"Az elmúlt években intézményünk által biztosított nyomott jégóraárak mára kifejezetten tarthatatlanok, nem fedezik az önköltséget sem. Az emelés üzemeltetési szempontból elkerülhetetlen, éppen a létfenntartási okok miatt” – mondta blogunknak Vígh László kormánybiztos, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatója. A terület felügyeletével a közelmúltban megbízott szakember a Sport Géza múlt heti cikke alapján az egységes állami sportingatlan-portfólió kialakítását tartja egyik fő feladatának. Mivel a Megyeri úti jégcsarnok, a Gyakorló Jégcsarnok, a Millenáris és a Kisstadion is a felügyeletük alá tartozik, elsősorban e négy létesítmény jövőjével kapcsolatban kérdeztük.

– A tervezett reformok mennyire és milyen értelemben érintik a kezelésükben lévő jégcsarnokokat?

– A Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésében lévő, a Budapesti Olimpiai Központ területén található Gyakorló Jégcsarnok, valamint a Megyeri úti jégcsarnok üzemeltetése, kezelése, ahogy eddig, úgy a továbbiakban is kiemelten fontos része feladatainknak.

– Milyen szempontok szerint és ki lesz jogosult az NSK kezelésében lévő jégpályák jégidejének elosztására?

– A legutóbbi alkalommal említettem, hogy több síkon folynak a tárgyalások a MJSZ-szel ebben a témakörben. A tárgyalások ugyanakkor még nem zárultak le, részinformációkkal pedig nem szeretnék elébe menni a majdani döntésnek.

– Milyen elvek érvényesülnek ezután a jégórák díjszabásainál? Várható áremelés?

– Erre a kérdésre egy szóban válaszolni félreérthető lenne. Az elmúlt években intézményünk által biztosított nyomott jégóraárak mára kifejezetten tarthatatlanok, nem fedezik az önköltségi árakat sem. Az áremelés üzemeltetési szempontból elkerülhetetlen, éppen a létfenntartási okok miatt. Magyarul, ha nem emeljük az árakat, be kell zárni legalább az egyik jégcsarnokot.

– Vannak, akik attól tartanak, hogy az állami fenntartású jégpályák esetében is piaci alapú árat kell fizetniük a jövőben. Jogos a félelmük?

– A fentiek tudatában valószínűnek tartom, hogy a fenntartási költségek folyamatos növekedése miatt nekünk is közelítenünk kell árainkat a nem állami kezelésben lévő jégfelületek áraihoz. Azonban a piaci szférával ellentétben nekünk nem célunk a profitmaximalizálás. Célunk csupán az önköltséghez közelítő árak kialakítása.

– A bérlők kilétét és a felhasználás módját illetően számítani lehet a jövőben az UTE Megyeri úti jégcsarnokához hasonló paradigmaváltásokra?

– A racionalitás, célszerűség és szükségszerűség mezsgyéjén mozogva azt gondolom, ne zárjuk ki ennek lehetőségét sem.

– Igazak a híresztelések, melyek szerint a Kisstadion nem nyit ki a következő szezonra?

– A jégpályák sorsa nem közömbös számunkra. Keressük a mindenki számára legjobb megoldást, amennyiben ez a Kisstadion megnyitása, akkor azt választjuk, amennyiben valamilyen más megoldás (például a Tüske-csarnok átalakítása), akkor azt.

– És azok a híresztelések igazak, hogy van olyan terv, amely szerint a Kisstadiont lebontják a Népstadion átépítésekor?

– Ebben a témakörben végleges döntés még nem született, felesleges pletykákat kelteni sem szeretnék, sem pedig foglalkozni velük. A Kisstadion további sorsáról a Puskás Ferenc Stadion felújítására vonatkozó döntés után lesz módom nyilatkozni.

– Ha elbontják, tervezik, hogy újjáépítik?

– Ahogy az előbb is mondtam, amíg nem dől el, mikor, milyen ütemezésben és pontosan milyen tartalommal valósul meg a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciója, addig nem tudok erről érdemben nyilatkozni. (A főigazgató ezzel megegyező választ adott arra a kérdésünkre, hogy a Kisstadion elbontása esetén hol kapnak helyet a jégkorongozók, illetve, hogy van-e esélye annak, hogy a bontás helyett a felújítást választják – F. K.)

– A jövőben a jégkorongozók visszatérhetnek a számukra épített Gyakorló Jégcsarnokba a versenyidőszakban is?

– Az érdekelt felek – a korcsolyázó- és a jégkorongszövetség, valamint az NSK – között az egyeztetési tárgyalások folyamatban vannak.

– Igaz az, hogy van olyan terv, amely szerint a lágymányosi Tüske-csarnokot többpályás jégcsarnokká alakítják?

– Igen, ez az elképzelés is felmerült. Számos lehetőséget kidolgoztunk, hogy a legjobb megoldás mellett dönthessenek az illetékesek.

– Születtek intézkedések arra, hogy a Millenáris-sátor ne dőljön össze szezononként több alkalommal is?

– Egyes természeti jelenségekkel bizonyos technikák csak nehezen tudják felvenni a harcot. Gondolok itt arra, hogy ha hirtelen leesik 20 cm hó, annak súlyával egy sátortechnika nehezen birkózik meg, ahogy a mostanában egyre gyakoribb forgószelekkel sem. Mindenképpen ellenállóbb struktúrában gondolkodunk a jövőre tekintettel, hogy ne valósulhasson meg az idei télen ugyanaz, ami a korábbi években.

– A állami fenntartásban lévő sportlétesítmények működése mennyivel lesz hatékonyabb, mint eddig volt?

– Azt gondolom, hogy a szerencsésebb szervezeti struktúra miatt sokkal hatékonyabb működés várható.

– Mi garantálja azt, hogy a jövőben nem zárnak be jégcsarnokot?

– Ahogy fentebb is említettem, a piaci működés, a reális alapokon nyugvó racionális működtetés irányába tett erőfeszítéseinknek hála a bezárás réme nem fenyeget. Azonban ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy minden érintett megértse, folyamatosan emelkedő közüzemi költségek mellett nem lehet tartósan az önköltségi ár töredékért szolgáltatni. Az állam ma már nem tudja biztosítani ezt a luxust.