Hétfőn lezajlott a sportágtörténelmi helyszínen felállítandó új budapesti jégpálya közbeszerzési eljárásának remélhetőleg utolsó tárgyalása. A két pályázó kivitelező ennek alapján megteszi utolsó ajánlatát, a győztes két héten belül eljuthat a szerződéskötésig. Az előírások szerint a teljes értékű jégpályának szeptember végére üzemelnie kell. Ezzel párhuzamosan a Gyakorló Jégcsarnokból távozik a jégkorong.

A március 4-ei Közbeszerzési Értesítőben meghirdetett beruházás megvalósulása után a főváros jégkorongsportja versenypálya méretű jégfelülettel gazdagodhat. A 60x30 méteres létesítmény szeptembertől áprilisig lesz alkalmas megfelelő minőségű jég készítésére. A zavartalan sportolás érdekében a pályát sátortetővel borítják be. A közbeszerzési eljárás során felmerülő problémák és kérdések miatt az eredetihez képest új műszaki leírást készítettek. Azok a jelentkezők, akik érvényes pályázatot adtak be az eredeti kiírás során, a megváltozott műszaki leírásra ismételt, új árajánlatot készíthettek. Ennek véglegesítése után kerül sor a győztes kihirdetésére. A szerződéskötéstől számítva hatvan nap áll a kivitelezők rendelkezésére az átadásig.

Május közepén bezár a Gyakorló Jégcsarnok (GyJ). Jelentős, százmilliós nagyságrendű forintért átalakítják a pályát. Onnantól kezdve a jégkorongsportnak nem lesz helye az intézményben. Az üzemeltető mindkét csarnok esetében a NUSI-n belül működő Budapesti Olimpiai Központ (BOK). Sokak szerint ennek az új jégpályának is szerepe van az UTE- és a Gyakorló Jégcsarnok körül kialakult helyzet megoldásában.

Ezt az információt részben megerősítette Kis György, a BOK vezetője is. "A közeljövőben felújítjuk és átalakítjuk a GyJ-t. A rövidpályás gyorskorcsolyázók biztonságos versenyzése érdekében a palánk kikerül a csarnokból, helyére matracsort építünk. Az átalakítást követően a GyJ nem lesz alkalmas a jégkorongsport fogadására. Ezért is indítottuk el a Millenárison a jégpálya-beruházást. Ez gyakorlatilag profiltisztítás, a korcsolyázóké lesz a GyJ, a jégkorongozóké pedig a Millenáris és a Kisstadion."

Fontos kérdés, hogy a leendő Millenáris-jégpálya időbeosztását kire bízza az üzemeltető. Az eddigi gyakorlat szerint a GyJ-ban heti 28 óra állt a hokisok rendelkezésére, mivel egy 2002. évi OTSH-dokumentumban rögzítették, a korcsolyázók az idő 80 százalékában jogosultak a létesítményt használni. Ezt a 28 órát a jégkorong-szövetség szabadon használhatta. "A jövőbeli tárgyalások kérdése, hogy az órabeosztás hogyan történik. Jelenleg az MJSZ rendelkezik ezzel a joggal, nem hiszem, hogy a tematikán lényegesen változtatni kívánunk" – jelezte Kis György. Szintén nem elhanyagolható, milyen óradíjat számít fel az üzemeltető a szövetségnek. A 2009. évre megállapított díjak érdekes anomáliát mutatnak. Míg az ország legmodernebb jégcsarnokában bruttó 2900 forint a szövetségi óradíj, addig a lepusztult, ősi betonteknő Kisstadionban 6050. Igaz, még ez utóbbi is csak egyhatoda az aktuális budapesti piaci alapú jégóraárnak. A BOK vezetője még nem tudott nyilatkozni arról, hogy a Millenáris-jégpályának milyen díjszabása lesz.

Ha megépül a Kisstadion szomszédságában álló Millenáris közepén a jégpálya, vagy a helyszínen vagy a Kisstadionban oldják meg az öltözést. Mivel a Millenáris történelmileg nemcsak a jégkorongozók, hanem a kerékpárosok szent helye is, így volt, akiben ellenérzéseket váltott ki a hoki visszaköltözésének híre. A konfliktus elkerülése érdekében Kovács Zoltán, a jégkorongszövetség főtitkára egyeztetett a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség elöljáróival a témában. Mint megtudtuk, a kerékpáros szövetség nagyon együttműködően állt a kérdéshez, kifogást nem emeltek. Szóbeli megállapodás született arról, hogy a jégkorongozók a kerékpárosok edzéseit és versenyeit nem zavarják, mert csak szeptembertől áprilisig használják a Millenáris középső részét.

A jégpályán nézőtér nem lesz, azaz leginkább utánpótlásedzések megtartására alkalmas jégfelülettel gazdagodik a főváros. Ha a terveknek megfelelően a jégidő beosztását az MJSZ-re bízzák, és valóban államilag támogatott óradíjakat számítanak fel, a szövetség cselekvési helyzetbe kerül. Egy új szakmai koncepció alapján használhatja fel a rendelkezésre álló két pálya jégidejét, mert nem mindegy, ki milyen időpontban és mennyi időre jut olcsón jégfelülethez az utánpótláscsapatok közül. Fájdalmas elhagyni a GyJ-t, de a többéves hercehurca végére úgy kerülhet pont, hogy nem jár rosszul kedvenc sportunk. Az eddigi heti 28 óra jégidő helyett sokkal többhöz jut. Az is igaz, hogy kevésbé impozáns és kényelmes körülmények között. Igazi bővülésről akkor beszélhetünk, ha kiderül, miként alakul az UTE Megyeri úti jégcsarnokának ügye. Mindenesetre a lilák hivatalos honlapja optimista, mint írják: "a birtokvédelmi eljárást megnyerte az egyesület, így használhatjuk a csarnokot, amelyet valószínűleg 1-2 hét múlva megnyitnak az illetékesek".

Ha minden jól alakul, másfél év alatt legalább két jégkorongpályájával gazdagodhat a budapesti kínálat. Bartha László igazgató tájékoztatása szerint ugyanis a Városligeti Műjégpálya felújítási és bővítési tervei az előzetes menetrend szerint haladnak. A közbeszerzési eljárás a vége felé közeledik, ez év szeptemberében megkezdődhetnek a munkálatok. A következő tél kimarad a korcsolyázni és hokizni vágyók számára a Hősök tere szomszédságában, de 2010 szeptemberében egy modern, teljesen felújított, 12 000 négyzetméteres jégfelület várja a jeges sportok szerelmeseit, a korábbiaknál hosszabb szezonnal. Verseny méretű jégkorongpálya is helyet kap a létesítményben.