A szlovák Extraliga legjobb játékosa nem lesz ott a svájci világbajnokságon, ellenünk sem lép jégre április 24-én. Ezt Ziggy Pálffy maga mondta nekünk Skalicában. Elhatároztuk ugyanis, hogy otthonában nézzük meg, hogyan jégkorongozik 36 évesen minden idők legnagyobb közép-európai hokisainak egyike. Csináltunk interjút is.

Ha valakiben felmerülne a kérdés, hol játszik hazánkhoz a legközelebb szuperklasszis, magától értetődik a válasz. Zigmund Pálffy játékának megcsodálása végett nagyjából három órát kell autózni. Skalica szabad királyi város Nyugat-Szlovákiában található, 10 ezernél valamivel több lakossal – magyar szót nyilván nem hallani, akkor sem nagyon lehetett, amikor a települést még Szakolcának nevezték –, szépen rendbe tett történelmi városközponttal, néhány kellemesen vidékies sörözővel, kedves pincérlánnyal és 3500 fős jégcsarnokkal. Amely kívülről pontosan olyan, mintha egy rendszerrel korábbról maradt volna itt, a folyosók, a közlekedők és a klubház sem mondható hipermodernnek, a nézőterét ellenben szépen felújították, NHL-típusú eredményjelzőt tettek fel, amely bárhol a világon megállná a helyét. Mellékszál: a VIP-büfé egészen különös, annyi füstöt, mint ott, a legelvadultabb pesti szórakozóhelyeken sem nyeltünk az utóbbi években.

A lelkes zöld-fehér közönség szinte teljesen megtöltötte a lelátókat vasárnap este, hivatalosan 3332 nézőt regisztráltak, annak ellenére, hogy szinte tét nélküli meccsre érkeztünk. A már playoffos Skalica a rájátszásról első körben lemaradt Nitrát fogadta az utolsó alapszakasz-fordulóban. A Skalicán persze van mit szeretni, tavaly elődöntősök voltak, előtte rendszeresen rájátszásba jutottak, most sem rosszak, és ott van Pálffy, minden szlovákok nagy kedvence, a 2002-es világbajnok válogatott egyik oszlopa.

A csapat esélyeshez méltóan neki is ugrott az ellenfélnek, mentek, mint a pinty, főként az első sor volt elemében, tagjai rengeteg időt töltöttek a jégen, Pálffy valamikor a harmadik perc végén korcsolyázott le először. Egy idő után már bántuk, hogy nem kezdtük el mérni, mennyit van fent, úgy tűnt, legalább harminc percet dolgozhatott nettóban, emberelőnyökben és a hátrányokban szinte szünet nélkül. A harmadik harmadban kapott a Skalica egy 2+2 perces fórt, az első három és fél percben Pálffy fent volt, a sorok cserélődtek mellette, de állandóan a jobb szélen kevert, ha kellett, utolsó embernek ment vissza. A harmadik perc vége felé félpályától indulva rohamozta meg a nyitraiak hátvédjét, az alapvonaltól repült bodicsekelni.

A hazaiak gyorsan vezetést szereztek, az első gólt Pálffy állandó partnere, az ebben a szezonban szintén módfelett eredményes Juraj Mikus szerezte. A másodikat Pálffy lőtte, Mikus asszisztált, úgy nézett ki, hatalmas verés lesz. Noha gyorsan Skalica-drukkerekké lettünk, mégis azon morfondíroztunk ekkor, feljöhetne a Nitra, hadd legyen éles még a csata. Úgy nézett ki, minimum hat gól differencia van a két csapat között.

És a Nitra összeszedte magát. A második húsz percben több előnyt is kaptak, éltek a lehetőséggel, pillanatok alatt visszajöttek a meccsbe. Az egyenlítés után meg hiába nyomott a Skalica, már semmi nem jött nekik össze. Minden helyzet kimaradt, a legordítóbbak is, egy előnyt sem használtak ki, a Nitra meg bekontrázott még két gólt. Pálffy robotolt, zakatolt, próbálkozott, adott három tökéletes gólpasszt, a társak mindet elhibázták, dühöngött. Az utolsó percekre jutott pofozkodás is, a bírók két skalicai mellett egy nitrait ültettek le, így hiába reméltünk kapuslehozatalt. A Nitra örült a 4-2-nek, mintha összejött volna a rájátszás – az alsóházból még felkapaszkodhatnak, a két pontnak azért volt értelme, mert a csapatok viszik magukkal eredményeiket a középszakaszba –, a közönség nem tapsolta meg a veszteseket, győzelmekhez vannak szokva.

Zigo nagyon dühös a meccs miatt, de mindjárt jön, mondta Tibor Martincic menedzserasszisztens, miközben türelmesen vártuk a szupersztárt az öltözőfolyosón. Amikor megjött, már nem is látszott annyira mérgesnek.

Ziggyként mutatkozott be, barátságosan nyújtotta kezét, készséggel állta kérdéseinket. Hogy nehéz volt-e a meccs? "Nehéz úgy, hogy csak az első sor játszik jól. Ezen az estén is így volt." (Ebben a szezonban a Skalica 156 góljából 101-et az első sor tagjai lőttek – Hblog.) Kiderült, nemcsak úgy látszik, hogy jó kondícióban van, úgy is érzi, ezért még nincs miért arról beszélni, meddig folytatja pályafutását. "Amíg az erőm engedi."

A válogatottban viszont már nem fog szerepelni, hiába voltak hírek a visszatéréséről. "Az újságok sok mindent írnak. Nem, többet nem leszek válogatott, elhatározásom végleges. Nem leszek ott a svájci világbajnokságon sem." Emlékezetes, a szlovák válogatott kudarcot vallott a kanadai világbajnokságon, a kiesés elkerüléséért kellett játszaniuk. Ezek után a szövetségi visszahívta a kapitányt, akivel világbajnoki címet nyertek. Ján Filc köztudottan jó viszonyt ápol egykori játékosaival. Első lépései egyikeként felvette a kapcsolatot a régi csapat tagjaival és az aktív NHL-es szlovákokkal, hiszen a 2008-as bukás egyik oka az volt, hogy sokan lemondták a szereplést. Ekkor merült fel, hogy Pálffy 2005-ös visszavonulása után ismét szerepet vállal. De nem vállal.

Akkor már itt is marad Skalicában nyugdíjig? "Nem tudom, mit hoz a jövő, meglátjuk, hol játszom a következő szezonban" – jelzi, semmit sem lehet biztosra venni. Bólogat, amikor szóba hozzuk, hogy nyáron a KHL helyett választotta ismét a Skalicát, de huncut mosoly a reakció, amikor a HC Csíkszereda ajánlatáról érdeklődünk. "Románia? Nem-nem."

A szlovák fiatalok helyzete nem könnyű, válaszolja, amikor azt firtatjuk, látja-e a világbajnok generáció utódjait. "A maiaknak nagyon keményen kell dolgozniuk, küzdeniük, ha a szlovák jégkorongot az elitben akarják tartani. Az NHL-be bekerülni egyre nehezebb, de sok tehetséges és elszánt játékosunk van."

Mint például Juraj Mikus, akit a Skalica legjobb játékosának nevez – önmagát mégsem dicsérheti. Rengeteg világsztárral játszott együtt, de kik voltak a legjobbak? Luc Robitaille és Sidney Crosby. Utóbbival egy sorban nyomták a zseniális tinédzser pittsburghi bemutatkozásának évében – Pálffy adta a passzt Crosby első NHL-góljához. De ki most a legjobb szlovák? Hát persze, hogy Marian Hossa.

Utolsó kérdésünk: beszél magyarul? "Én nem, csak az apám."

Zigmund Pálffy mögött fantasztikus pályafutás áll. 11 NHL-szezon, 684 meccs, 329 gól, 384 assziszt, 713 pont, jó egypontos átlag. Négyszer csapata legeredményesebb játékosa volt, ugyanennyiszer a top 10-ben zárt a ligában, négyszer járt All Star-gálán. 2002-ben világbajnok, 2003-ban bronzérmes, volt olimpián és világkupán is. 64-szer húzta magára a címeres mezt, 36 gólt lőtt, 2005-ben vonult vissza a válogatottságtól.

Az NHL-lockout után hároméves, 13,5 millió dolláros szerződést kötött a Pittsburgh Penguinsszel. A szezon közben súlyos vállsérülést szenvedett, és 2006 januárjában bejelentette visszavonulását. Aztán általános meglepetésre 2007 nyarán bejelentette, hogy szülővárosában, a HK 36 Skalica csapatában visszatér a jégre.

A történetet innentől kezdve követtük a blogon, tavaly a liga legeredményesebbje lett, 59 meccsen 37 gólt lőtt és 62 passzt adott, 99 pontot szerzett, pluszmínusz mutatója megdöbbentő volt, +67. Sille Tamás részvételével a kiscsapat a HC Kosice elleni elődöntő utolsó meccsét 5-4-re vesztette el, így nem lett finalista.

A 37. évében járó jobbszélső idén tovább fokozta a tempót. 44 mérkőzés után 41 góllal és 41 gólpasszal, 82 ponttal áll, csak az asszisztosok listáját nem vezeti, sortársa, Mikus megelőzi 48-cal. Pluszmínusza +64, ez ismét zseniális. Félelmetes szezonbeli produkciójára december elején már rácsodálkoztunk.

Megkérdeztük róla edzőjét, Jan Faithot is, aki a szezon közben távozott Miskolcról, és lett egy idő után a Skalica mestere.

Vezet kimutatást arról, mennyit játszik egy meccsen Zigmund Pálffy? Ha nem, akkor mi a véleménye, mennyit van jégen? "Csapatunkból biztosan ő van kint a legtöbbet, mivel az emberelőnyöknél két sorban is játszik. Pontos statisztikát nem vezetünk, percekben nem tudom megmondani, nem akarok tippelni."

Miben jó Pálffy, miben nem? "Ő az egész Extraliga legjobb játékosa. Remekül bánik a koronggal, kiváló az összjátékban, nagyon veszélyes a kapura, amint azt a góllövőlista és a kanadai táblázat is bizonyítja. A támadójátékban rendkívül értékes. A védekezésből talán kicsit kevésbé veszi ki a részét, de az nem is az ő feladata."

Volt hozzá hasonló tudású játékosa valaha? "Voltak korábban is kiemelkedő képességű játékosaim, Peter Bondra és Marian Gaborik is dolgozott a kezem alatt. A különbség az, hogy ők ketten akkor tizenévesen a pályafutásuk elején tartottak, csak később kerültek az NHL-be, lettek sztárok. Pálffy viszont érett játékosként, NHL-karrierje végeztével játszik az irányításom alatt."

Meddig maradhat Pálffy a Skalica játékosa? "A következő szezonra is érvényes szerződése van, de ez persze mindig függ egy játékos egészségi állapotától is."

Milyen érzés fél évvel Miskolc után a Skalica edzőjének lenni? "A fő különbség a feltételekben van: a Skalica játékosai profik, míg Miskolcon félprofi viszonyok voltak, a játékosok munka vagy tanulás mellett edzettek. Ebből következően mások a lehetőségek és az elvárások is a két klubnál."

Ahogy mondtuk az elején, ahhoz, hogy az ember világszínvonalú jégkorongot és egészen nagy játékost lásson, alig néhány órát kell autózni. Ha kikapnak, akkor is megéri.