Végéhez közeledik az öt látványsport támogatásával kapcsolat adókedvezmény-törvény EU-s elfogadása. A magyar szakemberek eddig több körben egyeztettek az európai adóügyi referensekkel, és az igényeknek megfelelően többször is módosítottak a tervezeten. A magyar remények szerint már csak egy kör konzultáció van hátra. Amennyiben megfelelőnek tartják a sporttámogatáshoz igénybe vehető társasági adókedvezmény részletszabályait kezelő végrehajtási rendeletet és az egyéb fontos részleteket, akár még a módosított határidőig, június 30-ig hatályba léphet a törvény. Kit támogat a jogszabály? Sok fontos és konkrét tudnivalót foglalunk össze tovább után.
Hogy közeledik a törvény elfogadása, az az egyre sűrűbben előkerülő részletekből is leszűrhető. Múlt szerdán az M1 Az este című műsorában Bánki Erik szakpolitikus volt a vendég, a téma pedig a sport finanszírozása és a kedvezménytörvény volt. Blogunk szakértője, Radnai Károly A pénzügyi átláthatóság követelménye az új adókedvezmény igénybe vételéhez címmel adott elő a témában a múlt hétfői MLSZ-fórumon. Az előadás anyagát itt olvashatják el. Az adószakértő blogunknak röviden összefoglalta, mi történt az elmúlt hónapokban, mióta legutóbb foglalkoztunk a témával.
"A nyáron törvénybe foglalt szabályokhoz képest több lényegi ponton is változás várható, ezek közül legfontosabbként kiemelendő, hogy az eredeti szándékkal szemben biztos nem lesz támogatható a hivatásos játékosok személyi jellegű ráfordítása, mert ez az európai játékospiacon egyértelműen torzítaná a versenyt, előnybe hozná a magyar csapatokat más európai klubokkal szemben. A klubcsapatok számára kedvező változás, hogy a korábbi tervekkel szemben nemcsak a szövetségek és közhasznú alapítványok, maguk a csapatok is kaphatnak közvetlenül a saját utánpótlás-nevelésükhöz támogatást. Már elkészült a törvény végrehajtási rendelete, amely szigorú ellenőrzési szabályokat vezetne be a támogatások nyomon követhetősége érdekében, többek között mind az ellenőrző szerv, mind a támogatott sportszervezetek a támogatás lehívását és felhasználásának módját honlapjukon is közzé kellene hogy tegyék, így biztosítva, hogy a széles nyilvánosság is betekinthessen a közpénzek felhasználásába. Az uniós egyeztetések várhatóan nyár elejére fejeződnek be, és az első támogatások már 2011 második felében megvalósulhatnak. De erre mérget még senki ne vegyen."
Kezdjük az elején. A törvény az öt látványsportágat támogatja, tehát a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. Támogatásban a sportági szakszövetségek, az első és másodosztályú klubcsapatok vagy felsőoktatási intézmény hivatalos, szerződött csapata részesülhet, valamint az utánpótlás-nevelést végző közhasznú alapítvány, illetve az önkormányzatokkal szerződő oktatási intézmények. Ez azt jelenti, hogy a felnőttcsapattal nem rendelkező utánpótlás-nevelő egyesületnek gründolniuk kell egy közhasznú alapítványt, és az egész utánpótlás-nevelést szőröstül-bőröstül át kell vinniük oda, hogy a költségek ott merüljenek fel. Csak ekkor részesülhetnek támogatásban.
A már elfogadott törvény szerint adókedvezményt a személyi ráfordítások 50%-ára (játékosfizetésekre nem lehet majd igénybe venni), tárgyi eszközbeszerzés, felújítás és beruházás 80%-ára (felszerelésekre és ingatlanberuházásra is fel lehet használni) és az utánpótlás-nevelés költségeinek 100%-ára lehet fordítani. A programra eredetileg 20 milliárd forintot szánt a kormányzat, tehát nem korlátlan összeg áll rendelkezésre, de ezzel kapcsolatban végleges döntés még nem született. Ha a fenti összegből indulunk ki, akkor a létszám, a lobbierő és a fontosság alapján azt mondhatjuk, 1-2 milliárd forint közötti összeget szánhatott a jogalkotó eredetileg a jégkorongra. Ennek már az alsó határa is kirívóan magas a sportág történetében, hatalmas felelősség hárul így az összes döntéshozóra, hogy megfelelő módon költsenek.
A tervezet szerint lesz mód előfinanszírozásra, éppen ezért bonyolult ellenőrzési mechanizmusra számíthat mindenki, aki a programban részt kíván venni. A támogatás folyamata a következő séma szerint zajlik majd:
1. A sportszervezet benyújtja a pályázatát határidőig, ebben megjelöli, hogy mit szeretne megvalósítani, ez mennyibe kerül, és ebből mennyi a támogatható költség. Ennek alapján kiszámolja az igényelt támogatást, százalékosan.
2. Az ellenőrző hatóság elbírálja a pályázatot és meghatároz egy maximális támogatási keretösszeget, a példa kedvéért 40 millió forintot.
3. A sportszervezet ezt követően keres egy olyan független gazdasági társaságot, amelynek várhatóan lesz társasági adókötelezettsége, és ezen kötelezettsége terhére támogatást nyújthat a sportszervezetnek. A sportszervezet jelzi, hogy támogatható a fejlesztési terve, és kér a támogató cégtől 40 millió forintot, de akár mehet négy külön céghez, és kérhet mindegyiktől 10-10 milliót, vagy bármilyen más leosztás megengedett.
4. A támogató cég a támogatásáról egy támogatási igazolást kap. Ezt az igazolás az ellenőrző szerv által is hitelesíteni kell, csak akkor lesz érvényes. Erre azért van szükség, hogy egy feltételezett kalandor sportszervezet ugyanarra a 40 milliós keretre ne gyűjtsön be több helyről támogatást.
5. A beérkezett támogatásokat közvetlenül a támogatható költségekre – pl. tárgyi eszköz beszerzés – lehet fordítani, az önrész automatikus hozzáadásával. Tehát olyat nem enged meg a jogszabály, hogy valamely résztvevő elkölti a pénzt, aztán utána reménykedik, hogy csak lesz valahogy, hanem pl. a tárgyi eszköz beszerzésnél 20%-ot saját zsebből kell fizetni, és csak 80%-ot lehet a támogatásból. Emiatt a támogatást egy külön bankszámlán kell majd tartani, hogy pontosan nyomon követhetők legyenek a kifizetések és az arányok.
6. Hogy a támogatás ténylegesen előfinanszírozás vagy utófinanszírozás lesz-e, az az időzítéstől is függ. Ha pl. a sportszervezet nem talál támogató céget mindjárt az indulásnál, és önerőből indul el, akkor a később szerzett támogatást ebbe beszámíthatja. Valószínűleg lesz ilyen is, és olyan is, de a rendszer megengedi az előfinanszírozást, ami nagyon sok szervezet szempontjából kulcsfontosságú momentum.
A támogató cégektől a támogatást a sportszervezetnek (illetve a szövetségnek, alapítványnak) kell elutalni. A támogatás összege után járó társaságiadó-kedvezményt legkorábban a 2011. december 20-i kötelező feltöltésből lehet levonni, vagy a 2012. május 31-i bevallásban visszaigényelni, feltéve, hogy a támogatás 2011. december 31-ig átutalásra is kerül. A társasági adó legfeljebb 70%-áig érvényesíthető a kedvezményt, tehát a társasági adó minimum 30%-át mindenképpen az adóhatóságnak meg kell fizetniük a cégeknek.
Fontos hozzátenni, hogy amelyik sportszervezet ilyen támogatást igényel, az nagyon komoly pénzügyi tervezést és gazdálkodást kell folytasson, és betekintést kell engednie könyvelésébe, sőt 20 millió forint feletti támogatás esetében könyvvizsgálót is kell foglalkoztatnia.
Az állam a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozó ellenőrző szervezeten keresztül tud az egyes sportágak közötti forrásmegosztásra hatást gyakorolni, mivel csak az általa támogatott pályázatok valósulhatnak meg e program keretében, adókedvezmény igénybe vételével. Az ellenőrző szervezet lesz jogosult az egyes sportágak és az azon belüli pályázók között kijelölni, milyen célokat kíván támogatni. Irreális összegek és nem megfelelő célok remélhetőleg nem mennek át a rendszeren, mivel a megvalósuló céloknak elsősorban nem a rendelkezésre álló pénz, hanem az ellenőrző szervezet elfogadása vagy elutasítása szabhat határt – az országban lényegesen több társasági adó keletkezik, mint amennyit erre a célra fel lehet majd használni.
