Véget ért az orosz bajnokság alapszakasza. A világ egyik legerősebb pontvadászatának részleteiről számolunk be, rövid történeti áttekintéssel. A nyolcaddöntők ma kezdődnek.

A 20 csapatos élvonal tavaly szeptemberben vágott neki a bajnokság első szakaszának. Három kört játszottak a csapatok, minden együttes 57 mérkőzést teljesített. A bajnokság legjobb 16 csapata folytatja a rájátszásban, mégpedig az első a 16.-kal, a 2. a 15.-el játszik a nyolcaddöntőkben, és így tovább. Ennek megfelelően a rájátszásban a következő párosítások alakultak ki (zárójelben az alapszakasz-helyezések): Szalavat Julajev Ufa (1.)–Amur Habarovszk (16.), Metallurg Magnyitorszk (2.)–Nyeftyehimik Nyizsnyekamszk (15.), CSZKA Moszkva (3.)–Traktor Cseljabinszk (14.), Himik Moszkovszkaja Obl. (4.)-Szeversztal Cserepovec (13.), Lokomotív Jaroszlavl (5.)–Lada Togliatti (12.), SZKA Szentpétervár–Szpartak Moszkva (11.), Ak Barsz Kazany (7.)-HK MVD (10.), Avangard Omszk (8.)-Dinamo Moszkva (9.).

A párharcok három győztes meccsig tartanak, a folytatásban a klasszikusnak mondható módon folytatják a csapatok a negyeddöntővel. Az első mérkőzéseket március 4-én rendezik. Az alapszakaszgyőztes Szalavat Julajev Ufa egészen pontosan 6824 kilométert fog utazni, hogy megküzdjön a Bajkálon túli Amur Habarovszk csapatával. A legutóbbi bajnokságban a végső döntőt az idén alapszakasz-második Metallurg Magnyitogorszk és az AK Barsz Kazany vívta. Az öt mérkőzésig tartó sorozatban az utolsó összecsapás döntött, a Magnyitogorszk idegenben harcolta ki a bajnoki címet.

Az Ufa magabiztosan nyerte az alapszakaszt, 10 pont előnnyel zárt a Magnyitogorszk előtt. Az első hat csapat lépte túl a százpontos határt. A hetedik Barsz 16 ponttal maradt le a másodiktól. Az utolsó négy együttes az élvonalban maradásért játszik, ezek: Metallurg Novokuznyeck, Vityaz Csehov, Szibir Novoszibirszk, Torpedo Nyizsnyij Novgorod. A bajnokság részletes végeredménye itt található.

Az alapszakaszban a Barsz Kazany támadója, a 31 éves Alekszej Morozov lett a legeredményesebb, 54 mérkőzésen 33 gólt és 33 gólpasszt ért el. A második helyen a Himik jobbszélsője, Szergej Mozjakin végzett, szintén 54 meccsen 62 ponttal (37+25), a harmadik Gyenyisz Zaripov lett, aki 54 mérkőzésen 55 pontot ért el. A góllövőlista élén Mozjakin zárt 37 találattal. A legtöbb asszisztot Alekszej Koroljuk érte el, a Vityaz játékosa 34 pasadott. A teljes lista.

A szovjet bajnokságot 1946-ban hozták létre, és 1991-ig ebben a formában rendezték. 1991/1992-ben a FÁK nemzeti liga, 1993/1994-ben FÁK államok közötti liga, majd 1996-ig orosz államközi ligaként működött. 1996-tól nevezték Szuperligának, de csak 1998-tól zajlik alapszakaszos-rájátszásos rendszerben. Az első orosz szuperligát 1997-ben a Lokomotiv Jaroszlavl nyerte, amely 2002-ben és 2003-ban is első tudott lenni. Szintén háromszoros bajnok a Metallurg Magnyitogorszk, 1999-ben, 2001-ben és 2007-ben lett első. A Barsz Kazany két elsőséggel dicsekedhet (1998 és 2006), csakúgy, mint a Dinamo Moszkva (2000 és 2005). Az Avangard Omszk 2004-ben végzett az élen.

A szovjet bajnokság 46 éves történetében csak öt csapat tudott az élen végezni. Az egész szinte kizárólag a CSZKA Moszkváról szólt, amely 32 alkalommal végzett az élen. Ötször nyert a Dinamo, 4-szer a Szpartak, 3-szor a VVSZ Moszkva, 2-szer avatták bajnokká a Krilja Szovjetov együttesét. A Független Államok Közösségében négy bajnokságot és aranyérmest avattak. Kétszer nyert a Dinamo Moszkva és kétszer a Lada Togliatti. Utóbbi volt az első nem moszkvai csapat a történelemben, amely képes volt megszerezni a bajnoki címet. Amióta azonban létezik az önálló orosz bajnokság, mint fentebb kiderült, jellemzően vidékiek diadalmaskodnak, csak néha sikerül a Dinamo Moszkvának színesíteni a névsort. A Szalavat Julajev egyébként még soha nem lett első.