"Túl vagyunk az ifjúsági női válogatottal egy újabb nagy megméretésen, a csapat ismét bizonyított. Nekünk, edzőknek ez már nem is meglepetés. Csak azoknak az, akik nem ismerik ezeket a lányokat. Régóta mondom, ez egy nagyon sikeres generáció" – mondta blogunknak Gömöri Csaba szövetségi edző. Minden képzeletet felülmúló sikerrel indult a női ifiválogatott szlovákiai túrája, csütörtökön 5-2-re vertük Szlovákiát. A pénteken 16 órakor kezdődő második meccs reményeink szerint csak a nevében lesz visszavágó.

"Csütörtökön egy olyan szlovák válogatottat győztünk le, amely a három hét múlva kezdődő divízió 1-es világbajnokságra készül. A mérkőzés első percétől lendületes és magas színvonalú jégkorong zajlott. Mindkét csapat puhatolózás nélkül esett neki a másiknak. Az első négy percben a kapujához szegeztük a szlovák válogatottat, többször is csak a kiváló kapusteljesítmény mentette meg ellenfelünket a góltól. Ahogy ez lenni szokott, a kimaradt helyzetek megbosszulták magukat, emberhátrányban elkerülhető gólt kaptunk. Ez jó néhány percre visszavetette a csapatot, de ekkor is látszott, van tartása a gárdának, és csak az volt a kérdés, mikor tudunk egyenlíteni. Ez a 14. percben sikerült Gasparics Fanni révén, fél perccel később Dabasi Réka álomcsele és remek passza után Maszlova Kátya is betalált, máris fordult a kocka. A harmad végéig uraltuk a játékot, így maradt a 2-1-es vezetésünk.

A szünet után a szlovákok magasabb sebességre kapcsoltak, de megint nekünk voltak helyzeteink, Medgyes Dorottya egyéni megoldása gólt ért, ráadásul még ebben a periódusban Bikás Luca is jókor volt jó helyen. A meccs felénél 4-1 volt ide. Azt gondolom, látatlanban elfogadtuk volna a meccs előtt ezt az eredményt. Ekkor azonban csapatunk több fölösleges apró szabálytalanságot követett el, aminek az lett az eredménye, hogy az örökös emberhátrány miatt összezavarodott a játékunk. Sokszor felforgatott sorokkal kellett játszanunk, és amikor kettős hátrányba kerültünk, már sikerrel támadták kapunkat a szlovákok, szépítettek.

Az utolsó harmadra két gól előnyünk maradt, a fejekben rendet kellett tennünk a szünetben. Azt hiszem, mindenki megértette, hogy mi öt az öt ellen jobbak vagyunk, és fegyelmezetten kell játszanunk, mert akkor meglesz a meglepetés, legyőzhetjük északi szomszédunkat. Ki merem mondani, hogy az utolsó húsz percben biztos védekezésből induló gyors támadásokkal leiskoláztuk a fáradni látszó szlovákokat. Mindhárom sorunk szépen és ötletesen hokizott, amikor Medgyes Dorottya belőtte a maga második, a válogatott ötödik gólját, végképp eldőlt a meccs. Izgalomra az adott okot, hogy a vége előtt négy perccel újra kettős hátrányba kerültünk. Utolsó esélyét kapta a hazai csapat, ezért időkéréssel rendeztük a sorokat, nehogy meglepjenek minket. A lányok rutinosak voltak, még kettős emberhátrányban is gólhelyzetbe kerültünk Gasparics Fanni révén. Sikerült kihúzni a hátrányt, a hátralévő másodpercek csendesen lecsorogtak. A dudaszó pillanatában egy nagyon boldog magyar válogatott rohant a pályára, és köszönte meg végig jól védő kapusának a biztos hátteret.

Amikor pedig a szlovák szövetségi kapitány odajött hozzám, és azt mondta, "nagyon jó csapat", akkor a stáb tagjaiban megbizsergett valami. Kezdjük elhinni, hogy ez egy valóban nagy generáció lehet. Egy hónapon belül legyőztük a tavalyi bronzérmest és a negyedik helyezettet a divízió 1-es mezőnyből. Mondja valaki ezután, hogy a magyar csapatnak nincs helye a divízió 1-ben! Érdemes lesz lobbizni az IIHF-nél, hogy valamilyen formában engedje csapatunkat indulni a világbajnokságon. Kár lenne megfosztani a nemzetközi mezőnyt egy ilyen parádésan játszó csapattól."