Mint arról a hétvégén már szóltunk, az európai ligák és szövetségek képviselői új megállapodást szeretnének kicsikarni az NHL vezetőiből. A jelenlegi ugyanis erősen csorbítja a kontinens bajnokságainak érdekeit. Utóbb René Fasellel jelent meg hosszabb interjú, abból kihámoztuk ki a lényeget.
A Nemzetközi Jégkorong Szövetség főtitkára ismételten kitért a már említett hat szövetség első számú problémájára, miszerint felesleges annyi játékost a tengerentúlra csábítani, ha csak a 10 százalékuk fér be az NHL-be. Másodiknak a dollár drámai árfolyamvesztését jelölte meg az európai valutákkal szemben, harmadiknak pedig azt, hogy ki kellene jelölni az átigazolási időszak kezdeti és záró dátumát.
Fasel szerint a jelenlegi rendszer mindenkinek rossz. A játékosnak, aki akkor jár jobban, ha teljesen felkészült az NHL-re. Az európai kluboknak, amelyek elveszítik legjobbjaikat, ráadásul értelmetlenül. Az NHL-kluboknak, amelyek megvásárolnak egy játékost sok pénzért, hogy az aztán a farmcsapatnál kössön ki. Az észak-amerikai játékosoknak, hiszen amikor az ifjúsági bajnokságokból vagy főiskolákról kikerülnek, olyan európai veszi el a helyüket, akinek talán sokkal jobb helye lenne otthon. A főtitkár úgy látja, értelmetlen olyan játékost kiszerződtetni, aki a saját bajnokságában sem tartozik a legjobbak közé.
Amikor az NHL és az NHLPA legutóbb aláírta a kollektív szerződést, szerepelt benne egy pont, amely az európai juniorokra vonatkozott. E szerint a draftot követő két éven belül alá kell írni a szerződést, különben a klub elveszíti jogait. Fasel szerint a kontinens játékosai két év alatt, 20 éves korukig nem fejlődnek annyit, ami elég lenne az NHL-hez. Példaként a Sedin fivéreket és Nik Antropovot említette, akik csak a negyedik-ötödik-hatodik szezonjukban tudtak elfogadható produkciót nyújtani. Ez a kétéves szabály úgy rossz, ahogy van. Mindezt megerősítette a főtítkárnak egy olyan egykori NHL-játékos, aki elsők között került a kontinensről a tengerentúlra.
Ostoba dolog egy négy-öt évet az orosz vagy svéd ligában edződött játékost kivinni, aztán leküldeni a farmcsapathoz, hogy tovább erősödjön. Jól látszik, hogy olyan nagyhatalmak, mint Csehország vagy Szlovákia, mennyire megsínylik ezt. A csehek U18-as csapata kiesett a vb topdivízíójából, a szlovákok U20-as együttese tavaly csak egyszer tudott nyerni a világbajnokságon.
Ha pedig Európában rosszul mennek a dolgok, az kihat az NHL-re is, hiszen az ott játszó játékosok 30 százaléka az öreg kontinensről származik. Az NHL számára is fontos mindezek újratárgyalása, mert ha rövidesen nem születik új megállapodás a szezon végén, a most érvényben lévő már csak egy darab papír lesz, semmi más.
Arra a kérdésre, mi lesz , ha nem járnak sikerrel a tárgyalások, Fasel azt válaszolta: akkor olyan káosz alakul ki az átigazolások körül, amivel mindenki veszít, csak az ügynökök és az ügyvédek járnak jól. Fontos tudni azt is, hogy az újratárgyalással nem csak a korábbi cikkünkben emlegetett hat ország jár jól, hanem összesen 19 nemzeti bajnokságot érint (egyelőre mi még nem vagyunk köztük). A kompenzációs összegekből jelenleg olyanok is részesülnek, mint Ausztria, Olaszország, Fehéroroszország vagy Szlovénia. Egyedül Oroszország nem hajlandó továbbra sem tárgyalni. Szerintük ugyanis a PTA egyáltalán nem az orosz jégkorong érdekeit képviseli.
