Magyar rangadót rendeztek a CHL-ben csütörtök este: Kóger Dániel Laredo Bucksa fogadta a Szuper Leventével felálló Arizona Sundogst. Mindkét válogatott játékosunk kitett magáért. Kóger szerezte csapata rendes játékidőben lőtt egyetlen gólját, ez volt a csatár 12. találata 18. mérkőzésen, az egész CHL-ben csak ketten lőttek több gólt nála. Szuper Levente ezenkívül mind a 29 lövést hárította, közel 97%-os hatékonysággal védett, így összteljesítménye 93,5%-ra javult, amivel harmadik a ligában. A mérkőzést büntetőkkel Kógerék hozták 2-1-re, itt kettejük párharcát Szuper nyerte, megfogta az egykori csapattárs rávezetését. A kapus végül csapatából egyedüliként be is került a meccs három legjobbja közé. A két csapat a kilences csoport második felében áll jelenleg. A két hokis véleményét mérkőzés előtt és után is kikértük erről különleges találkozásról.
A hazai pályán szereplő Kóger Dániel elmondta, már nagyon várta ezt a mérkőzést. "Beszéltem Leventével a reggeli edzés után, elárulta, hogy ő kezd ellenünk az Arizona kapujában. Hozzátette, ha valaki gólt lő neki este, akkor inkább én legyek, mint valaki más, egy ismeretlen kanadai vagy amerikai." Válogatott szélsőnk a mérkőzés után nem fukarkodott a jelzőkkel: „Nagy meccs volt. Levente szenzációsan védett, nagy helyzeteket fogott meg. Megmutatta, hogy nem véletlenül a liga egyik legjobb kapusa. Örülök, hogy nyertünk és annak is, hogy ismét sikerült betalálnom. Nagy élmény volt, amit soha nem fogok elfelejteni."
Szuper Leventétől azt kérdeztük, egy ilyen mérkőzés előtt szoktak-e beszélni egymással az ismerős játékosok. "Persze, hogy beszélünk. Szerintem már a délelőtti átmozgató edzéseink előtt is találkozunk. Nem mindennapi, hogy itt, Amerikában két magyar hokis összefut egy mérkőzésen. Biztos vagyok benne, hogy meccs után is beszélgetünk egy kicsit. Ettől függetlenül nem lesz más Kóger Dániel csapata ellen játszani, voltam már ilyen helyzetben azért már sokszor, hogy barátok ellen álltam a kapuban. Mondjuk ez abból a szempontból különleges lesz, hogy a CHL-ben magyar játszik az ellenfél soraiban. Jó kis buli lesz, nagyon várom."
Válogatott kapusunk is tartotta ígéretét, beszámolt tapasztalatairól, íme: "1-1 lett minden ezen a meccsen. A rendes játékidő is ennyire végződött, a Dani elleni külön játékom is. Nagyon örültünk egymásnak a meccs előtt, sokat beszélgettünk, jó volt újra találkozni. Dani jól játszott, aktív volt, sokat lőtt kapura, de a lövései többségét sikerült hárítanom, egy kivétellel. Egy sikertelen 2-1 elleni szituáció utáni keveredésből valahogy visszakerült hozzá a korong, és sajnos nem tudta kihagyni a helyzetet. Elég mázlis gól volt, de örülök, hogy ha már valaki betalált, akkor az éppen ő volt. Mondjuk nagyon nem örültem neki, mert a rendes játékidő vége előtt öt perccel sikerült mindez, sajnos.
Aztán a büntetőknél én nyertem ellene, mondjuk a csatát a csapatom elvesztette, mivel ők ötből egyet, mi nullát lőttünk be. Dani végig mondogatta nekem meccs közben, hogy „ne szórakozz velünk”, és hogy „ezt nem hiszem el, Levi”, mert sikerült az összes lövést hárítanom. Néha össze is nevettünk meccs közben, a bedobások előtt. Mivel itt nincs kézfogás a meccsek után, külön gratuláltam neki a góljához, jólesett látni – bár olyan nagyon nem akarta mutatni, de nem sikerült neki –, hogy nagyon örült a gólnak, csupa öröm volt, mondogatta, hogy ezt soha nem fogja elfelejteni. Erre mondtam neki, örülök, hogy egy életre szóló élményt sikerült szereznem, Danikám! De azért az 1-1 elleni szituációban az öreg nyert. A meccs amúgy jól sikerült mind a kettőnknek, nekem sikerült 30 lövést megfogni, Dani lőtt egy gólt, összességében szerintem méltón szolgáltuk a magyar hokit, méltón képviseltük Magyarországot, és mindig ez a legfontosabb."
