"2011. május 31-én benyújtották a tavaly nyáron egyszer már elfogadott, de hatályba eddig nem léptetett törvénymódosító javaslatot, amely számos ponton jelentős változást irányoz elő a korábban elfogadottakhoz képest", tájékoztatta blogunkat Radnai Károly, az OrienTax Tanácsadó Kft. ügyvezetője, akivel a szövetség hivatalos honlapja interjút is közöl. Ez jó hír, mindazonáltal a témába vágó eseményeket és híreket figyelve az a kép rajzolódik ki, hogy a betervezett húszmilliárd forint nagy része a labdarúgásba vándorol majd. Hogy a fennmaradó néhány milliárdból milyen arányban részesül a többi négy látványsportág, az nyilvánvalóan elsősorban politikai akarat és lobbitevékenység függvénye lesz. Az öt látványsportág támogatásáról szóló törvény változásairól és a legfontosabb tudnivalókról írunk tovább után, a szakértő cikkét szemlézve.
Az Európai Bizottság informálisan jóváhagyta a Magyarország által elvégzett korrekciókat az úgynevezett látványcsapatsportágak – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong – támogatását segítő társasági adókedvezmény rendszerében.
A törvényjavaslat alapján támogatásban részesülhetnek a sportági szakszövetségek, az amatőr sportegyesületek, sportiskolák és az utánpótlás-nevelést végző közhasznú alapítványok. Új kedvezményezettként megjelent a Magyar Olimpiai Bizottság is. A hivatásos csapatok egyelőre csak egyes, a gazdasági tevékenységükkel nem összefüggő ráfordításaik után igényelhetnek majd támogatást. Az Európai Bizottsággal jelenleg is folyatott egyeztetések ugyanis éppen a hivatásos csapatok támogathatóságáról vagy éppen nem támogathatóságáról szólnak.
A támogatást az állam nem közvetlenül, hanem nyereséges vállalatok útján közvetíti, cserébe utóbbiak társaságiadó-kedvezményt vehetnek igénybe. Az eredeti elképzelésekhez képest itt is bővült a kör, az adókedvezményt akár a kedvezményezett sportszervezettel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő társaságok is érvényesíthetik.
Az adókedvezmény – a filmgyártási és színházi támogatásoknál már megszokott módon – alapvetően két részből fog állni. Egyrészt a támogató a támogatás összegét elszámolhatja költségként, csökkentve a társasági adóalapot és arányosan az adófizetési kötelezettséget, míg további elemként a támogatás összegét a fizetendő társasági adóval szemben is el lehet számolni. Így összességében a támogatásért cserébe 110/119 százalék adókedvezmény érvényesíthető, attól függően, hogy a támogató 10 vagy 19 százalékos adókulccsal fizeti a társasági adót.
Az eredeti elképzelések szerint a támogatást kizárólag személyi jellegű ráfordításra, tárgyieszköz-beruházásra, felújításra, illetve utánpótlás-nevelés költségeire lehetett volna fordítani, és ott sem minden kedvezményezett esetében. Az új javaslat egyrészt kiegészül két további támogatási jogcímmel, mint a képzési költségek és a versenyeztetési feladatok támogatása, míg az igénybe vételt nem csak az I. és II. osztályú felnőtt csapattal rendelkező csapatok számára, hanem minden, a sporttörvény által definiált és annak megfelelő, az érintett sportágak hivatalos bajnoki rendszerének valamelyikében induló sportszervezetre kiterjesztenék. Az uniós egyeztetések egyik fontos eredménye és ebből következő változás az is, hogy nem lesz támogatható a hivatásos és amatőr sportolók díjazásával kapcsolatban elszámolt személyi jellegű ráfordítás.
A támogatás intenzitása is némileg változott. Személyi jellegű ráfordítások után továbbra is 50 százalék lesz a támogatás mértéke, tárgyieszköz-beruházások, felújítások esetében azonban 80 helyett 70, utánpótlás-nevelés költségei esetében 100 helyett 90 százalékra mérséklődött a maximális támogathatóság. Képzési költségek esetében általános képzés után 60, speciális képzés esetében 25, míg a versenyeztetési feladatok támogatásánál 90 százalék lesz a támogatás maximuma. Utóbbi annyiban eltér a többi támogatási jogcímtől, hogy azt a szövetségek fogják továbbadni, az amatőr csapatok felé felszámított versenyeztetési, nevezési díjak arányos visszatartása révén.
Az egyik leglényegesebb változás az eredeti elképzelésekhez képest, hogy a rendszer mégiscsak központosított ellenőrzésű lesz, és nem feltétlen lesz normatív alapú a támogatásra jogosultság. Vagyis a támogatási igényeknek először egy előzetes szűrőn kell átesniük. A támogatási igazolásokat sem a sportszervezetek, hanem a központi ellenőrző szerv fogja majd kiállítani, így a nem megfelelő felhasználásból vagy az az esetleges formai hibákból eredő kockázatok is minimálisra csökkennek az adókedvezmény igénybe vétele szempontjából. A központi ellenőrző szerv szerepét és feladatait a Nemzeti Sport Intézet fogja ellátni.
A sportszervezeteknek a támogatással szigorú rend szerint, negyedévente kell majd elszámolni, és az év végi elszámolást könyvvizsgálattal is hitelesíttetni kell. Utóbbira a könyvvizsgálónak vagyoni felelősséget is kell vállalni, amelyet a támogatás összegét elérő (legfeljebb 500 millió Ft értékű) vagyoni felelősségbiztosítással kell majd igazolni.
A törvényjavaslat csak a támogathatóság és az adókedvezmény igénybe vételének általános feltételeit szabályozza, a részletszabályokat illetően a kormány által elfogadandó végrehajtási rendelet lesz az irányadó. Többek között a rendelet fogja pontosan meghatározni az elszámolható költségek körét, a támogatási igazolás kiállításának menetét és az ellenőrzés egyes szakaszainak mikéntjét.
A törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendelet a tervek szerint 2011. július 1-jétől lép hatályba – így nyilatkozott csütörtökön Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke az MTI híre szerint –, ezt követően nyújthatják be a sportszervezetek támogatási igényeiket a Nemzeti Sport Intézethez mint ellenőrző hatósághoz. A támogatók és a sportszervezetek felkészülését segítendő az OrienTax és az IIR Magyarország együttműködésében 2011. július 12-én és 13-án kétnapos szakmai konferenciát rendez, ahova várja a sportszervezetek, a sportlétesítményeket működtető önkormányzatok és nem utolsó sorban a támogatásokat nyújtó társaságok képviselőit. A részletes programot itt találják.
