Igen izgalmas játék következik a számokkal az elmúlt negyed évszázad eredményei alapján. Kedves olvasónk, Ulrik nagy fába vágta fejszéjét: feldolgozta az elmúlt 25 év válogatott eredményeit, majd megnézte, milyen törvényszerűségeket tapasztalhatunk, és azt is, hogy mit hozhat a jövő. Egy megjegyzés: a tanulmány az A csoportos vb előtt készült, de nem módosítottuk érdemben, mert külön érdekes, mi jött be, és mi nem.

Elemzésünk során a jégkorong-világbajnokságok összesített végső sorrendjeit vettük alapul három korosztálynál: felnőtt (senior), U20 és U18, 1983-tól kezdődően. 1984-ben és 1988-ban az olimpia miatt nem rendeztek felnőtt vb-t, ezért ennek a két évnek az ifjúsági adataival sem számoltunk. Az elmúlt 25 évben a vb-ken részt vett országok száma közel megduplázódott: 24-ről 46-ra nőtt. Az adatok összehasonlíthatósága végett minden helyezést az idei felnőtt vb 46 csapatos létszámára korrigáltunk. Ez annyit jelent, hogy például 1983-ban a magyar felnőtt válogatott az összesített rangsorban a 18. helyen végzett 24 csapatból, ami a mostani 46-os létszám mellett a 34. helynek felel meg. Az U20-as és az U18-as rangsorokat is ezzel a 46 csapatos korrekcióval számoltuk át, hogy a különböző évek összehasonlítása mellett a különböző korosztályok összevetésére is legyen lehetőség.

Számításaink statisztikai alapokon nyugszanak. Nem vesznek figyelembe semmilyen egyéb szakmai adatot, információt. Egyetlen feltételezéssel éltünk: az U18-as eredményeket időben követik az U20-as és a felnőtt eredmények. Megnézzük, ezt alátámasztják-e a múlt számai. Ugyanezen adatok alapján vizsgáljuk azt is, mit hozhat a jövő.

Nézzünk egy példát. Egy ország, jelen esetben Magyarország adatait feldolgozva az alábbi ábrát kaptuk:

Az időskála balról jobbra 1983-tól 2008-ig terjed. A függőleges tengelyen a helyezés szerepel, minél magasabban van a görbe, annál jobb eredményt jelez. A zöld pontozott vonal az U18, a kék szaggatott az U20, a piros folytonos a felnőtt válogatott helyezésének alakulását mutatja.

Látható, hogy valamennyinél fejlődés tapasztalható. A U18-as és U20-asnál a 90-es évek közepén rohamos fejlődés volt megfigyelhető (ekkor érett be Dunaújvárosban Kercsó Árpád és Székesfehérváron Ocskay Gábor utánpótlás-nevelő munkája), ami később a felnőtt csapat eredményeinél is jól látszik. Az U18 és U20 csúcs között kb. 2 év, az U20 és felnőtt csúcs között 6 év az eltérés. Vannak kisebb holtpontok és újabb sikerévek. Ezeknél is az időbeli eltérés 2, ill. 6 év. A fiatalabb játékosoknál jóval nagyobb a formaingadozás a mentális hatások miatt, mint az idősebbeknél, ezért a felnőtt válogatott eredményének alakulását leginkább az U20-as eredményekkel vetettük össze.

A fejlődés mértékének jellemzéséhez lineáris trendet számoltunk (az utolsó 10 évet vettük alapul). A magyar válogatott esetén ez a fejlődési érték 0,583, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évtized adatai alapján jövőre 0,583 helyet léphet előre a válogatott. Tehát például 5 év alatt 3 helyet (5x0,583 = 3). Vagyis ezzel a számmal a közeljövőre vonatkozóan lehet előrejelzést mondani. A fenti módszerekkel a későbbiekben arra is vállalkozunk, hogy megjósoljuk a magyar válogatott 2014-es helyezését.

Összehasonlítás végett megmutatjuk a fejlődésben élen járó országokat (a 2008-as vb-csoportokkal):

1. Dánia 1,207 (A csoport)
2. Írország 0,892 (D2)
3. Mexikó 0,858 (D2)
4. Ausztrália 0,646 (D2)
5. Belgium 0,628 (D2)
6. Magyarország 0,583 (D1)
7. Szlovénia 0,583 (A)
8. Litvánia 0,555 (D1)

Minél alacsonyabb osztályban szerepel egy válogatott, annál könnyebb fejlődnie, így a magasabb osztályban szereplő válogatottaknál látható magas érték még inkább felértékelődik. Látható, hogy a dánoknál hatalmas a fejlődés. Az ausztrálok időközben feljutottak a divízió 1-be, mi az A csoportba, a számok alapján elmondhatjuk, a szlovénekhez hasonló úton járunk.

Lássuk a rangsor végét (az elemzéseknél a legjobb 40 válogatottat néztük):

33. Svájc –0,539 (A)
34. Finnország –0,551 (A)
35. Olaszország –0,590 (A)
36. Csehország –0,636 (A)
37. Ausztria –0,636 (D1)
38. Franciaország –0,642 (A)
39. Nagy-Britannia –0,645 (D1)
40. Japán –0,981 (D1)

Vagyis a japánoknál komoly a visszaesés. A számokat óvatosan kell értelmezni. Például nem valószínű, hogy a csehek negatív tendenciája hosszabb távon is fennmarad, ahogy arra is kicsi az esély, hogy kikerüljenek a Big Seven csoportjából. Ugyanez érvényes a javuló tendenciákra, amelyek fokozatosan csökkennek. De a számok jól mutatják a jelenlegi irányokat.

Nézzük meg néhány ország adatait.

Kezdjük Oroszországgal (illetve a Szovjetunióval). 1997-ben az U20-as válogatottjukat (Kanadával együtt) diszkvalifikálták. Az U18 és U20 közötti 2 éves eltérés alapvetően itt is megfigyelhető, míg a felnőtt az U20-hoz képest 7 éves eltérést mutat. Az U20 1993-as nagy visszaesése a felnőtteknél 2000-ben következett be, amit 1995-ben, ill. 2002-ben sokkal jobb eredmény követett. Ezután némi visszaesés jött az ifiknél (1997), amit a felnőtteknél jóval erősebb visszaesés követett (2004). 1999-ben a fiataloknál kimagasló eredmény született, ez a felnőtt vb-n 2005-ben hozott eredményt. 2001-ben komoly visszaesés volt az U20-as válogatottnál, ami előrevetít egy 2008-as felnőtt fiaskót. 2002-ben és 2003-ban aranyérmes volt az orosz U20-as csapat, ami jövőre első helyezést jelenthet a nagyválogatottnak is, amit követhet egy 2010-es címvédés. (Most már tudjuk, az orosz vb-győzelem egy évvel korábban érkezett.)

Következzen egyik idei csoportellenfelünk, Ukrajna. A szovjet utódállam eredményeit a legalacsonyabb csoportokból való indulás miatt csak 1995–96-tól érdemes vizsgálni. Az 1995-ös U20-as eredmény a felnőtteknél 2002-ben tükröződött vissza, vagyis Oroszországhoz hasonlóan náluk is 6-7 év a követési távolság, ami megmutatkozik az 1997-es ifjúsági visszaesést követő 2004-es felnőtt fiaskóban is. A fiatalok 1999–2000-es jó szereplése a felnőtteknél 2005-2006-ban hozta meg gyümölcsét. Az U20 2001–2002-es visszaesése előrevetítette a felnőtt válogatott idei gyengébb szereplését. A 2004. év hozta az ukrán U20 legjobb szereplését, ami valószínűsít egy 2010-2011 körüli kimagasló felnőtt vb-s eredményt. Amit nehéz lesz megtartani, mert a tendenciák nem túl pozitívak. A 2010-es sikert követően hosszú távú divízió 1-es tagság várhat keleti szomszédunkra.

A különböző országok adatait a fentiek szerint vizsgálva ezeket lehet megállapítani:

– az U20-as válogatott helyezése 1-3 évvel követi az U18-asét (a legtöbb esetben ez pont 2, ami természetesen nem túl meglepő)
– a felnőttek helyezésének alakulása 4-7 évvel követi az U20-as eredményeket

A követés mértékét jól mutatja az adatokra illesztett trend. Tehát az előrejelzést tekintve azt mondhatjuk, néhány évre az átlagos helyezések alakulását a trend alapján számított fejlődési érték jól mutatja, ugyanakkor a helyezések tényleges alakulását legjobban az U20 korábbi eredményei alapján tudjuk megjósolni. Példaként tudjuk felhozni az orosz válogatottra vonatkozó előrejelezéseket: a trend alapján a fejlődési érték 0,086, ami ha nem is túl magas, de tekintve, hogy a dobogós szintről nehéz tovább javítani, nem is rossz. Az elkövetkezendő évekre előrelépést tudunk jósolni az átlagos helyezéseket tekintve, viszont ha megnézzük, mit mondhatunk konkrétan a rájuk váró 3 vb-re az U20 eredmények alapján: 9–10. helyezés idén, majd két világbajnoki cím.

Az idősorok elemzéséhez négy csoportra osztottuk fel az országokat.

1. A Big Seven: SWE, CAN, FIN, CZE, RUS, SVK, USA.

A számok elemzése alapján arra juthatunk, hogy a közeljövőben némi átrendeződés várható ezen hét ország csapatai között.

A fejlődési értékek:

1. Kanada 0,201
2. Egyesült Államok 0,128
3. Oroszország 0,086
4. Szlovákia –0,229
5. Svédország –0,242
6. Finnország –0,551
7. Csehország –0,636

Tehát CAN, USA, RUS előrelépését jósoljuk a másik négy országgal szemben. Az U20 eredményei alapján az idei vb-re a számok az alábbi várható végeredményt mutatták (az előrejelzés nem igazán jött be, de a tévedések is tanulságosak):

1. Kanada
2. Egyesült Államok
3. Finnország
4. Csehország
5. Szlovákia
6. Svédország
8. Oroszország

A kanadai válogatott idei aranyérme után 2009-ben és 2010-ben csak az ezüstre számíthat, utána viszont újra a csúcsra érhet, ahonnan több évig nehéz lesz letaszítani.

Az Egyesült Államok idei 2. helyezését 2009–10-ben két 4–6. hely követi, de utána ismét jobb eredmények várhatóak.

Finnország számára bronzérem jósolható idén és jövőre egyaránt. Egy 2010-es gyengébb szereplést (6–7. hely) követően 2011-ben még újra összejöhet egy érem, utána viszont több évre lecsúszhatnak az 5-8. helyre.

Csehország a tavalyi csalódást keltő 7. helyezést követően idén és jövőre egyaránt a 4–5. helyen végezhet. A 2010-es bronzérem után viszont újra visszaeshetnek néhány évre a 6–8. hely környékére.

Szlovákiára 2010–11-ig legjobb esetben is csak az 5–8. hely várhat, évről évre lejjebb csúszva.

Svédország számára is mélypontot jelent az idei világbajnokság. Lassú, de folyamatos javulás várható.

Az orosz válogatottat a toplista utolsó helyére várjuk, amit jövőre és 2010-ben egy-egy aranyéremmel igyekeznek feledtetni (a grafikont lásd feljebb).

2. A négy követő, akik A csoportos tagsága az elmúlt években a legbiztosabb volt: SUI, BLR, LAT, GER.

Ebből a négyesből csak Németország fejlődési mutatója pozitív (köszönhetően elsősorban a vizsgált időszakon belüli divizíó 1-es győzelmének). A másik három csapatnak komolyan kell dolgoznia, ha meg akarja őrizni az A csoportos tagságot, mert a 3. csoportból több ország is dinamikusan fejlődik, és néhány éven belül átveheti a fehérorosz, a lett vagy a svájci csapat helyét ez elitmezőnyben. Idén az alábbi helyezések várhatóak:

7. Svájc
10. Németország
11. Fehéroroszország
13. Lettország

Svájc lesz az idei világbajnokság egyik meglepetéscsapata. Az elkövetkezendő években is a 7–9. hely vár rájuk.

Németország válogatottja az elkövetkezendő években a 9–12. hely stabil tagja lesz, bár ezen belül hullámzóan fog teljesíteni. Jövőre 9. hely jön, amelyet 2010-ben ismét a  11–12. hely követhet.

Fehéroroszország a következő 3 évben a 11–12. helyen fog végezni, 2011-ben és 2013-ban 8–9. hely várhat rájuk. Viszont 2014-ben ki fognak esni.

Lettország válogatottja zuhanórepülésbe kezdett. Idén és jövőre éppen csak bent maradnak, de 2010-ben ki fognak esni. Utána hamar újra A csoportosak lesznek, 2013-ban pedig egy 8–9. hely is sikerülhet nekik.

3. A 11 igyekvő, akik az A csoport és a D1 közötti mozgásra esélyesek: ITA, DEN, NOR, AUT, SLO, UKR, KAZ, FRA, HUN, POL, JPN. Számunkra a legfontosabb országok csoportja. Azoké, akik az A csoportból kiesésre, a D1-ből feljutásra esélyesek.

Nézzük először a fejlődési mutatókat.

1. Dánia 1,207
2. Magyarország 0,583
3. Szlovénia 0,583
4. Lengyelország 0,083
5. Norvégia 0,049
6. Kazahsztán 0,001
7. Ukrajna –0,299
8. Olaszország  –0,590
9. Ausztria –0,636
10. Franciaország –0,642
11. Japán –0,981

Nézzük meg rögtön, milyen helyezéseket mutatnak a számok. (a 17–22. helyeken az idei tényleges helyezések szerepelnek)

9. Dánia
12. Szlovénia
14. Olaszország
15. Norvégia
16. Franciaország
17. Ausztria
18. Magyarország
19. Ukrajna
20. Kazahsztán
21. Japán
22. Lengyelország

Nem is lehet kérdés, hogy Dánia elképesztő fejlődésen ment keresztül. Ők hozzák a vb másik nagy meglepetését a 9. hellyel.

Szlovénia fejlődési mutatója a magyarhoz hasonlóan elég magas. Ez a fejlődési ütem jelentősen vissza fog esni náluk. Idén és jövőre még éppen bent maradnak, utána kiesnek. 2013-ban lesznek ismét az elit tagjai.

Olaszország az U20-as eredmények alapján idén lenne tagja utoljára a legfelsőbb osztálynak, de a franciákkal megvívandó párviadalban még éppen bent maradnak. Jövőre kiesnek. 2014–15 előtt nem várható, hogy ismét az A csoportban szerepeljenek.

Norvégia idén kiesik, jövőre újra feljut, 2010-ben ismét kiesik. Utána néhány év D1-es tagság várhat rájuk.

Franciaország utánpótlása sem ad alapot a felnőtt csapat A csoportos tagságára. Idén ki is fognak esni, és nem várható, hogy a közeljövőben újra feljutnak.

Ausztria a következő 5-6 évben az A csoport tagja marad, bár nagyrészt a kiesés elkerüléséért fog játszani a 12–14. hely környékén.

Magyarország csapatára nem vár hosszú távú A csoportos tagság. Jövőre Olaszországgal együtt fog kiesni, de 2010-ben újra megnyeri a D1-es vb-t. 2011-ben újra kiesés, 2012-ben újra feljutás. 2013-ban sikerül bent maradni a legjobbak között. A számok 2014-re jósolják a magyar jégkorong eddigi legjobb eredményét: 10. helyezés. Erre lehet alap a jelenlegi U20-as válogatott idei legjobb eredménye. (A grafikont lásd feljebb.)

Ukrajna visszaesését U20-as válogatottjának eredményei előrejelezték. Várható még egy kimagasló eredmény 2010-ben az A csoportban: 10. hely. 2011-ben kiesés, utána hosszabb ideig kell a D1-ben tartózkodniuk. (A grafikont lásd feljebb.)

Kazahsztán 2010-ig még a D1-ben lesz kénytelen játszani, de utána – az U20-asok fejlődésének köszönhetően – akár a legjobb 10-be is bejuthatnak.

Japán U20-as válogatottja az elmúlt években 26-30. hely közötti eredményeket ért el. Ebből kiindulva nem várható, hogy egyhamar újra A csoportba jutna a felnőtt válogatottjuk.

Lengyelország jövőre az elmúlt 10 év legrosszabb eredményére számíthat. 2010–12 körül beérhet az U20-nál megfigyelhető fejlődés, ami újra a feljutás közelébe hozhatja újra őket.

4. A kicsik: a többi ország csapata.

Ezen országok részletes elemzésétől eltekintünk. A legtöbbnél nem is áll rendelkezésre elegendő adat a trendek megállapításához.