Hétfőn világra szóló sikerként írtunk az ifjúsági válogatott fehéroroszoktól szerzett egy pontjáról. Kedden sem gondoljuk másként, és Ancsin László szövetségi edző sem fukarkodott a jelzőkkel. A folytatás a nyakunkon, fél háromkor Litvániával meccselünk. Az sem lesz sokkal könnyebb mérkőzés. Ráadásul ők 25 órát pihenhettek, mi csak 17-et.

"Nagyon nagy közönség, telt ház előtt léptünk pályára – vágott bele az elemzésbe Ancsin László. – A találkozót megtekintette Rene Fasel, az IIHF svájci elnöke is. Az A csoportból kiesett hazai csapattal játszottunk, tehát tavaly még két osztály volt a két ország ifjúsági válogatottja között. A körülmények miatt nem csoda, hogy öt-hét percig megszeppenve hokiztunk. Nagy nyomás nehezedett ránk, nem is a fehéroroszok miatt, hanem elsősorban a mi hibáink, a pontatlan passzok, a korongkezelési hibák, a korong feletti elütések miatt. Aztán megnyugodtunk, sikerült kapott gól nélkül átvészelni ezt a kapkodós időszakot, és elkezdtük azt játszani, amit tudunk. Szerencsére két emberelőnyös góllal 2-0-ra megléptünk. Ezt követően még a harmadban kaptunk egy buta gólt, a palánk mellől középre lőttük a korongot, amibe egy hazai csatár beleszúrt, bepattogott a pakk a kapunkba. Az egyenlítő góljuk is elkerülhető lett volna.

Az utolsó percben kapott két kiállítás közül az elsőt nem láttam tisztán, mert nagy tumultus volt, takarták előlem a szituációt. Akivel beszéltem, mindenki azt mondta, hozzá sem értünk az ellenfélhez. A második kiállítás jogos volt, ezzel hármas hátrányba kerültünk, mert a kapust is lehozták, így hat a három ellen játszottuk az utolsó másodperceket. Öt másodperc híján nyertünk. Igazi őrület volt a végjáték, fantasztikus hokicsata. A hosszabbításban is kiegyenlített játék folyt, mindkét oldalon egy komoly helyzet adódott. Mi az üres kapu előtt lőttünk el keresztbe, ők a felső vasat találták el.

A büntetőlövéseknél sem adtuk könnyen magunkat. Somogyi és Pavuk belőtte, Hári kihagyta az első körben, így 2-2 lett, majd felváltva folytattuk. Hentes belőtte, de sajnos a belorusz fiú is, majd Nemes kihagyta, ők értékesítették, így egy pontot szereztünk végül. Érdekesség, hogy a hazaiaknál az első körben hiányzó Korogoda lőtte mindkét ráadásbüntetőt, és akkor már nem hibázott egyszer sem.

A meccs második felében teljesen kiegyenlített játék folyt a pályán, az elején tapasztalt nagy nyomásnak nyoma sem volt. Ide-oda tolódott a játék, nem volt egykapuzás. Ennek ellenére egyértelmű, hogy a fehérorosz jobb csapat nálunk, nagyon örülünk a játéknak és az egy pontnak is. A fiúk számára is nyilvánvaló, hogy bravúrt vittünk végbe, de nem szabad elfelejtenünk, még a minimális célunkat sem értük el.

A 47. percig négy sorral játszottunk, ennek köszönhetően nem voltak kondicionális problémáink. Onnantól kezdve átálltunk a háromsorozásra, és végig bírtuk erővel. Magához képest minden játékosom a maximumot nyújtotta, 150 százalékot adott ki magából. Az utolsó leheletükig harcoltak, nagyon büszkék lehetünk rájuk. Igazi csapatként működtünk, ez külön öröm, mert ez is komoly cél volt.

Ha így megyünk tovább, meglepetést okozhatunk, de ha nem, komoly bajba is kerülhetünk. Nagyon erős a mezőny, nincs gyenge csapat a hat között. Fizikálisan és mentálisan is nagyon jól felkészített együttesek vannak Minszkben. Sajnáljuk az utolsó gólt, de biztosak vagyunk benne, hogy rövid távon visszakapjuk ezt a szerencse oldalán. Mindent meg is teszünk ezért. Így menjen tovább a csapat, azt kívánom. Ebben a mezőnyben minden győzelem hatalmas örömünnepet jelent, még a fehéroroszoknak is a magyarok ellen."

A magyar válogatott programja:

április 6.: Magyarország–Fehéroroszország 4-5
április 7.: Magyarország–Litvánia
április 9. Magyarország–Lengyelország
április 11.: Magyarország–Kazahsztán
április 12. Magyarország–Ukrajna