Sportberkekben azt tartják, a bronzcsata jellemzően a kevésbé csalódottak győzelmét hozza. E logika mentén nyilvánvalóan a finnek voltak a mérkőzés esélyesei. Nyertek is.

A svédek kihagyták a pénteken gyenge Lundqvistet a keretből, a kapuba az elődöntőben mellőzött, amúgy ebben az évben Svédország legjobb jégkorongozójává választott Stefan Liv állt. Az érdeklődés a mérkőzés iránt várakozáson felülinek bizonyult, ránézésre annyian ültek a csarnokban, mint az orosz-finn elődöntőn.

A mérkőzést a finnek kezdték frissebben, három percig nagyon nyomtak. Ezután magához tért a svéd csapat, és rengeteg lövéssel mozgatta meg Niklas Backströmöt, a finn kapust. Tucatszor kísérleteztek az első harmadban, de a finn hiba nélkül hárított, még ha nem is mindig magabiztosan. Alig volt játékmegszakítás, jó iramban zajlott a találkozó. A túlzottt keménységet ezúttal mellőzték, kiállítás is kevés volt. A harmad második felében Finnország egy kapuhoz közeli attraktív kombináció után, majd egy távoli lövést követően is gólt szerzett. Ez utóbbinál illett volna Livnek hárítania. Bő két percen belül módosult 2-0-ra az eredmény. Ettől picit felpörögtek a svédek, közel álltak a szépítéshez, de a harmad végéig nem változott semmi.

A második játékrészben a svédek magukhoz ragadták a kezdeményezést. A nagy nyomás alatt a finn védők szabálytalanságokkal tűntek ki, így még egyértelműbb lett a játék képe. A finnek nem erőltették a támadásokat, két lövésük volt ebben a harmadban. A kapuban Backström néha fantasztikus dolgokat művelt. Egyszer fekve, a háta mögé nyúlva húzta ki lepkés kesztyűvel a kapu felé tartó korongot oldalra, amikor az már átcsorgott rajta. Ettől függetlenül a hátrányban lévő svédek megmutatták, képesek lehetnek az egyenlítésre, akár néhány perc alatt is. Az akarattal nem volt gond, de negyven perc alatt nem jött össze egy gól sem.

Az utolsó harmadban minden ott folytatódott, ahol az előzőben abbahagyták. A svédek nem voltak elég élesek elöl, és Backström NHL-kapushoz méltón védett. Szenzációs napot fogott ki. Ez a két ok vezetett oda, hogy végül lőtt gól nélkül fejezték be a mérkőzést a svédek. Míg nekik 36 lövés sem volt elegendő a gólhoz, addig a finnek 11.-je a harmadik találatot eredményezte. Pihlström második találata eldöntötte a bronzérem sorsát. Attól függetlenül, hogy a svédek nem törtek meg. Becsületesen küzdöttek.

Nyolc perccel a vége előtt ritkán látható jelenet szemtanúi lehettünk. Egy páros kiállítás után Gustafsson lehívta a kapust, az utolsó szalmaszálba kapaszkodott. Mikko Koivu korongot szerzett, de közelről, szorongatott helyzetben az üres kapu mellé lőtt. 2:25-tel a vége előtt javított, harmadából bombázott a svéd kapu közepébe. 4-0 lett a vége.

A finnek a második harmadban két, a harmadikban három lövést (ebből két gól született!) adtak le. A 36:13-as kapura lövési arány Svédország aktivitását dicséri, de a találatok számát tekintve fölényesen nyertek a finnek. Ezzel történetük harmadik bronzérmét tehették el. A svédek egymás után két világbajnokságon nem szereztek érmet. Erre legutóbb 23 éve volt példa.