"Fontos mérkőzések voltak, nagyon kellett hajtanunk. Jól játszott a HSC, ránk rohantak az első meccs elején, azt sem tudtuk, hányas a kabát" – értékelte Magosi Bálint, a Dab.Docler csatára a Mol Liga döntő első csíkszeredai fejezeteikor tapasztaltakat. A 21 éves válogatott jégkorongozó kitért arra is, mit vár szerdán és csütörtökön hazai pályán, továbbá, hogy milyen a dunaújvárosi játékosok viszonya csíkszeredai szurkolókkal.
"A meglepetés után felálltunk az első meccsen, végül is azért nyertek, mert nekik kedvezett a szerencse. Nekünk nem ment igazából a játék, ez a második meccsre sem nagyon változott. Ott is óriási egyéni hibákból kaptunk gólokat, magunkra húztuk a csíkiakat, felhoztuk őket a harmadik harmadban. A büntetőlövések lutrit jelentenek, ezúttal nekünk volt szerencsénk. Ezzel együtt is megdolgoztunk az 1-1-es állásért, nemcsak ezen a két meccsen, a szezonban is sokat tettünk, hogy így álljunk most. A döntő előtt ez lehetett a reális célunk, hogy 1-1-gyel utazzunk haza.
Nem tudtam annyira érvényesülni, amennyire szerettem volna. Itthon még egy lapáttal rá kell tennem, az eddig mutatott játékom a jövőben kevés lesz. Az első meccsen úgy-ahogy ment a játék, de a másodikon nem. Nyilván megéreztük Galanisz Nikandrosz hiányát, volt esély arra, hogy újra összeálljon a Kiss, Galanisz, Azari sor. De Papp Viktor jól ellátta a feladatot, vele is jól ment az a hármas, a két szélső fontos gólokat szerzett, elboldogulta. Bizonyították, nincs pótolhatatlan ember a csapatunkban, és ez komoly erőt jelent. Bízunk centerünk visszatérésében, új lendületet adhat a csapatnak a harmadik meccsre.
A csíkszeredai szurkolók fantasztikusan biztatják csapatukat, tényleg belehajszolják őket a győzelembe. Libabőrös lesz az ember, ahogy a székely himnuszt éneklik a lelátóról, ez nagy löket a hazai játékosoknak. Megmondom őszintén, a vendégjátékosokat is meghatja ez az összefogás, ez a nemzettudat. Az más kérdés, hogy a mérkőzések alatt kicsit agresszívebben reagálnak bizonyos dolgokra, ezért talán egyik vendégcsapat játékosai sem jönnek ki jól velük. Ebből adódik a kimutogatás, a fölösleges kommunikáció. Amikor a fejemnél fogva keményen a palánknak nyomnak, a bíró nem fúj semmit, és ilyenkor útszéli hangnemben közelről mocskos módon szidják az anyámat, sajnos nálam is elszakad a cérna. Megtapsoltam ezért a nézőt, erre még nagyobb zúgolódás következett, ekkor mutattam, hogy csendesebben.
Felesleges dolgok ezek, belátom, és tudom, egy profi sportolónak nem szabad ilyet csinálni. Azt gondolom, mindenkinek a saját dolga, hogy mit tesz a jégen, mit mutat ki, de tény, hogy nem illik ilyet csinálni. De van, amit játékosként is nehéz elviselni. A szemtelen, szándékos hergelés már nálam sem fér bele, igyekszem mindig a saját mércém szerint visszafogni magam. Azt mondom, amikor Kiss Ákos a büntetője után a füléhez rakta a kezét, az még pont rendben van nálam. De tényleg felesleges ez, a jégen két csapat küzd, sportszerű, kemény csatában, és tudom, hogy magánemberként a meccs után mindenkivel jókat tudnánk beszélgetni a jégkorongról.
Úgy megyünk neki a szerdai és csütörtöki meccsnek, hogy Dunaújvárosban mindkétszer nyerni szeretnénk. Nagyon bízunk benne, legalább háromnegyed ház lesz, és remek hangulat. Nem várok más jellegű mérkőzéseket, mind az eddigi kettő volt, és ha csak egyszer nyerünk, akkor sem szabad elkeserednünk, mert újra győzhetünk idegenben."
A HSC Csíkszereda egyik legjobb csatára is beszélt az esélyekről, Vaclav Novak tömören foglalta össze a lényeget: mindent meg akar nyerni.
