Egyszer sem vezetett ellenünk Ukrajna, a végén mégis eggyel nagyobb szám került a neve mellé: a büntetőket jobban lőtték játékosai. Válogatottunk utolsó lett a rigai olimpiai selejtezőkön, de jól küzdött, pontot szerzett, rengeteg tapasztalattal gazdagodott.

Gyors kiállítással nyitottunk, Vas Jánost küldték le palánk közeli lökésért. Az ukránok semmit nem tudtak kezdeni az előnnyel, langyosan támadtak, feállni és lőni sem voltak képesek. Aztán két jó lövésünket követően Kóger botja találta meg az egyik ukrán bekk arcát, jogos két perc következett. Ezúttal az első soruk felállt, de helyzetig csak Sahrajcsukék jutottak el, Horváth jól takarította el Szuper elől az embereket.

Egy határozatlan Sille–Svasznek védekezés után utóbbi csak szabálytalanul tudta megakadályozni Mihnovot a gólszerzésben. Hét perc alatt a harmadik kiállítást kaptuk. Ebből már több helyzetet alakítottak ki, egyszer nagy szerencsénk volt. Ezen a mérkőzésen is kevés korongbirtoklással kezdtünk, igaz, tízből hat percet hátrányban nyomtunk le. Öt az öt ellen nem voltunk alárendelt szerepben.

A 16. percben először álltunk fel az ukránok harmadában, az első sor dolgozott jól, Vaszjunyin remekül pörgött. Négy hátrány után végre előnybe kerültünk. Többször is felálltunk, volt egy-két jó lövés, de igazi helyzet nem. Érezhető volt, hogy nem hajt úgy az ukrán válogatott, mintha az olimpiai kijutásért küzdene, de még így is gyorsabb volt nálunk. Ez nem nagy dolog, ha megnézi az ember, kik szerepeltek ellenfelünk soraiban. A végére még egy hátrány jutott, ebben 1-5, kapura lövésekben 6-7 volt oda. Dicséretesen védekeztünk az első harmadban.

A második húsz percet pörgősebben kezdtük. Vas Márton bulit nyert, János tovább tette, Ladányi a tőle megszokott pimaszsággal megjátszotta, visszatette a svéd elitserienes Vas János elé, aki gyönyörű fonákmozdulattal lőtt a hálóba. Ismét ez a sorunk volt eredményes. Csakhamar a hatodik előnyét is kihagyta Ukrajna, helyzetig sem jutottak.

A két Vas kettő az egy elleni szituációt alakított ki, Márton szorongatott helyzetből lőtt mellé. Aztán elcseréltük magunkat, így két ukrán támadta Szuper kapuját, mamuttal kispárgázta a bal alsó elől a korongot. Felpörögtek a csapatok, mi is megéreztük az esélyt. Kicsit kinyíltunk, de jó volt látni a felszabadult támadásokat. Egy kiállításból aztán megdupláztuk az előnyt. Palkovics passzából Ocskay lőtt szemet kápráztató gólt. Ocskay egy rövid passz után megkerülte a kaput korong nélkül, amikor átért, visszakapta, és csuklóból behúzta a hosszúról át nem érő kapus előtt.

Ismét négy sorral játszottunk, Kógerék is el-eljutottak a támadóharmadba. Még egy kihagyott ukrán előny után mi kerültünk kettős fórba, másfél percre. Vas Jánost letérdelték, Ladányit visszahúzták. Az előny alatt egy újabb kiállítást kaptunk ütésért. Három ukrán ült a padon. Nem tudtuk kihasználni, de voltak lehetőségek. Két perc alatt négy büntetést kaptak az ukránok, késleltetett kiállítás miatt több mint fél percig hat a három ellen támadtunk, de a keresztpasszok pontatlanok voltak. Maradt még két perc előny a harmadik harmad elejére is. 2-0-ra vezettünk, a kapura lövéseket 10-7-re elvesztettük, de ez nem volt fontos ekkor.

A záró játékrész elején kettős előnyben jó egy percig bevinni sem igen tudtuk a korongot, ezután voltak helyzeteink. Az ukránok kiegészülésének pillanatában Palkovics kis híján gólt szerzett Ocskay csodás passzából. Közel öt perc előnyt hagytunk kihasználatlanul, pedig egy harmadik gól eldönthette volna a mérkőzés sorsát. Gyorsan kétszer hátrányba kerültünk, de különösebben nagy gond nem lett belőle. Mindenesetre fáradni kezdtünk.

Szuper tartotta magát, de egy idő után már ő sem segített. A sokadik ziccer átcsúszott alatta, ha csak tíz centivel is, de a kapuba vánszorgott egy korong. A gólörömből lemérhető volt, mennyire akarják a győzelmet az ukránok, nem vették fél vállról ezt a mérkőzést. Újabb kiállítás után kiegészültünk, de hamar bombagólt lőttek az ukránok a jobb felsőbe. Az ukránok nem akartak hosszabbítást, nekilendültek.

Amikor már úgy nézett ki, elmehet a hajó, előnybe kerültünk. Öröm volt látni, milyen könnyen áll fel az EBEL-ben ezzel a feladattal sokszor szenvedő első sorunk. Vaszjunyin a levegőből zseniálisan szedte a korongot egy kipattanó után, amikor is veszélyesen indulhattak volna kontrára ellenfeleink, Palkovics pedig bebombázta a bal felsőbe. Vas János a végén ismét kiállíttatta magát, akárcsak Szaporóban, az ukránok ellen. Szép kombináció végén Sahrajcsuk volt eredményes, Szuper lepkése néhány millimétert késhetett el az esetnél. 3-3, pontot szereztünk Ukrajnával szemben, nem tudtak visszavágni, pedig nagyon akartak, ez igazán dicséretes teljesítmény.

A hosszabbításban ők domináltak, de mi is vezettünk formás akciókat. Feltűnő volt, hogy Kovács Csaba milyen jó erőben van. Sajnos az első két sor kulcsemberei ekkor már fáradtak voltak, de a mérkőzésen ők többet voltak jégen. A büntetőt Cirul belőtte, Kovács kihagyta, Varlamov belőtte, Palkovics belőtte, Matyeruhin kihagyta, Ladányi kihagyta.

Ez az ukrán csapat nem tudott úgy játszani, mint az első két mérkőzésén. Csalódottak voltak az elszállt olimpiai esélyek miatt. Fejben nem voltak ott annyira, legalábbis az első negyven percben, mert akkor már a legjobbjukat húzták elő. Mindazonáltal nem feltételezhetjük, hogy vereség reményében léptek jégre ellenünk. Maradhatunk annyiban, pont jól jött ez a mérkőzés, jobb szájízzel utazunk haza a magyar hoki történetének legnehezebb tornájáról, pontot szereztünk.

Jó volt látni ismét azt a tüzet, amely a Lettország elleni mérkőzés nagy részében megvolt, pörögtek a fiúk. Ismét kiderült, számunkra létfontosságú, hogy mi lőjük az első gólt a nálunk némileg gyorsabb csapatok ellen. Feltételezhetjük, az olaszok elleni meccs is másképpen alakul, ha mi találunk először. Az is fontos tapasztalat, hogy az A csoport második felében és a divízió 1 elején szereplő csapatok csak akor tudnak legyőzni minket, ha teljes erőbedobással küzdenek.

Tanulságok természetesen vannak bőven, ezeket nyilván Pat Cortina is levonja, stábjával együtt, és mi is fogunk még elemezni, nem is keveset. Egyelőre maradjunk annyiban, erőfelmérésnek megfelelt a torna, szerintünk egyáltalán nem reménytelenül vághatunk neki az A csoportos világbajnokságnak. Hosszabb, okosabb felkészüléssel, frissebben nemigen lesz sokkal kevesebb az esélyünk a bent maradásra, mint Ausztriának vagy Franciaországnak. Addig azonban elég sokat kell még tanulnunk.