A csapat kedden délelőtt szabad volt, délután edzettek. Mi is szabadságot adtunk magunknak, és még hétfőn este, a horvát–japán meccs második harmada után elindultunk a több mint 1000 kilométeres útra Nikkóba, az n+1 szentély városába.

Még a buddhizmust nem igazán ismerő és értő külföldiek számára is lenyűgöző a sok festett, gyönyörűen díszített szentély látványa. A szentélykörzet a világörökség része, egész évben rengeteg látogatója van. Történetéről és látnivalóiról útikönyvek, honlapok tömkelege ad tájékoztatást, mi nem szeretnénk azzal untatni olvasóinkat, hogy a nálunk levő gájdok alapján újabb szöveget állítunk elő, inkább mutatunk néhány fényképet a szentélyekről és mindarról, amit ezen a csodálatos helyen még láttunk: a cseresznyevirágzásról, a város körül vadon élő majmokról, és a hagyományos japán öltözködésről is.

Hogy a jégkoronghoz se legyünk hűtlenek, fontos megemlítenünk még, hogy Nikko az Ázsiai Ligában szereplő Nikko Ice Bucks csapatának otthona is, és ennek lépten-nyomon számos jelét látni a városban. A csapat a város plusz egyedik szentélyében, a Kirifuri Ice Arenában játssza meccseit.

Természetesen az irányonként 13 órás vonatutat sem töltöttük tétlenül, mint azt a mellékelt fényképek is bizonyítják, közkívánatra csapatunk három szakértője sör- és szakéteszteket végzett az úton. Ennek eredményéről később közlünk részleteket.