A Fehéroroszország elleni mérkőzésünkre ismét közel 5000 néző volt kíváncsi, ami – ha figyelembe vesszük, hogy hétköznap délután volt – igencsak elismerésre méltó. Szurkolótáborunk létszámban és hangban is felülmúlta ellenfelünk támogatóit.

Mérkőzést ugyan még nem sikerült nyernünk, de a szlovákok elleni utolsó harmad eredményéhez hasonlóan most a másodikat nyertük meg egy góllal. Gólunkat a második sor szerezte, Vas Márton passza után Ladányi tanítani való módon tálalt Peterdi elé, aki nem hibázott. A kapura lövések terén (23-42) már nem volt olyan nyomasztó a különbség, mint az ezt megelőző mérkőzéseken, és a mieink részéről már több kapu közeli, kijátszott lövést is regisztrálni lehetett.

A második harmad felétől beszorult a csapat, de a záró harmadban ismét partiban volt az egykori szovjet tagállammal. Vas János és Peterdi Imre 4-4 lövéssel volt a legaktívabb magyar részről. A meccs érdekessége, hogy a 60 perc alatt egyetlen védőnk sem lőtt kapura. Az összesített versenyt Gyemagin nyerte 10 lövéssel, Grabovszkij lett a második, aki viszont hatból egyszer be is talált, üres kapus gólt szerzett.

Ismét van +1-es mutatóval rendelkező játékosunk Horváth András személyében. Ilyen érdemet eddig még csak két védőnk abszolvált a világbajnokság mérkőzései alatt. Sille és Tokaji a legfoglalkoztatottabb játékosainkként közel 22 percett töltött a jégen. Az emberelőnyös játékról lassan leszokunk, egymás után a második mérkőzésen nem adatott meg a lehetőség erre. Szélig Viktort kétszer is büntetőpadra küldték, begyűjtött 5 kiállításunkkal szemben az ellenfél egy alkalommal pihent két percet.

Szuper Levente 39 lövést hárított, 95,1% hatékonysággal védett. Az ellenfél kapusa, Mezin 22 lövést hárított 95,7%-kal. A mérkőzés legjobb játékosának a fehéroroszoktól Konsztantyin Kolcovot, magyar részről Ladányi Balázst választotta a szakvezetés.