Juniorválogatottunk bemutatkozott. Optimistán nézzük a dolgokat. A középső harmad biztató magyar játékot hozott. Egy éve három góllal rosszabb eredményt értünk el a franciák ellen, a vb-n mégis mi nyertünk.

Az első harmadban nem sok örömük volt a magyar nézőknek. A franciák reakciógyorsaság és indulósebesség tekintetében megelőztek minket, elsősorban ebből adódóan nem volt a játéknak eleme, amiben fölénk ne nőttek volna. Az emberelőnyös helyzeteket gyorsan és pontosan játszották meg, az első három találat így született. A harmad vége előtt Hári János szerezte a szépítő találatot.

Szünet után valamelyest összeállt csapatjátékunk. Erdélyi szinte a kapu mögötti területről lőtt gólt, a kapusról pattant a hálóba a korong. 4-2 után több gólhelyzetünk is volt, a legnagyobb Hári előtt adódott, aki gyönyörű összjáték végén egyedül állt a kapussal szemben, de mellbe lőtte. Popovics és Dancsfalvi is közel állt a gólszerzéshez. Ezt követően négy perc alatt három gólt kaptunk. 7-2 lett a vége.

Támadójátékunkban voltak periódusok, amelyekre lehet építeni, viszont sokszor hosszú perceken át nem tudtuk a középső harmadot átjátszani. Nem bántó szándékkal írjuk, de meg kell jegyezzük, hogy kapusunk gyenge formát mutatott, több gól is a számlájára írható. Természetesen védőink sem mindig választottak jó megoldást.

Mindazonáltal úgy tűnt, nincs ekkora különbség a két csapat között. Két mérkőzés maradt ennek bebizonyítására. Hátrányunk ledolgozható.