A Dab.Docler vezetősége egy éve próbál megegyezni a város önkormányzatával a dunaújvárosi jégcsarnokról. Azari Zsolt klubelnök szándéka átvenni a pálya üzemeltetését, mert a jelenlegi helyzet gátolja a hokiklubot a fejlődésben. Mint blogunknak korábban elmondta, 2011 áprilisa óta tárgyal az átvételről a városvezetéssel, de egy másik lehetőséget is kidolgozott az illetékesek számára. Mindeddig nem jutottak dűlőre a felek. A jelek szerint az önkormányzat is változtatni kíván a jelenlegi gyakorlaton, ezért múlt csütörtökön a közgyűlés határozatot fogadott el a város sportlétesítményeinek fenntartásával kapcsolatban. Ezek szerint másik irányba indulna el a fenntartó, egy csomagban adná koncesszióba a sportlétesítmények üzemeltetését. A megoldatlan helyzetben a város és a jégkorongklub évente több tízmillió forint TAO-támogatástól esik el, és ha a napokban nem történik jelentős elmozdulás, akkor 2013 nyaráig nem is változik ez a helyzet. Azért is érthetetlen az önkormányzat lépése, mert az öt látványsportágban az egyesületekkel összefogva gyakorlatilag teljes mértékben a TAO-ból finanszírozhatná a sportpályák – köztük a jégcsarnok – működtetését és felújítását. Minden érdekelt fél megszólal tovább után.
Az önkormányzat a következő sajtóközleményt adta ki a csütörtöki határozatáról: "Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a mai napon tárgyalta a tulajdonában lévő sportlétesítmények üzemeltetésére vonatkozó nyílt közbeszerzés eljárás elindításáról szóló napirendjét, mely napirendet hozzászólás nélkül, mindössze egy tartózkodás mellett, lényegében egyhangúan támogatta. A közgyűlés a nyílt közbeszerzési eljárás megindításával egy új sportkoncepciót kíván érvényesíteni a sporttámogatások terén. Eddig az önkormányzat a sportlétesítményeket támogatta, a sikeres közbeszerzést követően a sportlétesítményeket igénybe vevő egyesületeket, illetve klubokat kívánja támogatni.
Amennyiben a közbeszerzési eljárás érvényes és eredményes a nyertes üzemeltető 2012. július 1-jétől kezdheti meg tevékenységét. Mindaddig a jelen üzemeltető DVG Zrt. látja el a feladatot. Eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén a DVG Zrt. folytatja tovább a tevékenységet, tehát a létesítmények üzemeltetésében nem lesz szünet. Dunaújváros MJV Közgyűlésének költségvetésében szerepel a sportlétesítmények üzemeltetésére szánt II. féléves összeg is, ezen összeg képezheti az alapját a sportegyesületek, illetve az igénybe vevők támogatásának, kiegészülve a létesítmények üzemeltetésért kapott koncessziós díjjal.
A létesítmények bérleti díja nem lehet magasabb az önkormányzat tavaly év végén elfogadott díjtáblázatában szereplő összegeknél (ennél csak kedvezőbb lehet). Az önkormányzat várakozásai szerint ezen koncepció megvalósulásával, fokozatosan a létesítmények jelenlegi állapotán is lehet javítani, azaz további forrásbevonásra nyílik lehetőség a létesítmények korszerűsítésére/fejlesztésére."
Cserni Béla, a DVG Zrt. ágazatvezetője cáfolta azokat a múlt héten elterjedt pletykákat, amelyek szerint már e hét elején leengednék a jeget a jégcsarnokban: "Március végéig lesz jég a dunaújvárosi pályán, pontos dátumot nem tudok mondani, de a tervek szerint még két hétig üzemel a pálya, március 25. környékén zárjuk be. Ez két-három héttel korábbi a szokásosnál, de idén spórolnunk kell, ezért engedjük le a jeget hamarabb. Sajnos a bérelt órák száma csökkent, ez is hozzájárul ehhez a döntéshez. Természetesen a szokásoknak megfelelően augusztusban indítjuk újra az üzemelést."
Szepesi Attila, Dunaújváros gazdasági és stratégiai ügyekért felelős alpolgármestere egyértelműsítette: fontos számukra a sport. "Szeretjük a sportot és fontosnak tartjuk. Ez eddig is így volt Dunaújvárosban, és ezután is így lesz. A város tulajdonában lévő sportpályák üzemeltetése évente 3-400 millió forintba kerül. Ezt az összeget eddig teljes mértékben az önkormányzat állta. Az új koncepció lényege az, hogy keressük azt a vállalkozót, aki átvenné tőlünk az üzemeltetést. Egy nullszaldós modellben gondolkodunk, tehát nem kérünk pénzt az üzemeltetési jogért, de nem is kívánunk pénzt fordítani erre a célra a jövőben. A fennmaradó pénzből pedig a szakosztályokat támogatnánk.
Nem tudom, hogy lesznek-e érvényes pályázatok, és hogy működőképes lesz-e ez a modell. De valamit ki kellett találnunk, mert jelentős a hitelállományunk, és a bankok valamilyen lépést mindenképpen elvárnak tőlünk a racionális gazdálkodás megteremtése érdekében. Első lépésben szeretnénk az összes sportlétesítményt egy kézbe adni. A júniusi közgyűlésen fogunk dönteni ebben a kérdésben. De mindenkit szeretnék megnyugtatni, amennyiben nem lesz érvényes pályázat, a sportlétesítmények akkor is a csapatok rendelkezésére állnak a jövőben is. Valahogy megoldjuk a kérdés, minden bizonnyal akkor újra tárgyalásokat kezdünk a csapatokkal.
Egy-két sportágban felajánlottuk az üzemeltetést korábban is, köztük a jégkorongban is. Tárgyaltunk a Dab.Doclerrel, a javaslatunk a székesfehérvári modell bevezetése volt. Azt ajánlottuk a DAB-nak, hogy fizetünk havonta ötmillió forintot, azaz évente hatvanmilliót, ezért cserébe ők üzemeltetik a jégpályát, fizetik az energiaszámlát és elvégeznek minden szükséges karbantartást is. A tárgyalások végül nem vezettek eredményre.
A jégpálya üzemeltetése évente 120-150 millió forintot emészt fel, ennek jelentős része, fele-harmada az energiaköltség. Büszkék vagyunk a város jégkorongsportjára, de van egy határ, ameddig az önkormányzat nyújtózkodni tud. Azt gondolom, eredménytelen pályázat esetén az ajánlatunkat továbbra is tartani tudjuk, évente 60 millió forintot tudunk a jégpályára fordítani. Mindenre nyitottak vagyunk a megnyugtató megoldás érdekében, de előbb meg kell várni a most kiírt pályázat végeredményét."
Azari Zsolt, a Dab.Docler klubelnöke korszerűen szervezett klubot szeretne, de ennek alapfeltétele a jégcsarnok megfelelő üzemeltetése és modernizálása: "A dunaújvárosi jégpályát jelenleg nagyjából kétszer annyi pénzből üzemelteti a város, mint azt az országban más jégpályákon teszik. Az én számításaim szerint legalább 60 millió forintot lehetne évente megspórolni az üzemeltetési díjon, elsősorban a felesleges költségek leszorításával, műszaki fejlesztésekkel, illetve a hasznosítás magasabb szintű szervezésével. Hogy a város mire és miért vár, nem tudom megmondani, mert teljesen logikátlan, hogy egy súlyosan eladósodott városnak nem számít évente 60 millió forint.
Egy évet már elszalasztottunk, és jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a jövő év is elúszik. A TAO-pályázat rengeteg lehetőséget adhatna az üzemeltetési költségek finanszírozása terén, de a jogalkotó úgy alkotta meg a sport támogatásáról szóló jogszabályt, hogy az csak és kizárólag a sportlétesítmény tulajdonosa és a sportegyesületek magas szintű együttműködése révén aknázható ki. Ezen az együttműködésen sokat kellene dolgozni, mert új dolog és nincs elegendő tapasztalata senkinek sem.
Az általam 2011 áprilisában benyújtott javaslat két verziót tartalmazott. Az egyik szerint a jégkorongklub csak "főbérlő" lett volna, a másik szerint az üzemeltetés is a sportklubhoz kerülne. Mindkét javaslatnak az a lényege, hogy a nyitva tartást illetően kiszámíthatóan, az üzemelést tekintve biztonságosan és a lehető legolcsóbban üzemeljen a dunaújvárosi jégpálya. Sajnálatos módon érdemben csak Szepesi Attilával tudtam megbeszélni ezt az elképzelést, akivel mint jó közgazdásszal, kőkeményen megalkudtunk minden forintról és minden hasznosítási lehetőségről. Sajnálatos módon a dunaújvárosi Fidesz-frakció, akinek a vezetője Cserni Béla, egyben a sportingatlanokért felelős személy, nem adott zöld utat az elképzelésnek. Időközben a sportlétesítményeket üzemeltető vállalattól 2012. március 2-án átvett levélből kiderült, hogy visszamenőleges hatállyal, 2012. január 1-jétől teljesen átalakította a sportlétesítmények bérleti díját, illetve a támogatás rendszerét.
Ez a lépés 10 millió forintos rendkívüli kiadást jelent a jégkorongklub költségvetésében, amire egyáltalán nincs fedezetünk. Ez a költségvetésünkbe be nem épített összeg teljesen átírja az elképzeléseinket és a szakmai programunkat, aminek következményeként sajnálatos módon azonnal le kellett mindenkit vezényelnünk a jégről azok közül, akiknek már nincs bajnoki mérkőzésük.
Mindeközben a jégpályát üzemeltető DVG Zrt.-nek arra sem maradt pénze, hogy WC-papírt vásároljon a mellékhelyiségekbe a mérkőzések idejére. Ezt azért fontos hangsúlyoznom, mert jelen pillanatban egy úgynevezett "oroszlán" szerződés létezik a sportszervezet és az önkormányzat között a létesítmény használatára. Ez a szerződés a sportvállalkozásnak csak kötelezettségeket, az üzemeltetőnek pedig csak jogokat sorol fel. Ha a piaci szintre megemelt bérleti díjak mellett nem kapunk piaci feltételeket a használatra – aminek eddig semmi jele –, akkor nagyon véleményes a szerződés megkötése. Ha például a pálya üzemeltetési hibája miatt marad el mérkőzés, akkor az üzemeltető semmilyen felelősséggel nem tartozik, illetve semmilyen kártérítésre sem kötelezhető a sportszervezet részére, és ez csak a jéghegy csúcsa.
Mindehhez még csak annyit tennék hozzá, hogy 2012. március 31-ig be kell nyújtani a következő szezonra szóló TAO-pályázatot. Ez az a pályázat, amely lehetőséget adna a sportlétesítmények üzemeltetésének finanszírozására, illetve a műszaki fejlesztésre, de ez az a pályázat, amely szükséges feltételnek tekinti a sportszervezet és a sportlétesítmény tulajdonosa közötti együttműködést. Márpedig Dunaújvárosban a formális kapcsolaton kívül semmilyen más együttműködés nincs."
