Az összes résztvevő egybehangzó véleménye alapján a 2011/12-es Mol Liga és OB I. kiírása, lebonyolítása és versenyszabályzata jobban sikerült a korábbiaknál. Nem volt le nem játszott mérkőzés, nem dőlt el eredmény a zöld asztalnál, kisebb mértékben módosultak a kezdési időpontok, mint korábban, és kevesebb szó esett a játékvezetőkről. Hibák természetesen szép számmal akadtak így is, sok javításra van tehát mód a következő szezonban is. Ennek érdekében Kerey Péter ligaelnök négy témakörben foglalta össze kérdéseit, amelyeket először az MJSZ szakmai bizottsági tagjainak, majd a felnőtt csapatoknak is megküldött. A liga arra törekszik, hogy a válaszok és a tárgyalások eredményeképpen állítsanak fel a szakemberek és az érdekeltek egy olyan keretfeltétel-rendszert, amelyben a bajnokságo(ka)t működtetni kívánják. A mostani diskurzus elsődleges célja, hogy a kérdésed ne ad hoc és a pillanatnyi érdekek mentén dőljenek el, hanem minél inkább szakmai alapon, a magyar jégkorong érdekeinek megfelelően. Sok új kérdés vetődik fel, de újratárgyalnak olyanokat is, amelyeket egyszer már meghatároztak. A ligaelnök által feltett kérdéseket tovább után olvashatják. Természetesen ezeken kívül még számos egyebet is megvitathatnak a felek. A válaszokkal kapcsolatban kedden tartanak ligaülést az érdekeltek.

I. A versenyidény szervezése, csapatok terhelése

A felnőtt bajnokság első osztályában játszó csapatoknak évi hány mérkőzést kell játszaniuk?
A felnőtt bajnokság első osztályában játszó csapatoknak hetente hány mérkőzést kell játszaniuk?
A felnőtt bajnokság első osztályában játszó csapatoknak az idényben mikortól meddig kell folyamatosan tétmérkőzéseket játszaniuk (minden csapatra általánosan értve, tehát ha nincs rájátszás a gyengébb csapatoknak, akkor a rájátszásba nem kerülésük esetén is)?
A felnőtt bajnokság első osztályában játszó csapatoknak az idény során a nemzetközi szüneteket leszámítva mekkora lehet az idény közbeni leghosszabb játék nélkül töltött időszakuk?
A felnőtt bajnokság első osztályában játszó csapatoknak kell-e helyosztókat is játszaniuk, vagy elegendő, ha csak a versenysorozat döntőjét rendezik meg?

II. Mit tekintünk a felnőtt bajnokság első osztályának, milyen legyen a versenyrendszer?

Van-e létjogosultsága külön hazai bajnokságnak a Mol Liga mellett, vagy sem? Ha igen, milyen formában?
Lehet-e, érdemes-e többsebességes hazai bajnokságot szervezni?
Azaz: van-e értelme/haszna sportszakmai és sportpolitikai szempontból annak, ha egy csapat az első osztályban szeretne indulni úgy, hogy közben a jelenleg a magyar versenyrendszer integráns részének tartott Mol Liga sorozatban nem kíván részt venni?
Minek van több haszna, az egységes elvek szerint szervezett sorozatnak (esetleg több külföldi csapattal) vagy a többsebességes bajnokságnak?
Ha van külön magyar bajnokság, akkor időben hogy legyen felosztva a szezon a Mol Liga és a bajnokság között, különös tekintettel arra, hogy a Mol Liga bővítését további országokból érkező csapatokkal ez a kérdés befolyásolja?
Ha van külön magyar bajnokság, akkor mettől meddig tartson a Mol Liga alapszakasza, illetve rájátszása, mettől meddig a magyar bajnokság, legyen-e a magyar bajnokságban a rájátszást megelőző alap- vagy középszakasz, milyen elvek szerint (bónuszpontok, Mol Ligából hozott pontok stb.)?
Ha van külön magyar bajnokság, akkor az idény közepén a Mol Liga rájátszásából kiesett csapatok milyen módon tarthatók játékban?

III. A bajnokság(ok)ban részt vevő csapatok, játékosok

Milyen feltételekkel vehet részt egy magyarországi csapat külföldi bajnokságban?
Visszatérhet-e az ottani kiesése után a hazai bajnokságba és milyen feltételekkel?
Szükséges-e szabályozni, hogy egy külföldi bajnokságban részt vevő csapatból milyen módon játszhat át egy játékos a hazai bajnokságban induló farmcsapatba?
Általában: szükséges-e szabályozni az ún. első csapat és az ún. farmcsapat közti átjárást?
Kell-e megkötést tenni arra, hogy milyen feltételek teljesülése esetén vehet részt a rájátszásban egy játékos? Ha igen, mik lehetnek ezek a feltételek?
Helye van-e a felnőtt bajnokság első osztályában junior- és ifjúsági csapatoknak?
Másképpen: A felnőtt bajnokság első osztályában játszó csapatok esetében szükség van-e annak meghatározására (korlátozására), hogy egy-egy mérkőzésen mennyi felnőtt, junior vagy ifjúsági korosztályú játékos léphet pályára (pl.: egy-egy mérkőzésen minimum 10 felnőtt korosztályú játékost kell nevezni, és maximum 5 junior, továbbá maximum 3 ifjúsági vagy alacsonyabb korosztályú játékos nevezhető)?
Valamilyen ütemterv mentén (pl. 3 éves átmeneti időszakkal) elő kell-e írni, hogy a felnőtt bajnokság első osztályában induló csapatok működtessenek junior- és ifjúsági korosztályú csapatokat is?
Kell-e korlátozni a mérkőzéseken jégre lépő külföldi játékosok számát, és ha igen, hogyan, milyen létszámban?
Lehet-e ebben a kérdésben átmeneti ideig (egy vagy két szezonra) engedményeket tenni az újonnan belépő csapatok számára annak érdekében, hogy versenyképesek lehessenek? Ha igen, mi lehet ez az engedmény?
Kell-e, lehet-e külön választani a légióskorlátozás kapcsán a külföldi kapusok szerepeltetését? Ha igen, hogyan? (például: 6 légiós mezőnyjátékos vagy 4 légiós mezőnyjátékos és egy kapus szerepelhet egy mérkőzésen)
Meg lehet-e engedni, hogy a bajnokság egyes mérkőzésein eltérő legyen a légiósszabály (pl. a romániai csapatok egymás elleni mérkőzésein nem védhet külföldi kapus)?

IV. Játékvezetés

Szükségesnek tartják-e, hogy a felnőtt bajnokság legfelső osztályában és a Mol Ligában egységes játékvezetői testület jöjjön létre, egyszemélyi felelős vezetéssel, vagy maradhat a jelenlegi állapot, amikor a magyarországi és a romániai mérkőzésekre külön-külön testület jelöli a játékvezetőket?
Az OB I. rájátszásában előfordult, hogy olyan játékvezetőknek kellett mérkőzéseket vezetniük, akik nem voltak benne a rájátszásra szűkített játékvezetői keretben, mert a szűkített keret tagjainak egy része előző nap külföldön vezetett mérkőzést, mások sérültek voltak. Elvárható-e a magyar JT tagjaitól, hogy a hazai sorozatokat részesítsék előnyben ütközés esetén, azaz adott esetben egy Mol Liga vagy magyar bajnoki mérkőzést vezessenek és ne más ligák mérkőzésének vezetését vállalják el?
Ha nem így tesznek, szükséges-e szankcionálni őket ezért? Ha igen, hogyan?
Szükségesnek tartják-e olyan megállapodás megkötését az MJSZ/Liga és a JT között, amelyben a jogok, kötelezettségek, díjak, elvárások és a szankciók is tisztázásra kerülnek, és amelyben - mivel minden magyar bajnoki mérkőzésen játékvezetői díjat kell fizetni - a megrendelői szerep megjelenik, a megrendelői jogok érvényesíthetőek?
Ha igen, melyek lehetnek azok az elvárások, amelyeket meg kell jeleníteni ebben a megállapodásban?