Szerdán ünnepli 50. születésnapját minden idők talán legnagyszerűbb jégkorongozója, Wayne Gretzky. Alig van olyan rekord az NHL-ben, amelyet ne a kanadai tartana, sok kategóriában nemhogy lehagyni, megközelíteni sem tudják visszavonulása óta. Nem az újságírók, hanem a játékostársak nevezték el The Great One-nak. Visszavonulásakor 40 alapszakasz-, 15 playoff- és hat All Star-rekordot örzött. Ő az egyetlen az NHL-ben, aki egy szezonban 200 pont fölé jutott, ráadásul négyszer is. Az egyetlen játékosa az észak-amerikai bajnokságnak, akinek 99-es mezét valamennyi klub visszavonultatta.
"Csak hasonlítani lehet hozzá másokat, de ő az egyetlen a sportágban, aki olyat tett, amire sokáig nem lesz más képes. Ha bárhol szóba kerül a neve, egyből tudja mindenki, kiről van szó, és milyen teljesítmény áll mögötte" – mondta róla egykori edmontoni csapattársa, Charlie Huddy.
Wayne Douglas Gretzky 1961. január 26-án, az Ontario állambeli Brantford városában született. Apai nagyapja Fehéroroszországból vándorolt az Egyesült Államokba, de vannak források, melyekben Gretzky édesapja lengyel származásúnak vallja magát. Gretzky az apja kertjében felöntött jégpályán – ahogy a család nevezte, a Wally Coliseumban – tanult korcsolyázni. Már egész kiskorában megmutatta kivételes tehetségét, 10 évesen a városi kölyökliga egyik csapatában, a Brantford Nadrofsky Steelersben 378 gólt lőtt és 139 asszisztot jegyzett egy szezon alatt. Még nem volt 13 éves, amikor már túl volt az ezredik gólján. Tizenhat évesen a QMJHL-ben szereplő Sault Ste Marie Greyhounds a harmadik helyen draftolta. Itt 64 meccsen 182 pontot hozott össze, nem volt meglepő, hogy felfigyeltek rá, és a WHA-ba igazolt. Csak azért nem egyből az NHL-be, mert az akkori szabályok szerint csak 20 évnél idősebbek játszhattak a legjobbak között. 17 évesen hét évre szóló, 1,75 millió dolláros szerződést kötött az Indianapolis Racersszel, ahol nyolc meccset játszott, majd az akkor még WHA-s Edmonton Oilers játékosa lett.
Gretzky és a sportág szerencséje, hogy 1979-ben megszűnt a WHA, és az Edmonton három másik csapattal az NHL-es csatlakozhatott. 1988-ig szerepelt az Oilersben. Négyszer jutott 200 pont fölé, az 1986-os 215 abszolút rekord azóta is. Négyszer nyert (1984, 1985, 1987, 1988) Stanley-kupát, 19 évesen és két hónaposan minden idők legfiatalabb játékosa lett, aki elérte egy szezonban az ötven gólt. 1980 és 1987 között nyolcszor egymás után volt a liga legértékesebb játékosa.
"Mindig hihetetlen dolgokat művelt, sokszor az ellenfelek is ámulattal nézték, ahogy szórja a pontokat – emlékezett egykori csapattársa, Kevin Lowe. – Nagyon fontos dolog vele kapcsolatban, hogy mindig sportszerű volt. " Lowe szavait alátámasztja az a tény is, hogy 1487 NHL-meccsén mindössze 577 percet ült a büntetőpadon.
Alig két órával az 1988-as Stanley-győzelem után Gretzky apja elárulta fiának azt a titkot, amit ő – a menedzsereként – már hetekkel korábban tudott. Az Edmonton el akarta trade-elni az akkor 27 éves játékost. Érdeklődőből akkor is akadt bőven, végül augusztus 9-én a Los Angeles játékosa lett.
Később is mindig óriási szeretettel fogadták Edmontonban. Az egyik ilyen meccs után elmondta: "Mindig büszke voltam rá, hogy kanadai vagyok. Más csapatban játszom, de sosem felejtem el a hazámat. Remélem, minden kanadai megért engem."
Nyolc szezont húzott le Kaliforniában, ötször jutott száz pont fölé. Két szezonban hónapokat kellett kihagynia sérülés miatt, de 1993-ban még elvitte a Kingst a Stanley-kupa döntőjébe, ahol aztán a Montreal nyert. 1996 elején a St. Louis, majd nyártól a New York Rangers játékosa lett, ahol megint együtt játszott egykori edmontoni társával, Mark Messier-vel.
Az 1999. április 18-ai, Pittsburgh elleni vesztes meccs volt az utolsó találkozója. A Madison Square Gardenben a tiszteletére – két amerikai csapat meccsén – eljátszották a kanadai himnuszt. A legendás zenész, Bryan Adams külön erre az alkalomra írt egy dalt, John Amirante pedig átköltötte az amerikai himnusz egyik sorát, az "O'er the land of the free"-t erre: "in the land of Wayne Gretzky".
Gretzky így emlékezett az utolsó találkozójára: "Életem egyik legnagyobb napja volt. Úgy élveztem a játékot, mint egy gyerek. Ott voltak szüleim, az összes barátom, velem együtt ünnepelték a karrierem utolsó meccsét." A búcsúról készült fotók, amelyen Gretzky könnyes szemmel áll, a mai a napig a Madison Square Garden legendás pillanatait mutatják. Pályafutása során 1487 meccset játszott, 894 gólt szerzett, 1963 gólpasszt adott, 2857 pontot gyűjtött.
A válogatottban egy felnőtt (1982) és egy junior vb-n (1978) szerepelt, mindkétszer harmadik lett, az U20-asok között 16 évesen szerzett 17 pontjával minden idők legfiatalabb pontkirálya. Háromszor nyert Kanada-kupát, az 1986-os Világkupán második lett. 1998-ban szerepelhettek először NHL-esek az olimpián, Wayne Gretzky is ott volt, de meglepetésre elbukták a csehek elleni elődöntőt. Gretzkyt nem nevezte edzője a büntetőzők közé. A finnek ellen elveszített bronzmeccs volt utolsó válogatott meccse. Nyolc találkozón 20 góllal, 28 assziszttal és 48 ponttal zárt, ebben a mutatókban sem múlta eddig senki felül.
1999. november 22-én választották a halhatatlanok közé, A 2000-es All Star-játékon vonultatták vissza 99-es mezét, a baseballos Jackie Robinson mellett ő a második olyan major sportoló, akinek a mezét a liga egyetlen csapatában sem hordhatja senki. Edmontonban és szülővárosában utcát neveztek el róla, Los Angelesben szobrot avattak tiszteletére.
2000-ben tulajdonrészt vásárolt a Phoenix Coyotesban, majd később a csapat főedzője lett. Mindkét vállalkozása csődbe jutott, az arizonai csapatot az NHL mentette meg, Gretzky edzői munkája dicstelenül ért véget: 2009. szeptember 4-én, a szezon előtt lemondott. 2002-ben és 2006-ban a kanadai olimpiai csapat igazgatója volt, a legutóbbi, vanvouveri játékokon a válogatott speciális tanácsadójaként alkalmazták.
Születésnapja előtt többen kérdezték tőle, milyen érzés ötvenévesnek lenni. "Olyan, mintha minden tegnap történt volna – mondta Gretzky. – 17 évesen, az All Starra készülve ott ült mellettem Gordie Howe, aki akkor volt 50. Te jó ég, 50, gondoltam akkor, és most én értem el ide. Nagyanyám mindig azt mondta: az idő elrepül, ha sok öröm és boldogság kíséri az életed. Szerencsésnek érzem magam, mert a sors kegyes volt hozzám."
