Ha valaki abban a tévhitben ringatózott volna eddig, hogy a britek ellen borítékolható a győzelem, a kedd esti mérkőzés után bizonyosan átértékeli véleményét. Kőkemény csatában, vért izzadva nyertek a házigazdák, pedig a harmadik harmad elejéig biztosnak látszó kétgólos előnyt építettek fel, és a kapura lövésekben is jobbak voltak. A játék képe azonban korántsem volt ilyen meggyőző. Ha a sorsunkat a saját kezünkben akarjuk tartani, legalább egy pontot kell szereznünk, de hármat még jobb lenne. Magyarország a második nagy lépés előtt áll. 16.30-kor piros mezben kezdünk Nagy-Britannia ellen. Update: majd elfelejtettünk szólni, hogy szöveges közvetítésünket itt követhetik.

A britek kemény, ütközős hokit játszanak, minden méterért meg kellett küzdeni ellenük. Mindezek mellett az ellenfél provokálásától sem riadnak vissza. Akik látták a debreceni divízió 2-es junior-vb döntőjét, azok számára roppant ismerős lehet mindez. Igen hatékonyak a kapu előtti küzdelmekben, két góljukat is úgy érték el a szlovének ellen, hogy a kapu közvetlen előterében egyedül maradt egy játékosuk. Igaz, kaptak is ilyen gólokat a házigazdáktól.

A kapuban két egyenértékű játékosuk van. Stephen Murphy és Stevie Lyle is rutinos, megbízható kapus, ráadásul a brit elitliga, az EIHL két legjobb teljesítményt nyújtó hazai kapusáról van szó. Murphy a Belfast Giants kapujában 92,33%-kal, Lyle a Cardiff Devilsben 90,9%-kal védett az idény során, kapott gólátlaguk 2,3 illetve 2,66. Bármelyikük bármikor nyugodt szívvel bevethető.

Érdekes, hogy Paul Thompson csak öt igazi védőt nevezett a keretbe. Közülük ki kell emelni a 14-es számmal játszó Jonathan Weawert. A Coventry Blaze 33 éves hátvédje elképesztően ponterős, 56 mérkőzésen szerzett 13 gólja és 54 gólpassza bőven a mérkőzésenkénti egypontos átlag fölé emeli, mi több, a komoly légiósokat felvonultató liga 12. legeredményesebb játékosává avatja. Párja a kőkemény belfasti Kevin Phillips, 50 meccsen 2+11-gyel zárta a szezont. A másik védőpárban a belfasti Danny Meyers és a mindössze 22 éves edinburgh-i Ben O'Connor jászik. Kettejük közül az utóbbi sem csak a védekezésben, hanem a pontszerzésben is jeleskedik, a ligában 56 mérkőzésen 7+21-et ért el. Az ötödik hátvéd a betegsége miatt később a csapat után autózó nottinghami Stephen Lee, őt Debrecenből is igen jól ismerhetjük.

Thompson szövetségi kapitány a csatárok rugalmas használatával segít a védőhiányon. Szlovénia ellen például a mindössze 21 éves Mark Garside lőtte a második gólt védőpozícióból, a kék vonal közeléből. Mégsem ő az, akit igazán az olvasóink figyelmébe ajánlunk. A Belfast Giants 30 éves csatára, Colin Shields a brit hoki jelenlegi legnagyobb csillaga, 34 góllal és 53 átadással egyúttal az EIHL legeredményesebb játékosa is. Csatártársai a Coventryben 25 gólig és 50 gólpasszig jutott Greg Chambers és a Belfastban is vele játszó, 21+16-os mutatóval büszkélkedő Craig Peacock. A második hármasban az olasz bajnokságban játszó Ashley Tait és szárnysegédei, a nottinghami David Clarke (33+29) és a tengerentúlról érkezett Matt Myers is veszélyesek.

Lee érkezésével a harmadik sor létszáma is teljes lesz, itt Towe, Dowd, Jonathan Phillips és Hill játszik még, az utóbbi három is bármikor képes egy gólra. Mitchell, Hewitt, Richardson, Garside és Cowley közül többen védőként is számításba vehetők, de az EIHL-ben nyújtott stabil teljesítményük alapján az a benyomásunk, hogy az ő feladatuk sem csak a rombolás és a legjobb sorok számára kicsit több pihenőidő kiharcolása.

Azáltal, hogy kedden mindkét riválisunk pontot szerzett, felelősségteljesebbé vált a magyar válogatott helyzete. Ha a szlovének három pontot szereztek volna, még egy mai vereség esetén is saját kezünkben maradt volna a döntés, mert egy déliek elleni győzelemmel hármas körbeverés alakulhatott volna ki. Így viszont mindenképpen pontot kell szereznünk, mert ha a britek a rendes játékidőben nyerni tudnának, majd a lengyeleket is elkapnák, még egy Szlovénia elleni győzelem is kevés lenne a feljutáshoz. A további lehetőségek boncolgatásába ne süllyedjünk bele, maradjunk abban, valahogyan verjük meg Nagy-Britanniát, jó vagy rossz játékkal, kicsit vagy nagyon, nekünk mindegy. Két sorsdöntő mérkőzésünk közül az első következik.