Ahogy kétszer is beharangoztuk, szerda este megünnepelték az A csoportos magyar jégkorong-válogatottat Székesfehérváron. Az eseményről Mátay László, a bluebrothers.uw.hu motorja élménybeszámol blogunkon, olvassák írását szeretettel.

Mi sem természetesebb, hogy ott szerettünk volna lenni a válogatott ünneplésének következő állomásá isn. Meg is érkeztünk Csicsó kávézójába, a Café 19-be, fél órával a meghirdetett kezdési időpont előtt. Lázas készülődés fogadott bennünket, jó néhány lelkes szurkoló már a helyszínen várta a fiúkat. Akik szépen elkezdtek szállingózni.

A játékosok és az érdeklődők is egyre nagyobb számban gyülekeztek. Elfoglalták helyüket a srácok az asztalnál, megkezdődött a dedikálás. Kis idő alatt igen hosszú sor alakult ki. A televíziókban természetesen a divizíó 1-es vb utolsó mérkőzése ment. Érdekes volt látni a válogatott játékosokat, hogy bár készségesen írtak alá és válaszolgattak a vendégek kérdéseire, fél szemükkel mégis a meccset figyelték.

Vas János mondta is: eddig még nem volt alkalma visszanézni a mérkőzést. A fiúk önmagukat adták, humoruknál voltak, nagyszerű légkör alakult ki. Ahogy körbejártunk, figyelve a forgatagot, kiszúrtuk egy sarokban Leleszi Zoltán csapatvezetőt. Természetesen őt sem hagyhattuk ki a sorból, elvégre a csapat tagja, sőt. Begyűjtöttük hát az újabb autogramot, és szóba elegyedtünk vele. Kérdesünkre, hogy Pat Cortina is jelen lesz-e, azt felelte, nem, mert az A csoportos vb-n tölti szabadidejét. Ha Pat aláírásával is számoltunk, ő tökéletesen alá tudja kanyarítani a vezetőedző nevét, tréfálkozott Leleszi. Elmondta, a kapitány május végén érkezik Magyarországra.

A dedikálásra várók sora csak nem akart fogyatkozni. Néhány játékosunk, aki később jött meg távol-keleti pihenéséből, nyomban belefutott az éhes média csapdájába. Vaszjunyin Artyomot, Horváth Andrást és Kangyal Balázst is láttuk riportot adni.

Később a csapat elegett tett a székesfehérvári polgármester meghívásának, és a városházára vonult át. Köszöntő keretében fejezte ki a város háláját Fehérvár elöljárója, majd a világbajnok csapat minden tagja elismerő oklevelet vehetett át.

A Fehérvár belvárosában felállított színpadon javában zajlottak az események, amikor Török László mikrofont ragadott, egyesével szólította a srácokat a pódiumra. Jó volt látni, hogy a város utánpótláskorú csemetéi is szép számmal jelen voltak, hisz ők azok, akiknek nagyszerű sportolóink kiváló példaképei lettek, akikre felnézhetnek. Ki tudja, talán pont ezek az ifjú titánok jelentik a magyar válogatott krémjét 5-15 év múlva.

Szuper Levente a pódiumon egy mondat erejéig külön szót kért, megköszönte minden kedves szurkolónak azt az odaadást, amellyel itthonról is biztattuk őket. Hetényi Zoltánról, a kiváló hálóőrről megtudtuk, remekül szót ért a fiatalabb korosztállyal, ami nagyban hozzájárul népszerűségéhez; talán a legnagyobb ovációval őt fogadta a közönség.

A ünnepséget Tóth István, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója és az Alba Volán SC társelnöke zárta, aki felkérte a összegyűlteket, hogy zárásként együtt énekeljük el a Himnuszt. Ezt követően ismét dedikálás következett, az országalmához újabb és újabb szurkolók, szimpatizánsok érkeztek. Csattogtak a fényképezőgépek, megteltek aláírásokkal az ereklyék, a játékosok pedig addig fogadták a rengeteg gratulációt, ameddig bírták.