Hogy mire leszünk elegek a hétvégén, azt nem tudom megmondani. Az biztos, hogy a nézők meg fogják kapni tőlünk a szokásosat – mondta blogunknak Ladányi Balázs. A válogatott vezéregyéniségét hagyományainknak megfelelően a Telenor Hoki Kupa alatt is rendszeresen megkérdezzük a dolgok állásáról. A japánok ellen kezdünk ma este.
Ladányi Balázs korábban mindig elmondta, nagyon szeret a válogatott edzőtáborában lenni, mert szezon közben jól jön egy kis változatosság, fontosnak érzi, hogy a klubcsapatban megszokott társakon kívül másokkal is találkozhat. "Ez ezúttal sincs másként. Kell ez a kis felfrissülés mindenkinek. Hiába fehérvári a mag a válogatottnál, más az edző, mások az edzések, mások az arcok a jégen. Ez pozitívan csapódik le rajtunk. És itt is összetart a csapat, csütörtöktől már a helyben lakók is beköltöztek a szállodába, együtt leszünk vasárnap estig.
Ezúttal is jó a hangulat. Persze, hogy mire leszünk elegek a hétvégén, azt nem tudom megmondani. Az biztos, hogy a nézők meg fogják kapni tőlünk a szokásosat, hajtunk majd hatvan percen át. Ami tőlünk tellett, megtettük kedd óta. Az első két nap nagyon meghajtottak minket, úgy jöttünk le a jégről, hogy alig estünk be az öltözőbe. Utána következett J. P. MacCallum, és szinte végkimerülésig kondiztunk. Jólesett ez a nagy munka, igazán kíváncsi vagyok, ilyen terhelés után közvetlenül mire leszünk képesek pénteken a japánok ellen." A válogatottal kapcsolatban sok éven át az volt a legnagyobb dilemma, hogy a kerettagokon kívül alig van megfelelő szintű hátvéd a hazai mezőnyben. Az előző szezonban változott a helyzet, több fiatal bekk bekerült a bő keretbe, és végül ketten – az újvárosi Hegyi Ádám és Szirányi Bence beverekedték magukat a vb-keretbe. Rajtuk kívül jelenleg is kerettag Orbán Attila, Pozsgai Tamás és Maklári Erik. Változott valami a hátvédfronton? "Remélem, a most tehetséges fiataloknak tartott hátvédek közül jó néhányan kiharcolják maguknak a stabil kerettagságot egy-két éven belül, majd utána a stabilan sokat játszó státust is. Minden adott számukra ehhez, tehetségük, fizikai adottságaik biztatóak. Rajtuk múlik, meddig jutnak el. Azt látom, hogy hozzáállásuk, tudásuk, munkabírásuk megfelelő."
Az előző szezonban sok kritika érte a fiatal játékosokat. Ladányi Balázs mellett Ocskay Gábor is kifejtette, nem elégedett azzal, ahogy néhányuk hozzááll a jégkoronghoz. "Mindenféleképpen pozitív elmozdulásnak látom Sofron István idei teljesítményét. Nem megbántva senkit azt mondom, ilyen példákra van szükség minél nagyobb számban. Bár nem ismerem a CHL erejét, Kóger Dániel eddigi teljesítménye is reményt keltő, neki mindenképpen jó esélye van felnőni az elvárt szintre. Ljubljanában láthattuk, ez a korosztály már képes úgy játszani, hogy csapatunkat az A csoportba juttatja."
A csatároknál mi a helyzet, látszik az 1975/76-os generációhoz hasonlítható támadó? "A Mol Ligában játszó fiatalokkal kapcsolatban úgy látom, a csatároknak hajszállal nehezebb dolguk van akkor, amikor jóval erősebb csapattal találkoznak, mint amit megszoktak. Ez a hétvégén vitathatatlanul így lesz, kíváncsi vagyok, hogyan tudják megoldani a feladatot. Hátul az kell, hogy tartsuk a kék vonalat. Ha ez nem megy, akkor is van még sok lehetőség, hogy a hátvéd megakadályozza az ellenfél támadásának kibontakozását. Ellenben elöl nehezebb felvenni a magasabb tempót. Ott sokkal többet kell ezen a szinten korcsolyázni, és sokkal keményebbek az ütközések.
Ezért mondom, hogy a csatárnak nehezebb, mert ha nem képes átállni erre a fokozatra, ha megvan az ellenfél javára a sebességkülönbség, helyzetbe sem tud kerülni, nem ér fel a kapu elé. Kíváncsian várom, mire lesznek képesek a fiatalok. A dunaújvárosi sor úgy, ahogy összeszokottnak nevezhető, és például Szappanos Dávid edzéseken nagyon kellemes meglepetést okozott. De hadd ne soroljak fel mindenkit, a hétvégén úgyis látni fogjuk, hol tartanak a fiatalok. Az előbbiekben elmondtottak nem azt jelenti, hogy hátvédeinknek könnyű dolguk lesz. Az EBEL-ben nem játszók megtapasztalhatják, milyen az, amikor mondjuk az osztrákok alacsony, de nagyon erős csatára, Rotter forgat a sarokban. Jó értékmérő lesz mindenki számára ez a három mérkőzés."
Ted Sator szövetségi kapitány mindig nagyon pozitívan és elégedetten nyilatkozik a válogatottról és a csapatot körülvevő dolgokról. "Igen, szinte mindig csak a jó dolgokat emeli ki, nagyon pozitívan áll a csapathoz, a játékosokhoz. Kifelé tényleg mindig a jó képet mutatja, és úgy gondolom, igaza van, a problémáink nem tartoznak senkire. Sator nem szokta leüvölteni a fejünket, nem olyan habitusú edző, mint Cortina volt, de ez nem jelenti azt, hogy nem tart rendet vagy hogy nem követel."
Ljubljanában is végig elégedettségének adott hangot, még a szlovének elleni meccs előtt is. Ehhez képest nem volt elég éles a csapat a feljutásról döntő utolsó napon. "Azon a napon nem éreztem gyengébbnek magam, mint korábban. De kimentünk a jégre, és valahogy nem volt jó semmi sem. Akkora különbség volt a két csapat között korcsolyázósebességben és egyebekben, hogy utólag belátva aznap sansztalan volt a győzelmünk. Hiába kaptunk az elején szerencsétlen gólt, az eredmény alakulása nem is számított. Az első cserékben érezni lehetett, hogy nem tudunk velük menni. Demoralizáló volt, hogy mentünk néhány cserét, kiültünk, és azt éreztem, hogy kapkodom a levegőt, hogy fájnak az izmaim, hogy fáradtan mozgok."
Egy világbajnoki döntőhöz képest egy 34 éves játékos, aki több tucat felkészülési tornán vett részt az életében, hogyan áll egy olyan tornához, amely előttünk áll? Lehet annyira éles az egész, mint a világbajnokságon? "Úgy nem lehet nekimenni egy ilyen háromnapos tornának, mint egy vb-nek. Mondhatjuk, hogy teljes erőbedobás, hogy száz százalékot adunk, maximálisan pörgünk, ez igaz is, de az egész akkor sem olyan, mert más a tét és a feladat. Ennek az oka is egyszerű, más felkészülés és más a formaidőzítés. Ilyenkor, év közben az van, amit a klubból hoztál magaddal. Két nap alatt nem lehet varázsolni. Legfeljebb apróságokat tudnak az edzők három edzés alatt korrigálni, semmi többet."
Tavaly ugyanebben az időszakban szintén Székesfehérváron játszottunk négyes tornát, sokkal könnyebb ellenfelekkel. "Ha én dönthetnék, mindenképpen a mostani megoldást választanám, az erősebb ellenfeleket. A másikkal az a baj, hogy ismered az ellenfelek képességeit, azt gondolja az ember tudat alatt, hogy valahogy úgyis nyerünk például Horvátország ellen. De a mostani ellenfelekkel szemben nem gondolhatja senki, hogy majd lesz valami, hanem tényleg mindent oda kell tenni. Egy profi szemléletű, profi hozzáállású játékos jobb csapat, jobb játékosok ellen akar játszani. Mert csak így van lehetőség a fejlődésre. A rosszabb ellen jobb nem leszel, az biztos.
A mostani tornán rá vagyunk kényszerítve, hogy hozzuk az aktuális maximumot, mert különben alázásban lesz részünk. Az osztrákok és a franciák sok fiatalt hoznak magukkal. Ez senkit ne zavarjon meg, ettől ez még az osztrák és a francia válogatott. Ezek a fiatalok fel fogják szántani ellenünk a jeget, mert mindannyian ott akarnak lenni az A csoportos vb-n, és a kiadó öt helyre jelenleg húszan pályáznak. Nem sok meccsük van, hogy bebizonyítsák, lehet rájuk számítani. Ezért azt gondolom, egy perc pihenésre nem lesz mód a három mérkőzésen, de ez csak jót tesz a mi válogatottunknak is."
A Telenor Hoki Kupa programja
Ausztria–Franciaország 11.12. 16:00
Magyarország–Japán 11.12. 19:15
Ausztria–Japán 11.13. 14:00
Magyarország–Franciaország 11.13. 17:30
Japán–Franciaország 12:30
Magyarország–Ausztria 16:00
