A 2008/2009-es NHL-szezonnak vége, négy részben összefoglaljuk a bajnokság legfontosabb és legérdekesebb pillanatait, az alapszakasztól indulunk, a rájátszáson át eljutunk a döntőig, a végén külön kerülnek szóba a játékosok és az edzők.

A szezon előtt döntöttek a fizetési plafonról, amit csapatonként 6,4 millió dollárral 56,7 millióra emeltek. A minimum 40,7 millió lett, ami már magasabb, mint a 2005/2006-os plafon. A bajnokság ismét Európában kezdődött. Az Ottawa Senators és a Pittbsurgh Penguins Stockholmban, a New York Rangers és a Tampa Bay Prágában szerepelt, a Rangers a Victoria Cupon is részt vett, 4-3-ra verte a Metallurg Magnyitogorszkot. Érdekesség: a szezon hét edzőváltásából négy pont ezeknél a csapatoknál történt.

A szezon első gólját Markus Naslund, a Rangers játékosa lőtte a Tampának. Nagyon gyorsan, a Chicago negyedik meccse után jött az első edzőváltás. A Blackhawks trénerét, Denis Savardot Joel Quenneville követte. Október 25-én az NHL történetében másodszor fordult elő, hogy egy napon mind a 30 csapat pályára lépett. Összesen 267 729 néző látta a 15 városban az egy híján száz gólt.

Érdekes eset történt november 3-án, a New York Islanders–Columbus meccsen. A hosszabbításban Chris Campoli kétszer is gólt lőtt, természetesen csak a másodikat adták meg. Az első keresztülment a hálón, senki sem észlelte a találatot. A visszapattanó korongot megint Campoli elé tették, aki megint bevágta.

Hiába verte 13 év után először a Tampa az Atlantát, november 14-én a Lightning vezetősége felmondott a főedző Barry Melrose-nak. A gárda 15 meccs után öt győzelemmel állt (5-7-4). Melrose az ESPN szakkommentátora lett, helyét Rick Tocchet vette át. Ő sem tudta playoffba vinni a 2004-es Stanley-kupa-győztest a playoffba.

December 2-án a Carolina Hurricanes is edzőt váltott, Peter Laviolette-et kirúgták, helyét Paul Maurice vette át. A Canesnek jót tett az edzőcsere. A következő hónapban 15 meccséből kilencet megnyert, a sérülésektől is tizedelt csapat bejutott a rájátszásba, a Boston és New Jersey kiverésével főcsoportdöntőig menetelt.

December 5-én hat meccsre eltiltották a Dallas Stars hokisát, Sean Averyt, mert beszólt a játékostársainak, klubja végül az AHL-be száműzte, később végleg lemondott róla. Avery korábbi csapatában, a New York Rangersben kötött ki.

Már decemberben, a klubtulajdonosok tanácskozásán szóba került a világgazdasági hatások elemzése, de csak december 23-án került nyilvánosságra, mekkora bajban van a Phoenix Coyotes. Wayne Gretzky csapata 2001 óta 200 millió dollárt veszített, a szezon első felében újabb 30 millióval nőtt az összeg. A liga 80 millióval segítette ki a klubot, és  már ekkor szóba került, hogy Jerry Moyes tulajdonos árulja üzletrészét.

A 2009-es Winter Classicot a chicagói Wrigley Fielden, a White Sox baseballcsapat otthonában rendezték. 40 818 néző előtt a Detroit Red Wings 6-4-re verte a Chicago Blackhawkst. Ez volt az első ilyen esemény, amelyen az Original Six két tagja vett részt. A Detroit 1926-os, a Chicago 1937-es retrószerelésében lépett jégre.

A február újabb három edzőváltást hozott. 1-jén az Ottawa Craig Hartsburgnak mondott fel, Cory Clouston érkezett a framcsapat Binghamton Senatorstól. A hónap közepén a tavaly bajnoki döntőig jutó Michel Terrien távozott a Pitsburghtől, ott is a korábbi farmedző, Dan Bylsma vette át az irányítást. A New York Rangersnél Tom Renneyt John Tortorella váltotta. Mint később kiderült, a pittsburghi edzőcsere sikerült a legjobban, a Penguins 17 év után bajnok lett.

Még november elején megsérült Martin Brodeur, a New Jersey kapusa. Sokan azt gondolták, a Devils összeroppan legjobbja nélkül. Ehelyett december 4. és február 26. között 37 meccsből 26-ot megnyertek, januárban nyolcmeccses győzelmi sorozatuk volt. A sorozat Scott Clemmensen és Kevin Weekes parádéinak volt köszönhető. Brodeur visszatérése után előbb Patrick Roy 551 győzelmi csúcsát döntötte meg, majd elérte a 100 gól nélküli meccset. A shutoutokban még Terry Sawchuk a legjobb 103-mal, Brodeur 101-ig jutott az alapszakasz végére.

Az április a playoffért folytatott harcról szólt. A Columbus Blue Jackets franchise története során először jutott a legjobbak közé. Kiesett az Ottawa Senators, az utóbbi tizenkét évben először. Jacques Lemaire volt a szezon utolsó edzője, akit elbocsátottak. Érdekes Jordan Leopold esete. A Colorado játékosaként mind a 64 meccsen játszott, amikor eladták a Calgarynak. A Flames valamennyi, 19 hátralévő meccsén jégre lépett, így a 82 fordulós bajnokságot 83 meccsel fejezte be.

A keleti konferenciát nyolc pont előnnyel nyerte a Boston Bruins, csak egy ponttal maradt el a President Cupot nyerő San Jose mögött. A Bruins története során másodszor gyűjtött ennyi pontot, 1972 után először ért el 53 győzelmet. A Washington és a New Jersey ebben a szezonban is simán hozta a playoffot, a Capitals bizonytalan kapusai ellenére juott el a rájátszásig. A Carolina és a Pittsburgh az edzőváltás után megtáltosodott, a New York Rangers nagyszerű kezdés után – első 13 meccséből 10-et megnyert – a végén nehezen jutott a 16-ba, ahogy a 100. születésnapját ünneplő Montreal Canadienstől is többet vártak szurkolóik.

A Florida és a Buffalo a végén maradt le. A Panthers főleg gyenge támadójátéka miatt nem jutott tovább, csak eggyel több győzelem kellett volna. A Sabres nem tudta pótolni Thomas Vaneket, aki állkapocscsonttörés miatt hagyott ki meccseket, de így is 40 gólt lőtt. A legnagyobb meglepetés az Ottawa búcsúja volt. Dany Heatley, Daniel Alfredsson és Jason Spezza sem tudta továbbvinni a csapatot. A Toronto közepes szezont produkált, rengeteg játékos jött-ment, nehéz volt ütőképes csapatot kialakítani. Az egyetlen pozitívum Luke Schenn játéka, a 2008-as 1/5-ös védő 70 meccsen lépett jégre, 2+12-vel zárt, részt vett az ezüstérmes kanadai válogatottal a svájci felnőtt vb-n is.

Az Atlanta, a Tampa és a New York Islanders simán esett ki. A Thrashersben Ilja Kovalcsuk egyedül kevés a sikerhez. A Lightning hiába vásárolt össze egy csomó játékost, csapategység nem volt, az 1/1-es Steven Stamkos sem tudott segíteni. Nem elég, hogy az Islanders elvesztette Ruszlan Fedotenkót, Miroslav Satant és a szezon közben Bill Guerint, 1/1-es kapusa, Rick DiPietro szinte az egész szezont kihagyta sérülés miatt.

Nyugaton a San Jose és a Detroit vívott óriási csatát az első helyért. A Sharks újonc edzőjével, Todd McLellannal az egész liga legjobbja lett. Hiába teljesít a gárda az elmúlt öt évben száz pont fölött vagy annak közelében, illetve döntött franchise-rekordokat, a rájátszásban képtelen komolyabb eredményt elérni. A Detroit magabiztos volt idén is, nyolcadik éve nyeri a Central-divíziót, 18 éve résztvevője a rájátszásnak.

A Vancouver és a Chicago nagyszerű alapszakaszt zárt. A Canucks tavalyi ötödik helye után, Mats Sundinnal megerősödve, a Sedin ikrek vezérletével megnyerte a Northwest-divíziót. A Blackhawks fiatal csapata erre a szezonra érett be, az utóbbi 11 idényből csak másodszor jutott el a playoffig.

A Calgary ötödik helyét csalódásnak élték meg a szurkolók. Jarome Iginla gyengén kezdte a szezont, Olli Jokinen a szezon közben érkezett. A finn a liga egyetlen olyan játékosa volt, aki több mint 750 meccsel a háta mögött még sosem játszott a rájátszásban, a Flamesszel összejött neki. A Columbus története során először jutott a rájátszásba. A szezon talán legnagyobb felfedezettje, a kapus Steve Mason feledhetetlen szezonja volt ez. A Blue Jackets pechje, hogy első körben egyből a Detroitot kapta. Az Anaheim fért be nyolcadik helyen a rájátszásba. A csapat teljesítménye sok kívánni valót hagyott maga után, az egyetlen pozitívum az újonc Bobby Ryan teljesítménye volt. A fiatal amerikai jobbszélső 64 meccsen 31 gólt lőtt, 26 gólpasszt adott, a legeredményesebb újonc lett.

A Minnesota és a Nashville is az utolsó fordulókban szállt el. A Wild Marian Gaborik nélkül – a szlovák csak 17 meccset játszott a szezonban – nem sokra volt képes. Az Edmonton szereplése óriási csalódás. A nyolcvanas években ötször bajnok, 2006-ban még döntőt játszó Oilers harmadik éve marad le. Ahogy a Minnesotánál, a Dallasnál is az edző állásába került a bukás. A Stars utolsó is volt nyugaton, jó sorozata után a hajrát nem bírta.

A Phoenix, a Los Angeles és a Colorado gyenge szezont produkált. A Coyotes ráadásul a világgazdasági válság egyik legnagyobb vesztese is. Könnyen elképzelhető, hogy jó időre eltűnik a hoki Arizonából. A Kingsnek hiába volt fiatal és gyors csapata, az első számú kapus hiánya csak a 14. helyre volt elég.