"Nagyon rendesek voltak a srácok, hamar beilleszkedtem, több játékost ismertem már a csapatból, például Fodor Szabolcs és Budai Krisztián is sokat segített – mondta blogunknak Nagy Gergő." Január elején mindenkit meglepett, hogy Székesfehérvárról Miskolcra szerződött a 22 éves center. Nagy még nem volt 17 éves, amikor bemutatkozott a magyar élvonalban. A dunaújvárosi fiatalember a Fehérvári Titánok második leggólerősebb játékosa lett, 33 meccsen 15 gólt lőtt, nála többet csak Sofron István, aki 17-tel zárt. Egy év ausztriai kitérő következett, ahol 30 Nationalliga-meccset játszott a Red Bull Salzburgban, 22 pontot szerzett. 2008 nyarán visszatért Fehérvárra, ahol 168 EBEL-mérkőzést játszott le. Január elején azonban úgy érezte, váltania kell. A Miskolcban gyorsan megtalálta helyét, kiváló sorba került, Josh Bonar és Martin Saluga mellé, és az első 5 mérkőzésén 3 gólt lőtt, hozzá 8 gólpasszt adott, tehát 11 pontot szállított.
"Abban a korban vagyok, amikor sokat kell játszanom és a játék minden elemében fejlődnöm kell. Itt a speciális sorokra is gondolok, mert a védekezésemen még sok csiszolni való van. Egyszóval szerettem volna sokat játszani, minél többet jégen lenni és mivel tudom, a Volánban jelen pillanatban nem volt esélyem az első két sorba bekerülni – emberelőnyben pedig egyértelmű volt, hogy nem férek be, emberhátrányban meg nem igazán kaptam lehetőséget –, ezért úgy voltam vele, hogy oda megyek, ahol minden szituációban játszom. A Miskolc nagyon jó döntésnek bizonyult, rengeteget vagyok jégen. Az első két mérkőzésen a meccskondim még nem volt az igazi, mert szokatlanul sok időt voltam jégen, de azóta már elkaptam a ritmust. De mindez semmit nem számít, ha nem verjük ki a Csíkszeredát az elődöntőben, ugyanis egyértelműen ez a célunk. Örülök, hogy meghoztam ezt a döntést, ami nem volt könnyű. Kicsit féltem tőle. Persze fáj a szívem azzal kapcsolatban, hogy nem lehetek ott a Volán nagy menetelésében, végtére is az utolsó négy évemet ott töltöttem, szeretem a várost, sok barátom is van ott. De a Mol Liga-döntőbe jutás sok mindenért kárpótolna."
De mire lehet jó a Miskolc Csíkszeredában? "Először is csak az első meccsel foglalkozunk. De természetesen a győzelemre. Az első pillanattól kezdve Bonarral és Salugával vagyok egy sorban, hátul pedig Jarabek és Svasznek a két bekkünk. Egyre jobban összeszokunk, minél többet gyakorlunk együtt. Nem szeretnék belemenni az EBEL és a Mol Liga összehasonlításába, mert teljesen más a két liga. Az a lényeg, hogy most nagyon jók a társaim. Nem panaszkodom a volános exsortársaimra sem, de az tény, hogy ott teljesen más szerepkörben játszottam, mint itt. Ott az eredménytartás volt a feladatunk, itt nekünk kell gólokat lőni, nekünk kell a vállunkon vinni a csapatot. Persze a második sorunk is nagyon erős, mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a második Fradi-meccsen ők szerezték az első két nagyon fontos gólt."
Mindenki azt nyilatkozta, hogy azért váltott, mert előbb-utóbb külföldre szeretne menni. "Nem tudom, hogy alakul a sorsom, annyit tudok mondani, hogy egyelőre alakulóban van valami, de nem szeretnék elkiabálni semmit, mert ha esetleg nem lesz belőle semmi, akkor nagyot csalódok. Bizakodó vagyok, de először mindenképpen Miskolcon kell bizonyítanom. Aztán nyáron meglátjuk, hogyan tovább."
A pakliban benne van, hogy jelenlegi és előző csapata összekerült az OB I.-ben. Milyen érzésekkel lép jégre akkor, és milyen helyzet lesz az, amikor például Sofron Istvánnal kell ütköznie? "Biztos, hogy felkavar majd, de alig várom. Sofron Istvánnal nagyon jó barátok vagyunk, most is szinte naponta beszélünk, levelezünk. Ezt a témát is érintettük már, és megállapítottuk, hogy a jégen nincs barátság. Azon kívül nagyon jó barátok lehetünk, de ha egymás ellen küzdünk, akkor ezt hatvan percig félretesszük."
Ezen a ponton nem hagyhatjuk ki a Primeau testvérek NHL-es csatájának felemlítését. A két testvér kiváló verekedést produkált, mert az élet ezt hozta, mindez megtekinthető itt. Egyikőjük sem áll rokoni kapcsolatban Kevin Primeau-val, a Fehérvár edzőjével, de ha már a válogatott szövetségi kapitány szóba került, a ljubljanai világbajnokság kérdését sem kerülhetjük meg.
"Szeretnék ott lenni az áprilisi vébén. Nagyon csalódott voltam tavaly, amikor is utolsóként estem ki a budapesti világbajnokság előtt a keretből. Úgy érzem, a felkészülés során mutatott formám alapján beférhettem volna, de ha az egész szezont nézzük, nem érdemeltem volna meg azt a lehetőséget. Nem beszéltem erről senkivel azóta sem, de lehet, hogy ez is közbejátszott a döntésben. Most is mindent megteszek, hogy ott legyek, de tudom, a játékommal tehetek érte a legtöbbet, és remélem, a szövetségi kapitány rajtam tartja a szemét. Én pedig megpróbálok minél jobban teljesíteni."
