A MAC serdülőcsapata december 30. és január 5. között Helsinkiben járt egy kiemelkedő erősségű nemzetközi tornán, ahol többek közt a finn bajnokság élcsapatai vettek részt. A tízcsapatos torna házigazdája a Jokerit Helsinki volt, a magyarok kiegyensúlyozott teljesítménnyel, a végső győztest is megszorongatva a hatodik helyen végeztek. Marton Tibor edző lényeges tapasztalatokat oszt meg a finnországi napokról blogunk olvasóival.
Az első napon bemelegítésképpen a magyar fiatalok edzőmérkőzést játszottak a KJT csapatával, ahol a magyar kölyökszelekciónál és a MAC-nál is megfordult Kalle Valiaho édesapja, Lasse Valiaho az edző. "Ez volt az első lehetőségünk egy finn csapattal szembeni tapasztalatszerzésre, és hamar rájöttünk, hogy másképp kell játszanunk, mint otthon, gyorsabban, keményebben" – mondta blogunknak Marton Tibor edző.
A magyar U16-os bajnokságban az első négy közé tartozó MAC egy olyan tornán szerepelt, amely egyben a finn serdülőválogatott válogatója is volt. A finn U16- os válogatott edzői végig figyelték a játékosokat. A riválisok motivációját tovább növelte, hogy sok játékos ekkor érkezett a csapatokhoz próbajátékra. A tízcsapatos tornán a legmagasabb finn U16-os ligában szereplő csapatok mellett két területi válogatott vett részt a magyarokon kívül.
A MAC két mérkőzést nyert, egy döntetlenje volt, a későbbi bronzérmes Hameelinna ellen, emellett két vereség csúszott be, ezek közül az egyik a későbbi győztes Espoo ellen, amelytől egy góllal kaptak ki. A csoportküzdelmekből azonos pontszámban végezve, csak egymás elleni eredmény miatt nem jutottak a legjobb négy közé, végül hatodikként zártak. És akkor következzen a fiatal magyar szakember összefoglalója, aki nem mellesleg az ifjúsági válogatott szövetségi edzője:
"A finnországi mérkőzésekkel kapcsolatban a következőket tapasztaltuk. A játék sportszerű, de nagyon kemény. Ez volt a legnagyobb különbség, amit az ott létünk alatt tapasztaltunk. Testtel mindent lehetett, nem számított, hogy valaki kicsi vagy nagy, engedték a játékot. Egyébként sem gondolom, hogy a fizikai különbségeket a játékvezetőknek mérlegelniük kell, de sajnos ezt itthon nap mint nap tapasztalom. Szinte minden cserében mindenkinek volt egy-egy kemény ütközése. A korongot birtokló játékossal szemben az első gondolat az ütközés volt, nem pedig a korong megszerzése.
Érdekes, hogy a torna folyamán nem nagyon volt kiállítás fejre irányuló támadás, hátulról lökés, palánkra lökés miatt. Egyfelől azért, mert a játékvezetők többet engedtek, mint Magyarországon, de másfelől azért sem, mert senkinek nem volt szándéka a másiknak sérülést okozni, vagy egy vélt-valós sérelmet azonnal megtorolni. Előfordult, hogy a kapu előtt kisebb verekedések alakultak ki, de ezt is kétperces büntetésekkel sikerült orvosolni, és a továbbiakban sem fajult el a mérkőzés.
Ezzel szemben ütővel semmilyen támadást nem toleráltak a játékvezetők. Akasztásért, gáncsolásért rögtön kiállítás járt, nem kellett az ellenfélnek elesnie, elég volt, ha csak elvesztette a sebességét, ritmusát. Éppen ezért fontos, hogy a játékos az ütőjét tartsa a jégen, így még véletlenül sem juthat a kiállítás sorsára. Illetve fontos, hogy az 1-1 elleni küzdelmekben használja a játékos a testét, ne kampózzon, mert ez egy felesleges, elkerülhető, lustaságból adódó kiállítást eredményez.
A tempó és a korcsolyázó sebesség igen nagy volt, csak 3-4 sorral lehetett a mérkőzéseket végigjátszani. Ilyen szinten elképzelhetetlen, hogy valaki 10-12 emberrel játssza végig a mérkőzést. Mi otthon is általában 3-4 sorral játszunk, de ez itt még inkább kifizetődő volt, sőt a végén különbséget sem tudtam tenni a sorok között. Minden mérkőzésen más és más sor nyújtott kiemelkedőt, többször a harmadik sorunk lőtt fontos gólokat, vagy védekezett ki emberhátrányt.
Ilyen színvonalú mérkőzések csak akkor vívhatók meg sikerrel, ha mindenki erőn felül teljesít a csapatból. Ez a torna nagy sportélmény volt mindannyiunk részére, sok tapasztalatot szereztünk, amit remélhetőleg fel is tudunk használni. A játékosok saját bőrükön tapasztalták, miért mondjuk, hogy egyszerre elég 40-50 másodpercet jégen tölteni, és miért fontosak a megerőltető száraz edzések. Ami külön örömteli volt, hogy sok pozitív visszajelzést kaptunk, és jó, pozitív képet festettünk a magyar jégkorongról, a magyarokról és a MAC-ról is. Az ilyen tornák, utazások igen költségesek, de a játékosoknak, a szülőknek, az edzőknek, a vezetőknek meg kell érteniük, csak az ilyen tanulmányutak visznek minek előre, és a lehetőségeink szerint fontos, hogy áldozzunk ilyesmikre is.
Klubunkban az ilyen programok prioritást élveznek, gyakran veszünk részt külföldi tornákon, edzőink rendszeresen vesznek részt külföldi tanulmányúton, és évről évre dolgoznak nálunk külföldi edzők, felkészült magyar szakemberek mellett."
