Szlovénia megérdemelten jutott fel az A csoportba, a döntő mérkőzésen sokkal jobban játszott, mint a magyar válogatott. A második harmadban messze-messze fölénk nőttek, és bár akkor még csak egy góllal mentek el, látszott, hogy nagyon nehéz lesz újítanunk. Nem is sikerült, a hazaiak végig uralták a találkozót. Egyre erősebb csapatunk vb-szereplését természetesen nem tartjuk kudarcnak, ez alatt a hét alatt is kiderült, a divízió 1 élvonalába tartozunk, 2011-ben ismét a feljutás esélyesei között leszünk.

Az első harmad úgy kezdődött, ahogy nagyon nem vártuk, Hetényi Zoltán és a védők nem értették meg egymást a kapu mögött, Rok Ticarnak csak be kellett passzolni a korongot, és ekkor még az első percben jártunk. A szlovénok folytatták a rohanást, meglehet, a 2007-es meccs járt az eszükben, amikor húsz perc alatt háromgólos előnyre tettek szert, utána hiába kapaszkodtunk. Most nem sikerült megvalósítani a tervüket, a további helyzetek kimaradtak, kapusunk túltette magát a hibán, nagyokat fogott. Kiállításból sajnos többet ítéltek ellenünk a kelleténél, de tartottuk magunkat, kivédekeztük mindet, sőt, egyenlítő gólunkat négy az öt ellen lőttük be, buli után elhoztuk a korongot, Sille Tamás rálőtte, Vas Márton talán beleért, őt írták bele a statisztikába. Az erőviszonyok ekkor kiegyenlítődtek, egy pillanatig sem játszottunk alárendelt szerepet, ez a kapura lövésekben is megmutatkozott. Az volt a kérdés, elfáradnak-e a szlovénok.

A második felvonásban nyoma sem látszott annak, hogy kifulladni látszana az ellenfél, ez a húsz perc sokkal inkább az övék volt, mint az első.  Nem tudtuk a támadásainkat felépíteni, nem is a szlovénok kemény és határozott védekezése miatt, bár erre sem lehetett panaszuk szomszédaink szurkolóinak, hanem mert csatáraink nem zárkóztak fel. Nem mertünk vagy nem akartunk előremenni, látható volt, hogy első a biztonság. Ráfizettünk erre, mert a játékvezető túl gyakran adott kétperces  büntetést. Szerencsénkre Hetényi tartotta a jó formáját, állta a sarat. A 38. percig őriztük az ikszet, ám akkor megérdemelten szerzett ismét vezetést az ellenfél.

A harmadik menet elején nagyon gyorsan kihasználták éppen aktuális emberelőnyüket a szlovénok, 3-1 után nem tűnt úgy, hogy elég erő van a mieinkben. Nem is volt, a hivatalos statisztika szerint összesen egy kapura lövésünk volt ebben a periódusban, negyven perc alatt pedig mindössze négy. Az utolsó percekben rövid időre sikerült bevinnünk a játékot a szlovén védőharmadba, de igazi ziccerig nem jutottunk, ráadásul Mursak, a bajnok legjobbja bevágta a negyediket, minden eldőlt. Kétségtelen, hogy szinte végig ellenfelünk akarata érvényesült, jobbak voltak, 4-1-es győzelmük megérdemelt.

Szlovénia feljutott, Magyarország a második helyen végzett, többre vágytunk, de az ezüstérmeket sem tekinthetjük kudarcnak. Jövőre ismét próbálkozhatunk, mostantól várhatjuk, ki kerül hozzánk, az A csoportos világbajnokság májusban lesz Németországban. Csapatunk fejlődését a mai találkozó képe ellenére nem lehet nem észrevenni, biztosak vagyunk benne, hogy leszünk még A csoportosak a közeljövőben. A divízió 1-ből Horvátország zuhant ki.

A torna legjobb kapusának a brit Murphyt választották, a legjobb csatár a szlovén Ziga Jeglic lett, a legjobb védő pedig a magyar Horváth András. A pontlista élén 2+9-cel Jeglic zárt, a második Rok Ticar 7+3-at csinált, a góllövőlista teteje is az övé. A legeredményesebb magyar Ladányi Balázs 2+4-gyel, Peterdi Imre 4+0-ra lehet büszke. A kapusrangsor élén természetesen Hetényi Zoltán végzett, 95,42%-kal.

Ted Sator magyar szövetségi kapitány: "Tudom, milyen büszke lehet John Harrington, hiszen három éve én is itt nyertem divízió 1-es vb-t a szlovén válogatottal. Magyon jól játszottunk a héten, ma is megpróbáltunk mindent, de az első gól és a sok kiállítás a második harmadban megviselte a csapatot. Nem voltunk képesek megfelelő  hatékonysággal támadni."

Nagy Gergő: "Nagyon csalódottak vagyunk, több gólt is a mi hibáinkból lőttek, az a csapat nyert, amelyik jobb volt ma este."

John Harrington szlovén szövetségi kapitány: "Az első gól egy kapu mögötti hibából született ugyan, de nagy magabiztosságot adott nekünk. Sok emberelőnyünk volt az első harmadban, de a magyarok jól védekeztek. A második harmadbeli emberelőnyökkel lendületet kaptunk.  Jan Urbas megsérült az első cseréjében, Luka Vidmar megsérült a britek ellen, de mindig volt valaki aki a helyükre léphetett. Nagyon büszkék vagyunk a mai eredményünkre, sok jó fiatal játékosunk van, megmutatták, hogy képesek nyerni."

Rok Ticar: "Ez a második vb-m, hazai pályán az első, itthon játszani különleges dolog. Büszke vagyok, egész héten jól játszottunk az első meccset leszámítva, de az mindig nehéz. A magyarok jók voltak, de ma este mi még jobbak tudtunk lenni. Az első harmadban gondjaink voltak a helyzetkihasználással, de aztán abban is javultunk."