A bajnoki elődöntő utolsó mérkőzésén az idényben immár nem először fordult elő, hogy egyértelmű gólt nem adott meg a játékvezető, mert nem látta, hogy a korong átjutott a gólvonalon. A Vasas–Dab.Docler pikantériája, hogy gólbíró is segített, de nem látott okot a lámpa felkapcsolására. A kérdés egyszerű: legyen-e videóbíró Magyarországon?
A konkrét esetből kiindulva úgy tűnik, a két gólbíró alkalmazása nem jelent hatékony megoldást a játék gyorsaságából adódó problémákra. A blogunknak nyilatkozó tapasztalt játékvezetők, akik ültek már gólbírói székben, állítják, sok esetet szabad szemmel abból a pozícióból sem lehet megfelelően megítélni. Nem mindig látszik, átjutott-e a gólvonalon a korong, vagy sem. A hátsó felső vasról kivágódó korong tipikusan ilyen. A szemből nagy erővel érkező korongról nem lehet eldönteni, hogy a kapuvasról vagy a nála nagyjából 30 centiméterrel hátrébb lévő hálótartóról vágódik-e ki a korong. Ezt az esetet is csak oldalról vagy felülről lehetett volna tisztán látni. Nem is beszélve azokról a szituációkról, amikor a kapu mögötti játékosoktól vagy a kapustól semmit sem lát a gólbíró.
Hazánkban egyedül Székesfehérváron működik videóbírórendszer, mert az EBEL 2009 nyarán minden csapatnak kötelezővé tette ezt. Az osztrák bázisú bajnokságban a szervezők meghatározták, kitől milyen rendszert kell vásárolni. A Sapa Fehérvár AV19 az OB I.-ben eddig nem használta ezt a technikát, de a döntőben beüzemelik. Ocskay Gábor szakosztály-igazgató szerint nem a videóbíró-rendszer bevezetése a magyar jégkorong legégetőbb problémája, és kétséges, együttes szándék esetén is a klubok ki tudják-e fizetni az igen drága szsisztéma telepítését. Úgy tudjuk, az EBEL-ben használt technika nagyságrendileg tízezer euróba került.
Hazánk egyetlen EBEL-főbírója, Gebei Péter jó véleménnyel van az EBEL-ben használt segédeszközről. "Az a rendszer a hétvégi eset tisztázására tökéletes lett volna. Az ottani videóbírórendszer nem extra szisztéma, a KHL-ben és a világbajnokságokon jóval kifinomultabbat használnak, de a feladatnak megfelel. Kifejezetten szeretem használni, hasznosnak tartom, jó dolog, hogy ebben a gyors játékban a szem számára szinte érzékelhetetlen helyzetekben objektíven tudunk eldönteni. Ráadásul minden résztvevőnek jó, a játékosok megnyugszanak egy videóbírós ítélet után, nincs vita, nyugodtan folytatódik a mérkőzés, nincs felesleges feszültség. Remélem, idehaza is lesz előbb-utóbb ilyen, de csak magas szintű rendszernek van értelme, a webkamerás megoldásokat kerülni kell. Két szezon alatt legalább tízszer használtam a videóbírót az EBEL-ben."
A magyar klubvezetők véleménye megoszlik a vélemény. Jellemzően fontos és jó dolognak tartanák a bevezetést, de többek szerint sem ez a legfontosabb feladat, mert a nagyobb gondokra nem ez jelenti a megoldást. Természetesen mindenhol felmerül, miből tudnák finanszírozni a beruházást.
A legegyértelműbb véleménye a vasárnapi eset kedvezményezettjének, Azari Zsoltnak, a Dab.Docler ügyvezetőjének van. "Nagyon komolyan tervezem, hogy Dunaújvárosban bevezetjük a videóbírórendszert. Létjogosultsága egyértelmű, nem véletlen, hogy a fejlett hokikultúrájú országokban sorra teszik kötelezővé. Mindent megteszünk, hogy nálunk szeptembertől üzemeljen egy ilyen rendszer, mert jó dolognak tartjuk."
A legutóbbi eset károsultja a Vasas HC volt, egy szabályos gólt nem ítélt meg javukra a játékvezető, 1-2 helyett 0-2-ről folytatódott a mérkőzés. Kangyal Balázs klubigazgató a konkrét esettel kapcsolatban azonnal leszögezi, hogy minden fórumon gratulált a Dab.Doclernek a döntőbe jutáshoz, ezúttal is ezt teszi, és nem kívánja erre fogni a vereséget, eszébe nem jut óvásról beszélni, a kudarcot a bírókra fogni. "Természetesen a téves döntések szerepet játszottak a mérkőzés alakulásában, de lőhettünk volna több gólt, játszhattunk volna sokkal jobban."
A rekodrválogatott hátvéd hozzátette, jó dolgonak tartja a videóbírórendszert, mellette áll, hogy legyenek ilyenek a magyar pályákon, de furcsának tartja, hogy erről beszélünk, amikor sokkal alapvetőbb dolgok sincsenek rendben. Ahogy mondja, sok játévezetőnek a lesek és a túl sok játékos a jégen szabálytaanság megítélése is gondot okoz. "A bírók sajnos nem sokat fejlődtek az utóbbi években, ez a fájdalmas igazság. Szóval fontos a videóbírórendszer, de az előrelépéshez sok minden mást is rendbe kell tenni előbb vagy párhuzamosan. Csak néhány példa a szezonból: hol van olyan, hogy az elődöntő öt mérkőzését hat nap alatt kell lejátszani? Vagy ott van utána a döntő, ahol a két csapat négy nap alatt mérkőzik meg ötször. Ezt vajon mi indokolja? Vagy hol lehet elmenni egy bajnoki középszakaszban tavi hokizni, ami miatt meccseket halasztunk, és vétlen csapatokat kényszerítünk nehéz helyzetbe? Nagyon fontos, hogy ezeken is kezdjünk el javítani, mert azoknak, akik sok áldozatot, pénzt ölnek ebbe a játékba, előbb-utóbb elmehet a kedvük, ha nem átláthatók a viszonyok."
Egri István, a Miskolc elnöke is osztja az előtte szóló véleményét. "Fontos, hogy ki tudjuk építeni a rendszert, de ez nem helyettesítheti azt, hogy a magyar játékvezetői kar gyors fejlődésen menjen keresztül. Sajnos azt kell mondanom, jelenleg a bírók jelentik a magyar hoki szűk keresztmetszetét, valamit kezdeni kell ezzel a helyzettel. Sok pénzbe kerül az új technika bevezetése, egyelőre nem látok esélyt arra, hogy saját forrásból kifizessük. De szeretném, hogy legyen ilyen Magyarországon, és a játékvezető-képzéssel párhuzamosan ezzel is javítsunk a jelenlegi körülményeken."
Az UTE szakosztályvezetője, Dömötör Róbert emlékeztetett arra, hogy a Megyeri úton egy ideig működött egy kezdetleges videóbírórendszer, amellyel azonban sok gond volt. "Indokoltnak tartanám, hogy legyen ilyen minden jégcsarnokban, de egyelőre nem látom azt a pénzt, amit ebbe ruházhatnánk. Nálunk már az is nagy előrelépés, hogy videóra rögzítjük a mérkőzéseket."
