A nemzetközi jégkorong-szövetség (IIHF) évek óta dolgozik a világbajnoki rendszer átalakításán. A folyamatot, amely az A csoportos lebonyolítást is illeti, követtük. Ami minket a legjobban érdekel, az az, hogy az elit alatti szinteket az erősorrendnek megfelelően kívánják összerakni a jövőben, tehát a divízió 1 két csoportját egymás alá és fölé rendelnék. A kérdésről az IIHF kongresszusán döntenek a tagországok, mégpedig jövő héten, azon belül is előreláthatólag csütörtökön. Az előterjesztés nemcsak a rendszer átalakításával, finanszírozási kérdésekkel is foglalkozik. Tovább után azt elemezzük, jó lenne-e nekünk a változás. Rögtön a lényeggel kezdjük: megírjuk, milyen csoportban lesz a magyar válogatott abban az esetben, ha átalakítják a rendszert, és milyenben, ha mégsem. Bármelyik jön be, elmondható, volt már ilyen nehéz, de nehezebb még soha.

Az új rendszer szerint az A csoport két kiesője mellé a divízió 1-es csapatok közül az a négy kerülne, amelyik a világranglistán előbbre áll, tehát Nagy-Britannia, Magyarország, Ukrajna és Lengyelország. Hiába végzett Dél-Korea a budapesti vb-n a harmadik helyen, a d1 alsó házában kell folytatnia. Ha ez a szisztéma lép életbe, akkor a d1 felsőházából az első két csapat jut fel az A csoportba, és egy esik ki a d1 B csoportjába, az alsóházba. Nem túlzás azt mondani, egy ilyen csoportban egyszerre merül fel, hogy a feljutásért vagy a kiesés elkerüléséért kell-e küzdenünk.

Az alsóháztól lefelé már csak egy-egy feljutó és kieső lesz. Japán visszalépése után nem került ki a d1-es mezőnyből, de az IIHF döntése értelmében a csoport hatodik helyezettjének járó világranglistapontokat kapja, így a d1 alsóházában indulhatna. Japán és Dél-Korea mellett Hollandia, Litvánia, Románia és Ausztrália játszana a divízió 1B-ben.

Ha marad a régi rendszer, akkor sem lesz sokkal könnyebb dolgunk. Az biztos, hogy ebben az esetben Ukrajna, Lengyelország és Japán ellenfelünk lesz. A kérdés az, hogy az IIHF miként értékeli a csonka csoportban elért második helyezésünket. Két ponttal kevesebbet szereztünk, mint a másik ág ezüstérmese, de kevesebb pontot vesztettünk, mint a britek, egyszer sem kaptunk ki a rendes játékidőben, logikusan tehát a miénk a jobb teljesítmény. Ha így van, a mi csoportunkba kerülne a szlovákiai vb utolsó helyezettje és a jobbik divízió 2-es feljutó, Románia. Ha mégsem így dönt az IIHF, a vb-15. és Ausztrália lesz csoportellenfelünk, de a feljutás a fix három ellenfél tükrében is brutálisan nehéz lenne. Ráadásul ne feledjük, ebben a rendszerben csak az első helyezett nyer. Az új szisztéma szerint tehát öt, a régiben négy nagyon kemény ellenfél várhat ránk jövőre, szemben a szapporói kettővel, a tavalyi hárommal vagy az idei eggyel.

Bármelyik lebonyolítási módot fogadják el, érdemes megjegyezni, hogy azt már tudjuk, melyik négy válogatott közül kaphatunk ellenfelet 2012-ben. Az A csoportban ugyanis zajlik a kiesés elleni harc Ausztria, Fehéroroszország, Lettország és Szlovénia között.

Ha új rendszer lesz, sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerül majd a csoport első felében végezni, mint eddig. Ha viszont csak a jövő évi lehetőségeket nézzük, egyáltalán nem mondható biztosra, hogy az eddigi rendszer szerinti vb-n nagyobb esélyünk lenne a feljutásra, mint az átalakítottban. Ugyanakkor elvitathatatlan, a sportszakmai indokok is az új mellett szólnak, kiegyenlítettebb csoportbeosztások alakulnának ki, és a színvonal is magasabb lenne.

Még nem tudjuk, a magyar szövetség hogyan szavaz a kongresszuson, de a válogatott esélyei szempontjából sem lehet egyértelműen állást foglalni. Vitathatatlan, általában véve az eddigi rendszer nagyobb lehetőséget kínált nekünk a feljutásra. De ha a 2012-es beosztást nézzük, az új szisztéma szerint lenne nagyobb sanszunk. A régi szerint négy, az új szerint öt nagyon erős ellenfelünk lenne, de míg előbbi esetben gyakorlatilag mindenkit le kéne győzni, az újban a két feljutó hely miatt két vereséggel is valós esély van az A csoportra. A kiegyenlítettség miatt az A csoportos vb-k középdöntőit érdemes vizsgálni. Tavaly mindkét ágon olyan válogatott végzett a második helyen, amelynek két veresége volt. Az új rendszerben tehát nem lenne szükség tökéletes teljesítményre. Viszont természetesen az is igaz, hogy egy vereséggel is lehet a harmadik helyen végezni.

A jelenlegi rendszer 2001 óta él. 2000-ben még A, B, C és D csoportban játszották a világbajnokságot a válogatottak. Magyarország a C csoportos vb megnyerésével biztosította helyét az első divízió 1-es tornán. 2000-ben 42 válogatott indult a világbajnokság különböző csoportjaiban, 2010-re ez a szám 48-ra nőtt, 2011-re 43-ra csökkent, pénzügyiokok és természeti katasztrófa miatt.

Magyarország tíz d1-es vb-n vett részt, mivel 2009-ben az A csoportban szerepelt. A táblázatban mérkőzéseinket foglaltuk össze, az eredményeket a mi szempontunkból tüntettük fel. Vastaggal szedtük az A csoportból kiesett ellenfelet, az utolsó oszlopba a feljutót írtuk. Érdekes megnézni, hogy az elitből aktuálisan kiesők ellen ötvenszázalékos Magyarország mérlege. Kilenc ilyen mérkőzést játszottunk, négyet megnyertünk, négyet elvesztettünk az idei vb-ig, ahol Olaszországgal szemben hosszabbításban maradtunk alul. Ez nem azt jelenti, hogy az idén kiesőkkel szemben mi vagyunk az esélyesek, de azt mutatja, hogy egyáltalán nem vagyunk eleve esélytelenek.

A táblázat alapján megnéztük, hogy állunk az utóbbi években azon országok ellen, amelyekkel az esetleges átalakítás után küzdenünk kéne. 2007-től kezdve kilenc ilyen szintű meccset játszottunk a divízió 1-es világbajnokságokon, ezekből hatot megnyertünk, mindössze hármat buktunk el. Kétszer a szlovénok, egyszer az olaszok vertek minket, mindháromszor ezen az egy meccsen múlt A csoportos tagságunk.

Jelmagyarázat: B – büntetőkkel, H – hosszabbításban

A divízió 1-ben lejátszott 49 mérkőzésből mindössze 12-t vesztettünk el, nem volt olyan év, amikor 2-nél többet. Gyengébbnek tartott válogatottal szemben sosem buktunk, két – Románia és Hollandia elleni – döntetlen sorolható a kudarc kategóriába. Az utolsó öt szezonban tényleg mindvégig az A csoportba jutás határán állunk, egyszer játszottunk is odafönt, háromszor másodikok lettünk. Tíz év alatt kétszer volt négy erős ellenfelünk is a csoportban, 2005 és 2006 volt ilyen, harmadikok, illetve negyedikek lettünk.

Érdekes, hogy ahányszor ellenfélként szóba kerül Nagy-Britannia, minden magyar hokiszurkoló arra gondol, hogy nehéz lesz nyerni ellenük, mivel a stílusuk nem fekszik nekünk. Ha megnézzük a táblázatot, elképzelhetjük, a szigetországiak mit gondolhatnak rólunk. Hat meccset játszottunk 2001 óta vb-n, ötöt mi nyertünk meg. A következő táblázatban az eddigi divízió 1-es szereplésünk olvasható évről évre:

2007 óta nem lehet a végeredmény döntetlen, akkor vezették be a hosszabbítást és a büntetőlövéseket. 2006-ban még két pont járt a győzelemért, 2007-től a hatvan perc alatt elért siker három pontot ér, a ráadásos kettőt, a sima vereség nulla pontot, a ráadásos egy pontot hoz. Cikkünkben az országnevek olimpiai rövidítéseit használtuk.