Kedden délután fontos ligaülést tart a felnőtt első osztályban érdekelt hat egyesület. A két leglényegesebb megtárgyalandó kérdés a 2010/11. évi OB I. lebonyolításával kapcsolatos. Dönteni kell arról, induljon-e a Fehérvár EBEL-csapata az OB I.-ben, és arról is, hogy milyen formában folytatódjon a magyar bajnokság a Mol Liga lezárása után.

A Fehérvár indulásáról sokszor folyt már vita, blogunkon is. Rengeteg érvet sorakoztattak fel mind a mellette, mind az ellene érvelők. Ezek általában mindkét oldalról megállják a helyüket, úgy tűnik, igazságos és megkérdőjelezhetetlen döntést nem lehet hozni ez ügyben. Ennek legfőbb oka, hogy ez a vita elvi, sőt erkölcsi alapokon áll. De a nemzetközi példák is jelentős szórást mutatnak a megoldások tekintetében.

A Dab.Docler ügyvezetője korábban mindannyiszor úgy foglalt állást, céljuk a legjobb magyar csapat legyőzése az OB I. döntőjében. Valóban, elfogadható álláspont az, hogy a legjobb csapat legyen a bajnok. De nehéz vitatkozni azzal a felvetéssel is, hogy mit keres egy olyan csapat a rájátszásban, amely szeptembertől márciusig egy másik ország ligájában versenyzett. Az utóbbi időben több klubvezető is megemlítette, nehéz úgy szponzorokkal tárgyalni, hogy legjobb esetben is a második hely megszerzése jöhet szóba. A Fehérvár vezetői többször elmondták, szívesen vesznek részt a magyar bajnokságban, ahová azért is jönnek vissza az EBEL után, mert a többi OB I.-es klub így szavazott.

Érdekes, hogy az eddigi három EBEL-szezonban különbözőképpen vett részt a magyar bajnok a hazai playoffban. 2007/08-ban az Alba Volán farmcsapata versenyezte végig a szezont idehaza, majd az EBEL-keret játékosai lejátszották a fiatalok helyett a rájátszást. Ez az a megoldás, ami nagyon visszatetsző, és aminek nem szabadna megismétlődnie.

A tapasztalatokból tanultak a csapatok, a következő szezonban szétválasztották a farm- és az EBEL-csapat szereplését. 2008/09-ben ugyanaz volt a helyzet, mint most lesz. Indulnak a fiatalok az OB I.-ben, és különálló keret játszik az EBEL-ben. Két éve az elődöntőben kapcsolódott be az EBEL-ben a legjobb nyolc közé nem jutó Volán, a fiatalok elvéreztek hamarabb. A két csapat közötti átjárást szabályozták, a rajt előtt megnevezett 15 játékos nem játszhatott vissza a farmcsapatba, a többiek igen.

Egy évre rá, azaz a legutóbbi szezonban ismét fordult a kocka, nem indított farmcsapatot az ekkor már Sapa Fehérvár AV19 néven versenyző egyesület. Így először fordult elő idehaza, hogy a bajnokságban részt nem vevő gárda helyet kapott a rájátszásban. A 2009/10-es Fehérvár ráadásul minden idők legerősebb magyar klubcsapatának tűnt, jelentős fölénybe került az itthoniakkal szemben. Ez a különbség a rájátszás derekára felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a Fehérvár más dimenzió, nem értelem- és sportszerű, hogy visszatér végigverni a hazai mezőnyt. Mi több, ezt a nézetet a székesfehérvári szurkolók közül is sokan osztották.

Ugyanakkor ne feledjük, az EBEL-t megelőző utolsó évben, 2006/07-ben is jelentős volt az Alba Volán fölénye. Rendes játékidőben és ráadásban is csak egyszer-egyszer kaptak ki, ráadásul nem magyarországi csapattól, mindkétszer az SC Csíkszereda bizonyult jobbnak náluk. Tehát önmagában az az érv, hogy a Volán az EBEL-szereplés miatt került behozhatatlan versenyelőnybe a hazai mezőnyben, nem áll meg a lábán.

Éppen ezért a döntéshozatalt a magunk részéről a legilletékesebbekre bíznánk, azaz az érdekelt csapatokra. A felelős, a klub és a magyar jégkorong érdekeit mérlegelő döntés mindenképpen elvárható a szavazásra jogosult hat (esetleg öt) klubvezető részéről. Mint ahogy az is, hogy a többségi döntést minden érintett elfogadja.

Ugyancsak komoly kérdést vet fel a Mol Liga befejezését követő szakasz lebonyolítási rendje. Természetesen erről is jelentős diskurzus folyt blogunkon. A leginkább vitatott eleme az elmúlt évi versenykiírásnak, hogy a Mol Ligát követően a csapatok az addigi eredményeiket elvesztik, helyette az első három csapat bónuszpontokat (2008/09-ben 9, 6 és 3, 2009/10-ben 6, 4 és 2 pontot) visz magával a középszakaszba. Érdemes lenne végiggondolni, miért is kell törölni a szezon nagy részét átívelő Mol Liga után a magyarországi csapatok egymás elleni eredményeit.

A kevés bónuszpont osztogatása és a teljes anullálás helyett nem lenne-e jobb, ha a csapatok magukkal vinnék a Mol Liga alapszakaszában egymás ellen elért eredményeket? Nem növelné-e ez a Mol Liga tétjét és komolyságát? Miért kell három külön szakaszra vágni a szezont, amelynek során háromszor indulnak a csapatok gyakorlatilag tiszta lappal? Az biztos, hogy mindez a szezon során egyenletesen jól teljesítő, az igazolási politikában perspektivikusan gondolkodó, a már augusztusban csapatot építő egyesületek ellen ható rendelkezés. Márpedig az ilyen módon versenyző csapatokat büntetni kontraproduktívnak tűnik. Természetesen jól hangzó érv a mezőny sűrítése és a bajnokság izgalmasabbá tétele, de erre elegendő kedvezmény a rájátszás egyenes kieséses szakasza, ahol az akár negyvenpontos hátránnyal végzett csapat is bizonyíthat az alapszakaszgyőztes ellen.

A lebonyolításhoz tartozó kérdések még: hány fordulóból álljon a magyar bajnokság középszakasza, hány csapat kerüljön a rájátszásba, milyen rájátszás legyen. Erőteljesen befolyásolja a döntést a Liga tagjainak az első kérdésre adott válasza, nevezetesen, hogy jön-e a Volán EBEL-csapata az OB I-be, vagy sem. Ha a részvételük melletti döntés születik kedden, akkor több forgatókönyvet kell kidolgozni, hiszen ez csak egy elvi lehetőség. Hiszen ha a legjobb 8 között sikeresen szerepelnek az EBEL-ben, akkor időpont-egyeztetési nehézségek miatt mégsem vehetnek részt az OB I.-ben.

Másrészt adott a versenynaptár, tudjuk a divízió 1-es világbajnokság időpontját, és azt, hogy a Mol Liga vége és a bajnoki döntő lehetséges legkésőbbi dátuma között is véges a napok száma. A Mol Liga-döntő hetedik mérkőzését január 26-ára írták ki. Ez azt jelenti, hogy heti három forduló esetén 3 kört, azaz 15 mérkőzést játszhatna a hat csapat. Ha két teljes kört kívánnak lebonyolítani, akkor alkalmanként heti négyet is. Az biztos, hogy ez utóbbi az igazságosabb, hiszen így mindenki mindenkivel ugyanannyiszor játszik hazai pályán.

Az előző szezonban úgy tűnt, tetszett a szurkolóknak a felpörgetett ritmusú OB I. Kérdés, miként értékelték ezt a csapatok vezetői. Ha a döntéshozók ez utóbbi megoldást választják, akkor arra mindenképpen ügyelni kell, hogy a mérkőzéseket az előző idénybelinél egyenletesebben osszák el, ne forduljon elő olyan, hogy az egyik csapat már 11 mérkőzésen van túl akkor, amikor a másik még csak 4-en.

2009/10-ben jó tapasztalatokat szerezhettünk a három győzelemig tartó elődöntő és a négy győzelemig tartó döntő rendszeréről. A váltott pályaválasztás mellett zajló párharcok még akkor is tartogattak izgalmakat, amikor a csapatok között jelentős különbség volt. Fontos megválaszolni még azt a kérdést is, hogy a középszakasz után az alsóház hogyan versenyez tovább, de ez is nagyban függ a Fehérvár sorsától.