Az IIHF által készített hiánypótló tanulmány azt vizsgálta, hogy a szezonban mutatott forma és a rájátszás teljesítménye között milyen összefüggést lehet kimutatni. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a nyolc legmagasabban jegyzett bajnokság alapszakaszának a győztese kevesebb mint 50%-os eséllyel pályázik a bajnoki cím elnyerésére. Ugyanakkor megállapították, hogy még így is messze ők indulnak a legnagyobb eséllyel a bajnoki címért, szignifikáns összefüggés mutatható ki az alapszakasz és a rájátszás sikeressége között. Magyarországon az 1987/88-as szezontól rendezik playoffrendszerben a bajnokságot, 20 évadból 15-ször az alapszakaszelső lett a bajnok, azaz az esetek 75%-ában. Az utolsó négy évet nem számoltuk bele, amikor a Fehérvár az EBEL-ből tért vissza az OB I.-be, viszont ezek az évek is szerepelnek összefoglaló táblázatunkban.

A tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a megbízható, eredményes alapszakasz teljesítmény a playoffban hosszabb szereplést eredményez, míg az átlagos teljesítménnyel letudott alapszakasz után igen ritkán nyer bajnokságot egy csapat. A most napvilágot látott kutatás a maga nemében a legalaposabb anyag, amelyet ebben a témában eddig publikáltak.

A rájátszás sajátosságai elsősorban az európai hokitársadalmat foglalkoztatják, hiszen itt viszonylag új ez a lebonyolítási forma. Amíg az NHL-ben már a kezdetek óta, közel 100 éve így zajlik a bajnokság, addig kontinensünkön a 70-es évek közepétől elsőként a svédek és a finnek kezdték el alkalmazni. A többi ország a 80-as években, míg Oroszország a 90-es években tért át erre a rendszerre. Az utóbbi negyed évszázad alatt nemcsak a szisztéma alakult át, de a mérkőzések száma is közel megduplázódott, és az alapszakaszban kialakult az 50-56-os meccsszám.

Az IIHF a következő 8 ligát vette be a kutatásba: NHL (1976-tól), Svájc (1986-tól), Németország (1981-tól), Oroszország (1992-től), Svédország (1976-tól), Finnország (1976-tól), Csehszlovákia/Csehország (1986-tól) és Szlovákia (1994-tól). Akik abban a hitben voltak, hogy az alapszakasz győztese nagy eséllyel nyeri meg a bajnokságot, azok az elemzés után megdöbbenve szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a szlovák bajnokság kivételével minden országban 50% alatt marad ez az esély. A szlovák 61,1%-nak valószínűleg az a magyarázata, hogy a vizsgált ligák közül ott van a legalacsonyabb indulólétszám (11), és ezek közül is kevesebb a versenyképes alakulat. Nyilvánvalóan minél több csapat áll az élmezőnyhöz közel, minél tömörebb a mezőny, annál nagyobb az esélye, hogy valaki lenyomja a ligaelsőt. Nem meglepő, hogy a világ legjobb ligájában, az NHL-ben a legalacsonyabb ez az arány, csak 37,1%-ban nyeri a Stanley Kupát az alapszakasz elsője. A fennmaradó hét liga átlagban 43% esélyt kínál az alapszakasz győztesének.

Eltűnőben van a domináns csapatok legendája, és egyre ritkább az olyan klub, amely több éven keresztül a csúcson képes maradni. Az NHL a draftrendszerrel és a játékosjövedelmek szabályozásával képes a kiegyensúlyozott erőviszonyokat fenntartani, míg Európában a klubok javuló forrásfelhasználása, a jobb szervezés és a külföldi játékosok viszonylag szabad áramlásának a megteremtése vezetett a teljesítmények közötti nagy különbségek eltűnéséhez.

Az európai sportsajtó gyakran megkérdőjelezi a szeptembertől márciusig tartó 50-56 mérkőzésből álló alapszakasz értékét, mivel a lényeg úgyis csak a rájátszásban dől el. Vannak arra vonatkozó célzások is, hogy egy csapatnak jobb esélyei vannak a bajnokság megnyerésére, ha az alapszakaszban a mezőny közepén tanyázik, és frissen tartja magát a mindent eldöntő rájátszásra. Ez a gondolat logikusnak tűnik, de az IIHF-tanulmány nem támasztja alá. Tény, hogy vannak példák erre is, de a tapasztalati számsor azt igazolja, hogy ez inkább számít különlegesnek, mint várható eseménynek.

A vizsgált 35 év tényadatai arra mutatnak rá, hogy az alapszakasz győztese a legjobb előfeltétellel rendelkezik a végső bajnoki cím elnyeréséhez. A kutatás 228 alapszakaszgyőztest jegyzett fel a 8 ligában. A 228-ból 101-nek sikerült elhódítania a bajnoki címet, ami 44,3%-os sikermutatót jelez. Persze lehet úgy is érvelni, hogy ez még mindig kevesebb mint 50%, de egyetlen más alapszakaszban elért helyezés sikermutatója sem közelíti meg az előbb említett arányt. Az alapszakasz-másodikok 25,4%-ban, míg a harmadikok 12,7%-ban érték el a végső sikert. Az alapszakaszban hátrébb végző csapatok esetében még szembetűnőbb a csökkenő érték. Ugyanígy egyértelmű az adatok alapján, hogy az alapszakaszban előrébb végző csapat nagyobb arányban megy tovább a rájátszásban.

Végül van még egy olyan teljesítmény mutató ami növeli az alapszakasz győztes teljesítményének az értékét. A nyolc ligát együtt vizsgálva megállapítható, hogy az alapszakasz győztese 69,3%-ban volt a bajnoki döntő résztvevője. Ez a szám Szlovákiában 88,9%, míg Svájcban 80,8%. Érdekesség azonban, hogy az NHL-ben a Presidents’ Trophy győztesének csak 51,4% esélye van a Stanley Kupa döntőjébe jutni.

A magyar bajnokság alap- és középszakaszainak győztesei, és a rájátszás utáni bajnoki döntők eredményei: