A nemzetközi jégkorong-szövetség (IIHF) nem adta meg Hári Norbertnek a játékengedélyt az ifjúsági világbajnokságra. A svájci székhelyű szervezet a kettős állampolgárokra vonatkozó szabályaira hivatkozva úgy döntött, a magyar állampolgárként Magyarországon született, a jégkorongot igazoltan több mint négy évig hazánkban űző csatár nem játszhat a magyar válogatottban.
Hári Norbert 10 éves kora óta játszik Svédországban, ahová bátyját, Hári Jánost követte. Azt megelőzően a magyar U8-as és U10-es bajnokságban két-két évet igazoltan játszott, az erről szóló dokumentumokat a magyar szövetség be is mutatta az IIHF-nek, de válaszként annyi érkezett, hogy az ilyen fiatal korban eltöltött évek nem számítanak bele a honosításhoz szükséges folyamatos két esztendőbe. Az IIHF meglehetősen egyszerűen intézte el az ügyet, április 8-án vasárnap jelezte először a problémát a magyar szövetségnek, az MJSZ érdeklődése után pedig megemlítették, hogy a magyar szövetség korábban is elkezdhette volna intézni ezt az ügyet. Nos az MJSZ március 22-én küldte el a vb előtt bő keret névsorát Svájcba.
A probléma abból adódik, hogy a különböző eseteket folyamatosan keveri a szabályzat és az IIHF döntéshozó szerve. Ezt a kétéves szabályt ugyanis az újonnan honosított játékosokra hozták, illetve azokra, akik korán kitelepültek hazájukból, és ezáltal a játékos már az új hazában tanult meg jégkorongozni. Hári Norbertre egyik példa sem vonatkoztatható, hiszen nem vesztette el a magyar állampolgárságát, és amikor Svédországba szerződött, már akkor is korosztálya legjobbjai közé tartozott idehaza, nem Skandináviában tanult meg korcsolyázni, mint ahogy az sem véletlen, hogy egyből leigazolta és a svéd bajnoki rendszerben versenyeztette új stockholmi csapata.
Mindez azonban az IIHF döntéshozó emberét nem hatotta meg. Az IIHF regulája annyit mond ki, hogy két évet folyamatosan az új haza klubcsapatában kell lejátszani. Így lett hokimagyar például Ondrejcik Rastislav, Sille Tamás vagy Sikorcin Ladislav is, legutóbb pedig Mihály Árpád, de ugyanígy honosíthatnánk egy kanadai csatárt is bármikor, két év magyarországi légióskodás után. (Sőt akár Sidney Crosby is lehetne magyar válogatott, ha szánna erre négy évet az életéből, és magyar klubcsapatban eltöltene ennyit, mert aki korábban más válogatottban játszott, ott dupla annyi a várakozási idő, de ez abszolút mellékszál.) Hári esetében nem tekinthetjük új hazának Magyarországot, de ha az lenne, akkor is megvan a folyamatos két éve, kétszer is. Az IIHF felháborító döntést hozott, amely a nyilvános írásos szabályzatból sehogyan sem vezethető le. Szintén mellékes, de állítólag létezik egy senki által nem látott belső policy, ahol megjelenik az a kitétel, miszerint a 10 éves kor alatti időszakot nem veszik figyelembe.
Háriéhoz hasonló példával nem találkozni a nemzetközi gyakorlatban. A fiatalkori kivándorlás áldozata például a Zabrzében született Wojtek Wolski, aki nem játszhat a lengyel válogatottban, mert szülei hároméves korában távoztak a tengerentúlra, amikor még értelemszerűen nem hokizott. Miként a Medvescakban játszó Tom Zanoski is kilencéves volt, amikor Kanadába ment a család. Ő állítólag jégkorongozott már akkor, de ezt a horvát szövetség nem tudta dokumentumokkal alátámasztani. A Hárival kapcsolatos döntés azt mutatja, felesleges is lett volna, mert az is kevés.
Ellenben Darcy Werenka, Mickey Elick, Jeremy Rebek, Manny Viveiros nyugodtan játszhat az osztrák válogatottban, sőt egyszerre akár hét kanadai is, az olaszban pedig akár 15 is – igaz, ők legalább származásra olaszok, legalábbis túlnyomó többségben –, mert kitöltötték a szükséges két évet, és bár többé-kevésbé semmi közük új hazájukhoz, eleget tesznek az IIHF szabályainak.
És ha az őrületből még nem volna elég, az IIHF szabályzatában az is szerepel, hogy az elnökség egyedi elbírálás alapján – extraordinary circumstances néven fut az eljárás – adhat játékengedélyt bárkinek bárhová. Példaként hozhatjuk fel Liam Stewart esetét. Az ismert énekes, Rod Stewart fia Londonban született, anyja új-zélandi, a fiatalember anyja hazájában nőtt fel, egy percet nem jégkorongozott Nagy-Britanniában, 2011-ben mégis megkapta a brit játékengedélyt, mert az elnökség így döntött. Ez a lehetőség még az MJSZ és Hári Norbert előtt is nyitva áll, ám az szinte biztosra vehető, hogy a szerdán kezdődő világbajnokságon nem játszhat kiváló csatárunk. Diplomáciai úton muszáj az igazságunkat tovább keresni, mert a helyzet elfogadhatatlan, és az IIHF jelenlegi álláspontja szerint csak úgy lehet Hári Norbert magyar válogatott, mint egy bármilyen országból érkező vadidegen, azaz ha mostantól kezdve eltölt folyamatos két évet valamely magyar klubnál.
Vasárnap óta folyamatosan kommunikál a magyar szövetség a nemzetközivel a helyzet megoldása érdekében, de mindeddig határozott elutasító választ kaptunk. Ha a helyzet a nevezési határidőig nem változik – erre minimális az esély –, akkor az első sorban számításba vett szélső helyett a tervek szerint Schmál Kristóf csatlakozik a játékoskerethez. A kérdés kedden 20 órakor dől el végleg, a nevezési határidő pillanatában.
A magyar ifjúsági válogatott vb-kerete:
Kapusok: Ágoston Olivér (Espoo Blues, FIN), Vay Ádám (HK Trnava, SVK).
Hátvédek: Arany Máté, Pados László, Reiter Attila, Szaller Márk (Fehérvár), Kiss András (EHC Freiburg, GER), Korbuly Gergő (Alingsas, SWE), Léránt René (Dab.Docler).
Csatárok: Bata Dániel, Majoross Kristóf, Schmál Kristóf (?) (MAC), Dósa Krisztián, Hamvai Szilárd, Kocsis Ferenc, Vincze Péter (Fehérvár), Fliszár Zalán, Gágyor Péter (Vasas), Hári Norbert (?), Könczei Áron (Flemingsberg, SWE), Nagy Krisztián (KalPa, FIN), Ritó László (Miskolc), Sebők Balázs (Karpat Oulu, FIN).
április 11., szerda, 19.30: Magyarország–Ausztria
április 12., csütörtök, 19.30: Magyarország–Ukrajna
április 14., szombat, 19.30: Magyarország–Fehéroroszország
április 15., vasárnap, 19.30: Magyarország–Kazahsztán
április 17., kedd, 19.30: Magyarország–Lengyelország
