Roppant drámai csatában, mindössze tizenhét kapura lövéssel nyerte meg a svájci világbajnokságot az orosz válogatott. Az első harmadban egyenlő erők küzdöttek és jutottak el 1-1-ig, a másodikat és a harmadikat végigtámadta Kanada, de gólt csak az orosz válogatott szerzett. Amely emellett hősiesen védekezett, és ezen a mérkőzésen a helyén volt Ilja Brizgalov kapus is. Az oroszok 2-1-re nyertek, megvédték címüket.

Hatalmas lendülettel kezdtek a csapatok, az első percekben az oroszok támadtak, Ilja Kovalcsuk többször is úgy száguldott be a támadó harmadba, mintha védők nem is lennének, de a szokott utolsó hiba mindig becsúszott a passzokba vagy a lövésekbe. Shane Doan csapatkapitányt 3:20-nál kiállították, ennek is egy halom ziccer lett a következménye, de gól nem esett. Abból az elsőt a kanadaiak ütötték, röviddel azután, hogy kiegészültek. Doan visszajött a büntetőpadról, le sem ment, és milyen jól tette – legalábbis kanadai szemszögből –, hogy fent maradt. Shea Weber távoli lövése visszajött Brizgalov kapusról, a csapatkapitány zseniálisan passzolta vissza a kapu elé, Jason Spezza bekotorta. Megzavarodtak az oroszok, újabb ziccereket alakítottak ki a kanadaiak, de a második nem jött össze. A második kanadai kiállítás a 13. percben következett, a játék késleltetéséért kapta Coburn. Pontosan 13 másodperc kellett az oroszoknak az egyenlítéshez. Atyusov lőtte meg a korongot, Szaprikin beleért az ütője tollával, bepattant. A harmad maradék részében változatlanul tempósan mentek a csapatok, bármelyikük megszerezhette volna a vezetést megint, de egyiküknek sem sikerült.

A második menet egyértelműen a kanadaiaké volt - a kapura lövéseket 16-5-re nyerték ebben a szakaszban –, gólt mégis az oroszok szereztek. Addig azonban rengeteg kanadai támadást lehetett regisztrálni, az első tíz percben szinte kizárólag Brizgalov kapuja előtt alakultak ki helyzetek, jó néhány lövés ki is jött róla, de mindig volt kinek takarítania. Aztán a 35. percben Gorovikov okosan ugratta ki a meglóduló Radulovot, a Szalavet Julajev csatára középre húzott a védők mellett, és óriási gólt lőtt, Rolosonnak esélye sem volt. A maradék időben még nagyobb fokozatra kapcsoltak a kanadaiak, 5 az 5 ellen is percekre felálltak, nem töltöttek, csak lőttek, de az orosz védelem állta a sarat. Derek Roy, az elődöntő kétgólos hőse az utolsó percben nagyon csúnyán rácsúszott a kapuvasra, be is ment az öltözőbe haladéktalanul.

Az utolsó 20 percre semmi sem maradt az oroszok kombinatív támadójátékából, szinte kizárólag a kanadaiak akcióztak, de nem bírták begyötörni az egyenlítő gólt. Nagyjából a harmad felénél még megindultak néhányszor a címvédő csatárai, utána viszont már nem maradt erejük semmire, ha megszerezték a korongot, megpróbálták tartani, de azt is inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ezzel együtt a végére a kanadaiak is elfáradtak, egyre kevesebb helyzetük volt. A végén értelemszerűen lehozták a kapust, 6 az 5 ellen nyomtak, de hiába. Az utolsó pillanatok feszülten, óra-visszaállításokat beiktatva teltek, de igazi lövőhelyzet sem alakult ki Doanék előtt, maradt a 2-1.

Oroszország 2008 után 2009-ben is megnyerte a világbajnokságot, a címvédés utoljára éppen a kanadaiaknak jött össze 2003-ban és 2004-ben. A tengerentúliak egymás után másodszor lettek másodikak. Ezzel Oroszország az örökranglistán is átvette a vezetést 25 világbajnoki címmel. A világranglistán is az oroszok az elsők mostantól.

A szakemberek a torna legjobb kapusának Andrej Mezint (Fehéroroszország), legjobb hátvédjének Shea Webert (Kanada), legjobb csatárának Ilja Kovalcsukot (Oroszország) választották.

A média válogatottja: Andrej Mezin – Shea Weber, Kenny Jönsson (Svédország) – Ilja Kovalcsuk, Marty St. Louis (Kanada), Steven Stamkos (Kanada)

A torna legértékesebb játékosa: Ilja Kovalcsuk

A végeredmény: 1. Oroszország, 2. Kanada, 3. Svédország, 4. Egyesült Államok