Forr a levegő a nemzetközi jégkorongban, évek óta zajlik az átalakulás, és még tán a negyedénél sem vagyunk. A világbajnoki rendszer 2001-es átszervezése után rövid és viszonylagos nyugalom volt az NHL 2004/05-ös lockoutjáig. A KHL 2008-ben indult, amennyire látni lehet, javarészben az oroszországi olajpénzekből aládúcolt liga mindent belead, hogy az NHL közelébe küzdje magát. Ez komoly áldozatokkal jár, nemcsak pénzügyileg, tradicionális klubok is belebuknak a megavállalkozásba. Ráadásul hiába az elmúlt három év elkeseredett törekvései, az egykori Szovjetunió területén kívüli országból még nem sikerült partnert szerezni. Ez mindenképpen kudarc, így ezen a nyáron hihetetlen ajánlattal álltak elő. A KHL-be klubot engedő nemzeti szövetségnek több mint egymilliárd forintot fizetnek egy strómannak látszó cégen keresztül. A cseh projekt bebukott, a Lev Poprad ügyében pénteken születhet döntés. Az mindenesetre immár a ligakomisszár Medvegyev számára is világossá vált, hogy Európa klubhokijának letarolása nem megy egykönnyen. Ebből pedig rengeteg minden következik. Elemzünk.

Ismét előtérbe kerülhet egy másik sorozat, az egyszer már elesett Bajnokok Ligája. A hosszú szünet után 2008-ban megreformált, újraindult, a labdarúgókéhoz hasonlító rendszerben zajló jégkorong-BL egy szezont élt. Üzletileg nem állt meg a saját lábán, mert elsőre a Gazprom szinte minden költséget állt, így nem is foglalkoztak egyéb pénzügyi forrásokkal. Sokak értelmezése szerint azért lett vége a BL-nek, mert a Gazprom megvonta az anyagi támogatást. A döntés oka pedig egy egyszerű sértődés: az elsődleges célpontot jelentő skandináv csapatok tárgyalni sem igen voltak hajlandóak a csatlakozásról a KHL-hez. Ezt követően a BL-projekt újraindítási terve emlékezetesen csúfos kudarcba fulladt, ez az IIHF komoly presztízsveszteségével járt.

Ráadásul a világbajnoki rendszer tekintetében is komoly belső megosztottság jellemzi a nemzetközi szövetséget. Tudvalévő, hogy az IIHF jelenleg komoly összegekkel dotálja a többszintű világbajnoki rendszert, így a divízió 4-et rendező ország is jelentős pénzhez jut. A nagy országok viszont azt hangoztatják, ezt a pénzt jellemzően nekik köszönheti az IIHF, hiszen az ő játékuk jelenti a sportág iránti vonzerőt, ezért úgy érzik, rájuk is kellene fordítani, nem az esetleg szervezetlen, komolytalan nemzetek játszadozására. Az elmúlt két évben jelentős kísérletek történtek a jelenlegi vb-rendszer átalakítására, de az IIHF-en belüli szavazati arányok miatt a 8-10 stabil A csoportos ország egyelőre nem tudta érvényesíteni akaratát. Javaslatuk rendszerint arról szólt, hogy világbajnokság egy van, az övék, ahová a selejtező nyertese juthat fel, a selejtezők rendezését és finanszírozását pedig oldják meg azok, akik ott játszanak.

A 2000-es évek közepéig jellemző páros civakodás, az IIHF és az NHL közötti manipulatív feszültség és kínos pozíciókeresés tehát további szereplővel bővült, a KHL-lel. A sportág szempontjából létfontosságú, hogy az NHL-játékosok szerepeljenek a téli olimpiai játékokon. Vancouverig úgy tűnt, ez leginkább az IIHF és az európai hoki érdeke, de a kanadai játékok, a magas színvonal, a közönségsiker és a hazai győzelem még a közutálatnak örvendő Gary Bettman NHL-komisszár számára is világossá tette, fontos az olimpia, mert az NHL gazdasági sikerére is jó hatással van. Az elmúlt években az is nyilvánvalóvá vált, hogy az európai piac nagyon fontos az NHL számára. Egyre nagyobb számban kelnek át csapatok és játszanak felkészülési mérkőzéseket európaiakkal, és az NHL-szezonnyitó alkalmából is egyre több mérkőzést hoznak át Európába.

Ettől függetlenül Bettman nemigen adja fel a pozícióit, tovább ostorozza az IIHF-et, és húzza a döntést a szocsi olimpiával kapcsolatban. Ez ügyben gyakorlatilag szövetséges nélkül maradt, a legnagyobb kanadai és orosz sztárok állnak ki az olimpiai szereplés mellett. Álláspontját nyilvánvalóan addig tartja fenn a komisszár, amíg nem ér el valamilyen komoly vagy annak látszó eredményt. Májusban már előállt a nemzetközi versenynaptár egyik lehetséges reformtervével, a kétévenkénti vb ötletével, amely az olimpiai bojkottal szemben valóban megfontolásra okot adó javaslat.

Részben ezért szervezték meg a jégkorong jövőjét vélhetően alapvetően befolyásolni szándékozó World Hockey Summitot (WHS). Torontóban augusztus 23–27. között mindenki ott lesz, aki számít ebben a sportágban. Szinte minden fontos problémakört lefednek a tervezett szekciók, hat fő pont köré csoportosították a tárgyalásokat:

– a vancouveri olimpia tapasztalatainak értékelése
– a játékosok biztonsága és a technikai készségek fejlesztése
– az utánpótlással, ifjúsági és junior programokkal kapcsolatos feladatok világszerte
– a nemzetközi versenynaptár kérdése, párbeszéd és együttműködés
– a nemzetközi női jégkorong helyzete, hogyan zárkózhat fel a világ Kanada és az Egyesült Államok mögé
– nemzetközi átigazolások és játékosmozgások

Annak ellenére, hogy a KHL nem tartozik a hivatalos partnerek közé, a versenynaptárról szóló diskurzusba meghívást kapott Alekszandr Medvegyev is, de az NHL-t is komoly vezető képviseli. Fontos hangsúlyozni, a WHS-nak döntési jogköre nincs, de az itt esetleges kialakuló kompromisszumok, ötletek alapvetően befolyásolhatják a jövőt.

Rene Fasel, a nemzetközi szövetség elnöke is igyekszik felkészülni az eseményre. Éppen ezért a múlt héten kétnapos értekezletre hívta a jelentősebb európai szövetségeket. Oroszország, Svédország, Finnország, Ausztria, Svájc, Németország, Csehország és Szlovákia képviselője volt jelen, a befolyásosak közül csak a fehéroroszok hiányoztak. Sok témát érintettek. Elsőként egyetértettek abban, hogy a BL feltámasztása mindannyiuk érdeke, megkísérlik a 2011/12-es szezonra összehozni a működő modellt. A ligák és a klubok ez ügyben augusztusban egyeztetnek, ekkor már konkrétumokról is döntés születhet, a lebonyolítási rendszerről, a résztvevők számáról, a dátumokról, továbbá megindulhat a szponzorkeresés és a tv-jogok értékesítése.

A legfontosabb hír mindenképpen a körvonalazódó Európa-bajnokság terve. A jelenlegi European Hockey Tour, tehát a négy legjobb európai válogatott, a svéd, a finn, a cseh és az orosz kupájára épülően kialakítanának egy EHT B csoportot, a világranglista alapján a következő hat ország részvételével: ez jelen esetben Svájc, Szlovákia, Németország, Lettország, Fehéroroszország és Norvégia indulását jelentené. A két csoport lejátszaná a saját kis kupáit 3-4-szer egy évben, és a végén áprilisban a csoportok egymás között is meccselnének. A 2011-es és a 2012-es szezont az Eb-rendszer végleges kidolgozására szánnák. 2013-tól a tapasztalatokból levont következtetések és az abból fakadó átalakításokat követően a ranglistán lejjebb álló csapatok is bekapcsolódhatnának. Ez az elképzelés is augusztusban tökéletesedhet tovább.

Az összejövetelen szó esett az európai fiatalok tengerentúlra vándorlásáról, akik már 16 éves kortól tömegesen igazolnak át. Ez a kérdés nem szabályozott, Torontóban kívánják elérni az európai országok a megállapodást. Jelenleg néhány országnak van megállapodása, de csak az NHL-lel. Egy NHL-es játékos neveléséért 55-65 millió forintnak megfelelő összeget fizet a világ legjobb ligája az európai nevelőegyesületnek.

A játékosügynökökről is szó esett. A tárgyalók megállapodtak, hogy a jövőben szigorúbb pénzügyi ellenőrzés mellett, komolyabb feltételekkel adják ki az IIHF-licencet. A másik oldalról elfogadták azt az alapelvet, hogy egy játékost csak egy ügynök képviselhet.