sok ilyen csodát szeretnék még látni. Köszönjük gyerekek.
En Angliabol szurkoltam vegig a vb-t. 10 ev utan ez volt az elso vb amit nem lathattam, de itt a blogon kovetni tudtam szerencsere...Ludborzott az egesz testem folyamatosan, es amikor vegre meg tudtam nezni az osszefoglalot a neten...meg a konnyeim is koicsordultak! Nagy oromot okoztak a sracok, es biztos vagyok benne, hogy az A csop vb-n Svajban is lesz meg 1-2 meglepetesuk! Tuti.
Ilyen sikerekre van szuksegunk...Ilyenkor meg a politika sem bosszant fel. Jo erzes, hogy most egesz Magyarorszag egyutt van. Vegre! Hajra! Szep volt fiuk!
1983-ban a C csoportos VB-n láttam először jégkorongot az akkori BS-ben. Harmadikos általános iskolás voltam, a napközis tanárom vitt ki, azóta is hálás vagyok neki. Szombaton az utolsó harmadot magyar válogatott mezben (sajnos csak foci, de be kell szereznem egy hokist is) állva-kiabálva-ugrálva néztem, a feleségem megfulladt a röhögéstől. Elmeséltem neki, hogy ez most történelem amit lát. Aztán a himnusz alatt kicsit megnedvesedett a szemem... Valahogy olyan jó volt.
És pont szombaton volt a születésnapom és naná, hogy bennmaradunk!!! Hajrá fiúk!!!
sziasztok!
Egy kérés:
Ha valakinek meg lesz a Kisstadionbeli ünnepi mámor, rakja fel a netre. Nagyon szeretnénk külföldön is részesülni a hatalmas fiestaból!
gracias
Bukowszky :D::D Ezt te sem gondolhatod komolyan...Jézusom
Ezt az NSO-n találtam:
"A zöld gyepen beérnénk azzal is, ha a fiúk csak megpróbálnának hasonlítani a hokiválogatott tagjaira. Mert bizony a jég nálunk szombat óta már fontosabb, mint a fű..."

Milyen jó lenne, ha ez nem csak egy hétig tartana.... (itt egy nagy sóhaj volt).
Nem nagyon értem ezt a hoki a miénk,de mégsem című dolgot. Ezt leszámítva jó a poszt.
Bukowszky tényleg vicces,de kérdem én: hogy kerülhet egy egész hasábos G. Zoli interjú a vasárnapi NS-be? Persze ez az NS szégyene,tudom, és elég undorító is. Mintha ő lenne a magyar hoki "arca".
Remélem Zürichben játszunk, mert akkor én is megyek...már ha hagynak jegyet.
Régóta hokifanatikus vagyok. Méga kilencvenes évek elején voltam először a BS-ben bajnoki döntőn. Az a hangulat és az utóbbi évek VB-inek hangulata semmivel össze nem hasonlítható. Örülök minden sportsikernek, még, ha az nem is az első helyet jelenti.

Szomat délután ötször sírtam: a négy gólnál, és a himnusz alatt...

Gratulálok a magyar hokisoknak! Játékosnak, kicsinek-nagynak, szakvezetőnek, és mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a sikerhez.
Bukowszky:

Akkor azonosulhatsz vele, mert soha nem volt olyan vonzata amit felsoroltal.
Tengermély Tisztelet!

Jó írás, ismét :)
Kétségtelen, hogy most az utobbi pár napban megszaporodott a jégkorong "szurkolók" száma, de ez szerintem nem baj, és igen, nagyrészük lemorzsolódik heteken belül, de az a párszáz új aki ezekután bekapcsolódik a körforgásba és ezentúl lelkesen szorít, drukkol a magyar sikereknek, az jó, kell!

Az is teljesen helyes meglátás, hogy több pénz kellene, több fedett csarnok, és mégtöbb pénz.
De szerintem nem szabad megfeledkezni a Magyar Jégkorong sport legnagyobb szponzorárol, tudom ez itt nem a reklám helye, de akkor is, a Pannon évek óta a honi Jégkorong mellett áll és sok pénzt fektett bele. Jó lenne, ha több ilyen gondolkodású cég álln a jégkorong mögé.

Remélhetőleg sikerül jövőre kijutnom svájcba, annyira nincs messze. Már most megkezdem a gyűjtést.

Mindenkinek a legjobbakat és Hajrá Magyarok!
Ja én se jutottam be az Üllői útra az Ajax meccsre pedig előtte rendszeresen jártam meccsekre. De a Real Madrid ellen sikerült jegyet szerezni, és ott ki se kaptunk :D

Ettől függetlenül szerintem szánalmas oda nem valónak, gusztustalanak titulálni a "divat" szurkolókat. Én pl. nem mozi-fan vagyok, hanem jó film-fan. Ha nincs jó film, nem megyek moziba. Ha szar a magyar foci nem megyek ki. Ha szar a magyar hoki, nem megyek ki. Pár tucat szuperligás meccs után nem lenne olyan eleme az eseménynek, ami tetszene. De a jó magyar hokira akkor is kimegyek, ha egy B-közép az anyámba akar küldeni, mert a C csoportban bezzeg nem jártam ki.
Egyébként ilyen típusú "drukkolást" még nem is hallottam máshol, csak otthon. A CSKA focidrukkerek még soha nem akarták a rajongókat elzavarni az UEFA-kupa győzelem után pedig hirtelen 3x annyian lettek.
Persze nem a cikkre. hanem 1-2 öreg motoros véleményére írtam.
Egyébként az orosz híradó (nem a sporttv, hanem a nagy) az összes ukránoknak lőtt gólt megmutatva számolt be az eseményről, elismerő szavakkal illetve a válogatottat.
@dika: ahogy nézem, azért ha bőven nem is, de van már most is utánpótlás. a jelenlegi keretben (vagy annak közelében) van 20-30 27 éves vagy fiatalabb játékos, úgyhogy 2-3 év múlva sem lesz nagy gond, amikor Ocskay-ék leteszik az ütőt. Sőt, elnézve az U20-as válogatottat, később sem, szerencsére :)

szerintem most egy még keményebb cél következik. stabilan megragadni az A-csoportban. ez lehet hogy ugyanúgy éveket vesz igénybe, de szép feladat; és képesek rá a srácok. reméljük, hogy nem lesz igaza az ukrán kommentelőknek, és jövőre bennmaradunk :)

a csoportban valószínűleg elég lesz 1 meccset megnyerni ehhez, de az is húzós lesz. sebaj, megnézzük Svájcban, és - remélhetőleg - kiszurkoljuk :)
nem csak a nagy szponzorok lèteznek.lehetnek kis vàllalkozok is,akik èvente segitik a csapatukat pàr szàz,vagy tobb szàz euroval,ki ammennyit tud!ezt egy kisvàros csapatànàl làttam ès nagyon meglepodtem,milyen sokan vannak.nincs kiirva a cèg neve sehovà.higgyètek el hogy SZéP kis osszeg ossze jon!!persze ez nem magyarorszàgon van.de itt is lehetne!!
Több mint harminc éve kezdtem jégkorongozni, igaz soha nem jutottam el valami magas szintre. Mivel ismertem a hazai realításokat nekem a 2002-es VB-n volt hatalmas meglepetés, hogy ez a generáció mekkorát fejlődött még Ancsinékhoz képest is. És ez most maga CSODA.

Fontos az amit Bukowsky ír mert felhívja figyelmet, hogy lehet, hogy a közvélemény tényleg ilyenek látja a hokit? (külvárosi, gettós, gangsztazolis, füvezős, proli, hip-hop-os)

Ez a feljutás biztos kimozdít jónéhány embert és eljönnek a novemberi olimpiai selejtezőre. Akkor ha látják élőben, tényleg tömegbázis épülhet, ami tőke megmozdulásához kell. Nekik írom (akik még nem voltak hoki meccsen), hogy higgyék el, hogy a hoki közönsége MÁS. Láttam tesközelből dán szurkoló tömegeket norvég szurkoó tömeggekkel együtt sörözni, békésen Rigában. Nem kell szektorokat elválasztani.

Viszont kellenek nagy stadionok. Nálunk az Aréna 8000 embert fogad be, Prágában a SKAZKA 12.000-t , Pozsonyba is 10000 fő feltti csarnokot építenek. Ha nem lesz ilyne csarnokunk nem kapunk A csortos rendezési jogot akkor se ha bentmaradunk.
süti beállítások módosítása