Közel egy hete szavaztak az NHL szakértői és vezetői az év legjobb játékosairól és edzőjéről. Szezonértékelő sorozatunk végén mi is összeállítottuk a magunk listáját.

Nem állítunk sorrendet, de a bajnokcsapattal kezdünk. Óriási szerepe volt a sikerben a Sidney Crosby–Jevgenyij Malkin csatárkettősnek. Az alapszakaszban Malkin 113 ponttal lett első, és csak Alekszandr Ovecskin tudott a két pittsburghi közé férkőzni. A rájátszásban a penguinses center lett a legjobb. Malkin 36, Crosby 31 ponttal zárt. 1994 óta először jutott a playoffban két csapattárs 30 pont fölé. Akkor a rangerses Brian Leetch, Mark Messier duónak sikerült. Leetch 34, Messier 30 pontot vállalt.

Több játékos van, akit ki lehetne emelni a Pittsburghből átlagon felüli teljesítményéért, közülük is kiemelkedik Maxime Talbot. A 25 éves kanadai negyedik szezonját tölti a Pensnél, ez volt a harmadik playoffja. A 24 meccset 8 góllal és 5 gólpasszal zárta. A döntőben kétszer is duplázott, a második bajnoki címet ért. Talbot volt a kilencedik olyan játékosa az NHL-nek, aki két gólt lőtt a döntő 7. meccsén. Legutóbb csapattársa, Ruszlan Fedotenko tett ilyet 2004-ben, amikor a Tampával legyőzte a Calgaryt.

A Detroit rutinos játékosaival jutott el a célegyenesig. A rájátszásban feltűnt egy fiatal, aki eddig alig kapott lehetőséget: az idei playoff hozta az áttörést Darren Helmnek. A 22 éves kanadai két szezon alatt 23 meccset játszott az alapszakaszban, gólja sem volt. Idén a rájátszásban 23 meccsen lépett jégre, 4 gólt lőtt, gólpasszt is adott. Szeptember 27-én jár le hároméves entry-level megállapodása, biztos lehet a hosszabbításban.

Hiányos lenne a sor Alekszandr Ovecskin nélkül. A Washington csatára három díjat is hazavitt Las Vegasból múlt héten. Négy szezonjából a harmadikat zárta ötven gól felett. Eddig csak 2007-ben nem érte el a száz pontot. Meg kell említeni Ovecskin mellett Mike Greent. A 23 éves Capitals-védő a szezon legponterősebb hátvédje lett. Minden mutatóban karriercsúcsot döntött, 31 gólt lőtt, 42 gólpasszt adott. Mégsem ő, hanem a bostoni Zdeno Chara lett az év védője, Green csak a jelölésig jutott.

Kiváló alapszakaszt produkált a New Jersey, pedig Martin Brodeur novemberi sérülése után sokan temették a csapatot. A Devils december 4. és február 26. között 37 meccsből 26-ot megnyert, januárban nyolcmeccses győzelmi sorozata volt. Scott Clemmensen és Kevin Weekes fantasztikusan helyettesítette Brodeurt. Clemmensen 40 meccsen kapott szerepelt, 25-13 volt a győzelem-vereség aránya, 2,39 a kapott gól/meccs mutatója, 0,917 a védéshatékonysága, utóbbi kettővel a legjobb tízbe került a kapusok rangsorában. Clemmensen az elmúlt hét évben csak 28 meccsen védett. Brodeur felépülése után az egyik kapusnak vissza kellett térni a farmcsapathoz, a választás Clemmensenre esett. Ezzel együtt teljesítményét klubja a szezon nem ünnepelt hőse-díjjal jutalmazta, az Egyesült Államok pedig nevezte az idei, svájci vb-re, ahol éppen csak lemaradtak a dobogóról.

Sokat köszönhet újoncainak a története első playoffját játszó Columbus és a végén odaérő Anaheim. A Blue Jacketsben az abszolút rookie, Steve Mason 61 meccséből 33-at nyert, tízszer nem kapott gólt, ami a legtöbb az alapszakaszban, kapott gól/meccs mutatója (2,29) a második legjobb volt. Az Anaheim fiatalja, Bobby Ryan a legeredményesebb újonc lett. Ez volt második szezonja, 64 meccsen 57 pontig (31+26) jutott, pedig november 15-éig még a farmcsapatban, az Iowa Chopsban játszott. Idei eredménye az Anaheim franchise történetében is újoncrekordnak számít.

Claude Julien, a Boston trénere lett az év edzője. Mégis talán Dan Bylsma érdemli a legtöbb dicséretet. Különösebb NHL-tapasztalat nélkül – egy évig volt a New York Islanders segédedzője – bajnoki címre vezette a Pittsburghöt. Február 15-én nevezték ki Michel Terrien helyett, minden idők legfiatalabb főedzője lett az NHL-ben. Első 25 meccsén 18 győzelem, 3 vereség és 4 overtime, vagyis 40 pont a mérlege, ami a második legtöbb az NHL-ben. Bylsma a liga történetének 14. edzője, aki első évében Stanleyt nyert, és a második, aki ezt úgy érte el, hogy a szezon felénél vette át a csapatot.

Bylsma mellett And Murray, a St. Louis, és Joel Quenneville, a Chicago edzője kerülhet a képzeletbeli dobogóra. A Blues négy szezon után jutott a rájátszásba, ráadásul gyenge játékosállománnyal, ami különösen emeli Murray munkájának értékét. A Blues a szezon felénél konferenciautolsó volt, Quenneville a negyedik meccs után váltotta Denis Savardot. Nyolc év után ért el több mint száz pontot a Blackhawksszal, főcsoportdöntőig menetelt fiatal csapatával.