Finnország 6-1-re verte Svédországot a világbajnoki döntőben. Negyven perc után 1-1-re állt a mérkőzés vasárnap, de az utolsó harmadban a finnek megsemmisítették riválisuk védekezését. Előbb egy percen belül lőttek két gólt, majd alig több mint két perc alatt hármat. Mind az egész meccsen lőtt hat, mint az egy harmad alatt szerzett öt gól kuriózumnak számít a világbajnoki döntőkben – erről írunk tovább után.
A második világháború után 1991-ig csoportmérkőzéseken dőlt el, ki a világbajnok. Jellemzően hat-nyolc csapatos volt az A vb, és a tabella élén végző válogatott örülhetett. Ennek a rendszernek – és annak, hogy Kanada amatőr csapatot indított – volt köszönhető, hogy 1963 és 1990 között csak egyszer nem a Szovjetunió vagy Csehszlovákia nyerte meg a világbajnokságot. 1991-ben volt utoljára ilyen a lebonyolítás, akkor nyolc csapat játszott körmérkőzéseket.
A hőskorban megesett, hogy valaki rommá verte az ellenfelet a döntőben, de már akkor sem volt jellemző. 1920-ban 12-1-re nyert Kanada, amely tíz évre rá már csak 6-1-re múlta felül Németországot. De vizsgáljuk a vasárnap történteket a közelmúlt eseményei alapján. 1992 óta a hét végi volt a 24. döntő meccs, hogy miért nem a 20., arról lentebb lesz szó.
Ezen a 24 meccsen egyszer sem lőtt egy csapat hat gólt, a maximum öt volt, annyi is fordult elő. Olyan sem volt még, hogy egy harmadban ugyanaz a válogatott öt gólt lőjön, sőt eddig négyet sem sikerült, a három volt a plafon 72 harmadban. Ráadásul ezeket a rekordokat a finnek mindössze tíz kapura lövésből állítottak fel, pontosan dolgoztak Koivuék. Hogy még tovább érzékeltessük, mekkora dolog öt gólt lőni egy vb-döntő egy harmadában, elég hozzátenni: a magyar válogatott sem kapott ennyit Svájcban, a Kanada elleni 9-0 alkalmával is megúsztuk egy 4-0-s első harmaddal; továbbá a 2011. évi vb-n is csak az utolsó, azaz a 168. harmadban lőtt ötöt egy válogatott.
Folytassuk egy kis vb-döntős történelmi összefoglalással, mert idén nemcsak a divíziós vb-k búcsúztak régi szisztémájuktól, az A csoportosokon is változás lesz. 1992-ben 12 csapatosra bővítették a mezőnyt, két hatos csoportra osztva játszották le az alapszakaszt, majd a negyeddöntőkkel kezdődött a playoff. Öt éven át így versenyeztek a vb-aranyért. 1997-ben hibrid megoldást próbáltak ki, kevés sikerrel. A két hatos csoport első három-három helyezettje újabb hatos csoportot alkotott, majd az itt első két helyen végzett válogatott játszotta a két nyert mérkőzésig tartó döntőt. Mivel az első meccset a svédek, a másodikat a kanadaiak nyerték, ez volt minden idők leghosszabb vb-döntője, három találkozóból állt.
1998-ban változtattak, feltöltötték a létszámot 16-ra, azóta is így van. Ekkor vezették be a négy négyfős csoportot is. 1998-ban és 1999-ben az alapszakasz után újabb két négyes csoportot alakítottak ki, majd az itt első két-két helyen végzett csapat játszotta az egyaránt kétmérkőzéses elődöntőt és döntőt. Ekkor már nem kellett kétszer nyerni, kuparendszerben számított a két találkozó eredménye. Emiatt lehetett 1998-ban Svédország egy 0-0-s döntetlennel világbajnok, mivel egy nappal korábban 1-0-ra verte Finnországot. Még jobb példa az 1999-es, amikor a csehek a finnektől elszenvedett 3-2-es vereség után emelhették magasba a vb-serleget, hiszen elsőre 3-1-re nyertek.
2000-ben reformok következtek, az utóbbi évtizedek legjobb szisztémáját vezették be, hiszen 12 éven át élt, a 2011-es vb-n búcsúztunk tőle. A két négyes csoport után két hatos alakult ki, és egy alsó négyes a csoportutolsókból. A két hatos első négy-négy helyezettje a negyeddöntőktől egyenes kieséses rendszerben folytatta, míg el nem dőlt, ki a legjobb az adott évben.
Egyedül az alsó ágon variáltak, az első években mesterségesen tartották bent Japánt a mezőnyben. Pontosabban ázsiai kvalifikációt rendeztek számukra, ahonnan az első az A vb-re jutott. Kína és Dél-Korea ellen nem jelentett gondot a részvétel biztosítása. Japán azonban nem tudta felvenni az A vb fonalát, győzelem nélkül húzott le éveket, mindössze négy döntetlenre futotta, valamennyit az alsó ágon szerezte, a kiesés elkerülésért küzdve. A sors iróniája, hogy akkor szerepelt a legjobban, amikor megszűnt a védettsége. Ez 2004-re esett, kis híján bent maradtak, két csapattól is pontot szereztek, de nyerniük nem sikerült. A 2005. évi vb-n a d1-ben találták magukat, és azóta sem jutottak vissza az A-ba. Az első évben a negyedik helyen végeztek, azóta ötször a harmadikon.
2000 óta változatlan a rendszer, egyszer nyúltak bele minimálisan, 2008-ban, akkor is csak az alsó ághoz, amikor a kiesés elleni körben a távolságok miatt nem négyes csoportban játszottak, hanem két dupla meccset vívtak. 2012-től máshogy zajlik majd a világbajnokság, a kongresszus elfogadta a módosítást. Két nyolcas csoportban kezdődik a vb, ahonnan az utolsók kiesnek a divízió 1 A csoportjába, és csak az első négy-négy folytatja a harcot. 56 helyett 64 mérkőzést játszanak. A pontos csoportbeosztás még nem ismert, ezt az IIHF később hozza nyilvánosságra.
