"Ma arra kell figyelnünk, hogy a saját játékunkat minél tökéletesebben játsszuk, mert ez megkönnyítheti a dolgunkat Hollandia ellen. Egyáltalán nem számítok könnyű mérkőzésre, ellenfelünk minden divízió 1-es csapat dolgát képes megnehezíteni" – mondta blogunknak Énekes Lajos, a magyar válogatott edzője a nyitónap reggelén. Kiderült az is, hogy az első meccsen Hetényi Zoltán véd a magyar kapuban, és a sorok az előzetesen megadotthoz képest nem változtak: Ladányi, Vas M., Sofron – Vas J., Bartalis, Kóger – Palkovics, Sikorcin, Kovács Cs. – Benk, Galanisz, Magosi; a 13. támadó Holéczy lesz. A három hátvédpár: Tokaji és Horváth, Hegyi és Pozsgai, Orbán és Sille; a csapatkapitány Szélig bármikor bárhova beállhat. A szurkolók örömét csak az csillapíthatja, hogy az Aréna-vezetés kitartó munkája eredményeképpen a nagyobb mobillelátó után a sörsátor terve is füstbe ment. Kezdésként tehát 16 órakor olasz–spanyol, majd 19:30-kor magyar–holland meccset játszanak vasárnap. Aki kilátogat az Arénába, ne hagyja ki a jégkorong-történeti kiállítást. Tovább után jön a folytatás és Hollandia alapos bemutatása.
"A felkészülésünk végig az előre tervezettek szerint folyt, a vége is tökéletesen sikerült. Valamivel előbb fejeztük be az edzőtáborban a felkészülés fizikai oldalát, a formaidőzítést a tavalyi tapasztalatok alapján módosította a szövetségi kapitány. Sikorcin Ladislav teljes értékű munkát végez, a tegnapi edzés után azt mondta, tünetmentes a lába, jól érzi magát, a mai mérkőzésre így már orvosi segítségre sincs szüksége. A hollandokkal mostanában túl sokszor nem találkoztunk. Erős, nagydarab játékosokból áll a keretük, a tengerentúli hokit játsszák" – elemzett Énekes Lajos.
A holland válogatott az utóbbi években a divízió 1 stabil középcsapatának számít, amely a legjobbak ellen is képes szoros eredményre, és az utolsókat viszonylag simán képes elverni. Kiesési gondjai, de feljutási esélyei sem szoktak lenni. Tavaly hazai pályán játszottak, a nyitó mérkőzésen Japán 3-1-re, később Ausztria 4-1-re győzte le őket. Egy évvel korábban a lengyelek is csak 3-1-re nyertek, 2008-ban a kazahok 6-3-ra múlták felül őket, 2007-ban a lengyelek ellen 0-3-ról mentették hosszabbításra a vb első meccsét, úgyhogy senki ne számítson gólesőre vagy könnyű sikerre. A magyar válogatott legutóbb 2001-ben kezdte vereséggel a d1-es vb-t, akkor Dánia nyert 5-3-ra. A hollandokkal 2004 óta nem találkoztunk világbajnokságon, akkor 4-4-es döntetlen született, előző évben idehaza, szintén nyitómérkőzésen, 0-2-ről fordítottunk 4-2-re. A nyolcvanas évek közepén tapasztalt holland győzelmi sorozatot leszámítva általában magyar fölény vagy váltakozó szerencse kísérte a mérkőzéseinket.
A holland csapat fiatal, csak négyen idősebbek 30 évnél. Négy vb-újonc is van a keretben: Michael Brandasu, Sander Dijkstra, Wesley Hendriks és Mickey Bastings még soha nem játszott felnőtt világbajnokságon. Összesen négy idegenlégiós van a csapatban, rajtuk kívül mindenki más a holland bajnokságban keresi kenyerét.
A kapusposzton Tommie Hartogs kapitány végül nem ugrott fejest az ismeretlenbe, és a fiatal Ian Meierdres mellett azt a veterán Phil Groeneveldet nevezte, aki Kanadában az MHL félamatőr ligában véd. Meierdres Groeneveld cseréjeként ott volt a legutóbbi két divízió 1-es világbajnokságon, ebben az évben a legjobb hálóőr lett a bajnokságban, így elképzelhető, hogy idén már ő lesz az első számú kapus.
A hátvédsorban Björn Willemse a legnevesebb játékos. A 28. évében járó hátvéd rutinos világbajnoki résztvevő, ez lesz sorban a kilencedik felnőtt vb-je, könnyen kiszámolható, hogy 19 éves kora óta stabil kerettag. Képességeit jelzi, hogy 39 bajnoki mérkőzésen elért 30 pontjával ő az egyik legeredményesebb hazai születésű hátvéd a ligában. Hasonló eredményességet mondhat magáénak a vb-újonc Wesley Hendriks is (34 meccs, 28 pont). Két légiós is van a hátsó alakzatokban. Az évek óta Kanadában játszó óriás (191 cm, 102 kg) Mike Dalhuisen már 17 évesen játszott a felnőtt vb-n, a régóta Norvégiában fejlődő, de még mindig csak 25 éves Michael Brandasu viszont idén debütál. Mellettük Erik Tummers, Jordy van Oorschot és Nick de Jong szerepel ebben a csapatrészben.
A csatárok között a legveszélyesebb a remek formába lendült Tony Demelinne lehet. A holland bajnokságban 42 meccsen 44 gól és 38 gólpassz a teljesítménye. Mellette a kanadai hollandok, azaz az olasz másodosztályban játszó Jamie Schaafsma, a hágai Marcel Kars és a tilburgi Casey van Schagen is megkülönböztetett figyelmet érdemel. A 23 éves Ivy van den Heuvel eredményességben óriásit fejlődött a most befejeződött szezonban, 42 mérkőzésen elért 23+38 pontja tiszteletet érdemel abban a bajnokságban, ahol a miskolciak idei két húzóembere, Andrew Derton vagy Casey Bartzen volt képes hasonló mutatókra két éve. Meccsenként egy pont fölé jutott a ligában Kevin Bruijsten is.
Érdekesség, hogy a 2007-es miskolci divízió 2-es ifi vb-n az orrunk alá borsot törő holland csapatból többen is ott vannak a mostani keretben. Dalhuisen, Lars van Sloun, Levi Houkes ellen Kóger Dániel, Magosi Bálint és Orbán Attila számára megadatott tehát a visszavágás lehetősége.
Hivatalos IIHF-tornák mérlege Hollandia ellen:
15 mérkőzés, 9 győzelem, 1 döntetlen, 5 vereség, 88 lőtt és 60 kapott gól
1935, VB, Davos (Svájc) 6-0 (3-0, 3-0, 0-0)
1963, C-VB, Stockholm (Svédország) 13-2 (3-2, 3-0, 7-0)
1969, C-VB, Szkopje (Jugoszlávia) 13-1 (5-0, 3-0, 5-1)
1970, C-VB, Galati (Románia) 7-1 (1-1, 3-0, 3-0)
1971, C-VB, Rotterdam (Hollandia) 4-3 (1-0, 1-1, 2-2)
1972, C-VB, Csíkszereda 6-1 (1-1, 4-0, 1-0)
1973, C-VB, Tilburg (Hollandia) 3-5 (0-3, 2-2, 1-0)
1977, B-VB, Tokió (Japán) 8-2 (4-1, 2-0, 2-1)
1983, C-VB, Budapest 5-12 (1-5, 1-6, 3-1)
1985, B-VB, Fribourg (Svájc) 4-12 (1-3, 1-1, 2-8)
1989, C-VB, Sydney (Ausztrália) 2-8
2000, olimpiai előselejtező, Gentofte (Dánia)1-5 (0-3, 0-1, 1-1)
2001, Div1-VB, Grenoble (Franciaország) 8-2 (1-0, 4-0, 3-2)
2003, Div1-VB, Budapest 4-2 (0-2, 1-0, 3-0)
2004, Div1-VB, Oslo (Norvégia) 4-4 (2-1, 1-1, 1-2)
Egyéb mérkőzések:
14 mérkőzés 8 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 62 lőtt gól, 38 kapott gól
1970, Barátságos, Koppenhága (Dánia) 10-1
1972, Barátságos, Koppenhága (Dánia) 7-3
1978, Barátságos, Koppenhága (Dánia) 4-4
1984, Thayer-Tutt Kupa, Grenoble (Franciaország) 2-6
1998, Barátságos, Dunaújváros 3-1
1999, Barátságos, Eindhoven (Hollandia) 5-6
1999, Barátságos, Tilburg (Hollandia) 2-5
2000, Barátságos, Dunaújváros 6-2
2001, Barátságos, Székesfehérvár 10-1
2003, Euro Challenge, Budapest 3-3
2003, Euro Challenge, Maribor (Szlovénia) 5-4
2005, Barátságos, Székesfehérvár 2-0
2005, Barátságos, Kaposvár 0-2
2008, Euro Challenge, Tilburg (Hollandia) 3-0