Rendszeres hozzászólónk, Hokikori a minap konkrét kérdésekkel bombázta meg mintegy az illetékeseket az utánpótlás helyzetéről szóló cikkünk kapcsán. Úgy gondoltuk, továbbítjuk ezeket. A szövetségen belül az edőképzést az edzői bizottság, azon belül is annak vezetője, Géczi Gábor koordinálja. Az ő válaszait olvashatják el máris.

A hazai szakemberképzés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően háromszintű: sportoktatói, sportedzői és szakedzői végzettséggel lehet jégkorongozókat tanítani. Sportoktatói és sportedzői oklevelet hazánkban számos képző intézet bocsát ki. Ezek többségével a szövetség együttműködési megállapodást kötött, így a tananyag egységes. Sajnos semmilyen jogszabály nem kényszeríti a képző intézeteket arra, hogy a szövetséggel együttműködjenek. Így nem teljesen tisztázott, hogy amelyik nem a szövetségi tananyagot tanítja és követeli meg, az kinek is képez edzőket.

Felsőfokú végzettséget adó szakedzői végzettség a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán szerezhető. A bolognai folyamat nyomán első lépésként testnevelő-szakedző bachelor, azaz főiskolai végzettség, plusz 2 év elvégzésével master of science, azaz egyetemi diploma szerezhető.

A szakmai tartalom tekintetében a Magyar Jégkorong Szövetség 2004-ben elkötelezte magát az edzőképzés teljes megújítása mellett. Óriási volt a lemaradás, főleg a modern szakmai ismereteket átadó tananyag tekintetében. 2005-ben a Szlovák Jégkorong Szövetség és a pozsonyi Comenius Egyetem segítségét vettük igénybe. Igor Toth személyében kiváló partnert találtunk. Ő két évig vett részt a sportedzői képzésben, és segített egy korszerű ismeretanyagokon alapuló edzői tankönyv megírásában. Egy évig járta az utánpótlás-nevelő klubokat, tanácsaival segítette az edzőket. Az edzőbizottságnak beszámolt a klubokban folyó fejlesztő munkáról. Tothtal azóta is tartja a kapcsolatot az MJSZ, de a szakember időközben olyan szaktanácsadói szerződést kapott, amely mellett nem tudott tovább a magyar jégkorongban dolgozni.

2006-ban a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet pénzügyi segítségével, és fiatal, tehetséges edzők szakmai közreműködésével a szövetség elkészítette a Hoki Mágia című, 8 DVD-ből álló oktatófilm-sorozatot. Ez igazi csapatmunka, példamutató összefogás volt. A munkában közreműködött Keszthelyi Miklós, Marton Tibor, Kalle Valiaho, Fekti István, Mayer Péter, Ancsin László, Faragó Gyula edzőként, technikai segítőként Mayer Gábor, szakmai kommentátorként Balogh Tibor.

Jelenleg pályázaton elnyert támogatásból a jégkorongozók fizikai felkészítése és ütőkezelés témakörben folyik multimédiás tananyagfejlesztés. Ez nyár közepére készül el, a következő alapozásban használható lesz. Ezekről a multimédiás tananyagokról fontos elmondani, hogy a teljesség igénye nélkül készülnek, gondolatindítóként. Az adott cél eléréséhez nem rendelik hozzá valamennyi feladatot, ez az edző lehetőségeinek függvénye, a kreativitására van bízva. Ez a tananyag irányt mutat. A hoki nemzetközi trendjeit követendő néhány év múlva felújításra szorul.

Jelenleg a képző intézményekben ezekből a tananyagokból, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség szakanyagaiból, valamint az IIHF évente rendezett edzői szimpóziumának anyagaiból tanulnak az edzőjelöltek.

Fontos, hogy az edzők tudatában legyenek annak: az oklevél átvételével nem zárult le a tanulási folyamat. Állandóan fejleszteni kell a szakmai tudást. Az élethosszig tartó tanulást nem feltétlenül kell iskolapadban teljesíteni, ennek rengeteg formáját választhatják. A szövetség tervezi, hogy honlapján ez év végéig beindítja az úgynevezett edzői sarkot. Erről a felületről tölthetnének le az érdeklődő szakemberek gyakorlatokat, írott vagy multimédiás módszertani segédanyagokat.

A megújult edzőképzésben eddig mintegy negyven szakember végzett, közülük csak néhányan dolgoznak edzőként. A szakedzői képzésben még nem végzett olyan évfolyam, amely az új rendszerben tanult. A korábban végzett edzőknek meg kell újítaniuk licencüket. Ennek feltétele, hogy a szövetség által az edzőtovábbképzésre kiadott tananyagból vizsgázzanak. Az edzőképzés 2005-ös megújításának hatása a fiatal edzők modern ismeretekre való nyitottságából már érezhető, de lehetséges, hogy a szurkolók számára ez még nem egyértelmű.

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudmányi Karán nincs saját tanszékük a sportágaknak, a jégkorongozás a labdajáték tanszékhez tartozik.

Korosztályra szegmentált képzési terv először 2005-ben készült. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet felkérésére a szövetség elkészítette a jégkorongozás sportiskolai tantervét. A tanterv a sportág cél-, feladat- és eszközrendszerét írja le korosztályos bontásban. Az elkészült tantervet 14 másik sportágéval együtt az Oktatási Minisztérium hivatalos tananyagként akkreditálta, miniszteri rendeletben kihirdette. A most induló sportiskolai jégkorongképzésnek ez a dokumentum teremtette meg a jogi hátterét. Szakmai értelemben a tanterv a minimumkövetelményeket írja le korosztályonként. Ezért a minőségi utánpótlásképzést folytató hokiklubok fiatal játékosainak a tantervi követelményeknél nyilvánvalóan többet kell tudniuk.

A szövetség vezeti az edzői regisztert. Nyilvántartják, kinek milyen működési engedélye van. Mindenki csak végzettségének megfelelő munkát vállalhat. C licenccel (sportoktató) kizárólag a mini (U10) és a szupermini (U8) korosztályban lehet munkát vállalni, B (sportedző) és A (szakedző) licenccel jelen pillanatban korlátlanul. A C egy, a B két, az A öt évig érvényes. A hosszú távú tervek között szerepel, hogy felnőtt- és válogatott csapatnál csak és kizárólag A licences edzők dolgozhassanak. Ez évben öt-hét hallgató kap jégkorong-szakedzői diplomát az egyetemen, az alsóbb évfolyamokra uszkve további tíz fő jár. Megoldandó kérdés, hogy az egyetemi szakedzői képzés jelen pillanatban semmilyen sportági tapasztalathoz, múlthoz nincs kötve.

A hazánkban dolgozó külföldi edzők tudásából ízelítőt az edzői továbbképzéseken lehet kapni. Ezenkívül a klubban, ahol dolgoznak, sok esetben informálisan szakmai segítséget nyújtanak a magyar kollégáknak.

Régebben Igor Toth készített értékeléseket, minősítéseket az edzők munkájáról. Jelenleg az MJSZ utánpótlás-igazgatója, Balogh Tibor figyeli a szakmai munkát a kluboknál, utazó nagykövetként.