HTML

Jégkorong

A világ legjobb sportja a határokon innen és túl, és mindenütt, ahol van.

Címkék

ahl (66) alba volán (453) átigazolások (243) ausztria (86) a csoport (408) bajnokok ligája (42) bajnokság (226) bajnokságok (82) bartalis (53) bp. stars (52) brassó (64) briancon (72) cortina (67) csehország (98) dab (43) dab.docler (315) divízió 1 (231) divízió 2 (49) döntő (128) ebel (1139) eht (76) eihc (93) elitserien (49) énekes (363) extraliga (59) fehéroroszország (50) fehérvár (609) felkészülés (183) felkészülési mérkőzések (182) finnország (145) fotók (45) franciaország (73) ftc (213) gömöri (43) hári (76) hc csíkszereda (85) hetényi (70) horvátország (40) hsc csíkszereda (87) ifjúsági (285) iihf (80) inline (109) interliga (44) játékvezetők (64) jégkorongmagazin (51) jesenice (42) junior (90) juniorok (200) kanada (97) khl (663) kóger (82) kölyök (55) kontinentális kupa (104) ladányi (105) légiósok (131) ljubljana (46) magyarország (561) magyar kupa (80) miskolc (187) mjsz (143) mol liga (975) nationalliga (132) németország (46) nhl (1598) női (96) nők (127) norvégia (45) ob 1 (173) ob i. (206) ocskay (107) olaszország (68) olimpia (119) olimpiai selejtezők (85) oroszország (132) pakk (41) playoff (137) primeau (55) rájátszás (360) románia (119) sator (53) sc csíkszereda (107) serdülő (78) sport tv (42) stanley kupa (40) steaua (41) svájc (77) svédország (161) szavazás (57) szavazások (43) szélig (75) szlovákia (193) szlovénia (105) szuper (107) thurston (43) u16 (61) u18 (291) u20 (168) ukrajna (57) utánpótlás (122) ute (185) válogatott (984) vasas (53) vas jános (111) vb (1471) videó (148) videók (494) világbajnokság (107) winter classic (51) Címkefelhő

Röghöz köthetők-e a fiatal játékosok?

2010.09.01. 10:16 F. Kapus

10-11 éves jégkorongozók átigazolási ügyében ült össze az MJSZ illetékes bizottsága. A meghozott határozatnál érdekesebbek azok a kérdések, amelyeket a hasonló rendszeres ügyek felvetnek. Elsősorban is: röghöz köthetőek-e a fiatal játékosok, akár 5-6 éves kortól? A válasz igen, a sporttörvény lehetőséget ad arra, hogy tökéletes sportszerződés aláíratása után 5 évig ne lehessen – az adott esetben teljes mértékben a szülő által finanszírozott sportolás során – a gyermeket egyik egyesületből a másikba igazolni. A helyzet nem jó, de mégsem ennyire egyszerű és tragikus. Tovább után tisztázzuk, a hatályos jogszabályok értelmében az utánpótlás-játékosok milyen esetekben igazolhatnak át, védi-e valami – és ha igen, mi – az egyesület és a versenyző érdekét, és mikor jár az amatőr sportolókért költségtérítés. Rávilágítunk arra is, milyen problémákat vet fel, ha egy profi sportolóval amatőr szerződést köt a klubja. Szakmai segítség igénybe vételével jogászkodunk alaposan, ilyet sem nagyon csináltunk még közel három év alatt.

Az aktuális holtidényben soha nem látott mértékű vándorlás zajlott az utánpótláskorú játékosoknál. Új egyesületek, szakosztályok jöttek létre, régiek toboroztak olyan korosztályokban, ahol korábban egy versenyzőjük sem volt, és az akadémiai képzés is megjelent. Ezek együttes hatásaként a természetes fluktuáció sokszorosa volt tapasztalható. Mivel a felsőbb korcsoportokban nem sok új játékos érkezik a nyáron a sportágba, mindez szükségszerűen átstrukturálódáshoz vezetett.

Sok tabu ledőlt. A Dunaferr például egyetlen korosztályban sem indít önállóan csapatot, ráadásul Dunaújvárosban immár két klub versenyeztet párhuzamosan, az UTE-nál Pék György serdülő és ifjúsági korú hokisokat toboroz, a Bp. Stars játékosainak száma 180-ról 120 körülire csökkent, a pénzügyi helyzet megrendült. Fontos kérdéssé vált, ki, mikor és hogyan igazolható át, mi történik, ha egy nevelőedző klubváltása miatt szinte az egész csapat követi. Az ide vonatkozó hatályos jogszabályok segítségével keressük a választ.

Az utánpótlás és felnőtt sportolókkal kapcsolatos szabályokat a 2004. évi I. tv., azaz a sporttörvény szabályozza. A törvény szerint: "Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül." Ennek értelmében tehát az utánpótláskorú játékosokra az amatőrökre vonatkozó szabályok érvényesek.

Fontos kitétel, hogy minden játékos csak versenyengedély birtokában vehet részt a sportág szakszövetségének hivatalos bajnokságaiban. A sportszervezet, ahol a gyermek sportol, lehet egyesület és sportvállalkozás. Az amatőr sportolókat háromféle jogviszony fűzheti egyesületükhöz: egyesületi tagság, sportszerződés, valamint tanulói jogviszony, utóbbi valamely sportiskola tanulója esetében. Amennyiben a játékos csapata sportvállalkozás, kizárólag sportszerződés alapján sportolhat.

Mivel szinte minden bonyodalmat, vitás esetet ez okoz, jelen posztunk fő témája a sportszerződés lesz. "A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb öt évre köthető." Mellékszál, de érdekes, hogy a hivatásos játékosok sportszervezetükkel kapcsolatos jogviszonyát a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályozza.

Mivel az utánpótlással foglalkozunk cikkünkben, fontos tisztázni, hogy a Ptk. alapján a fiatalok a betöltött 14. év alatt cselekvőképtelenek, 14. és 18. életévük között korlátozottan cselekvőképtelenek. Ezért kötelezettségvállalásokat csak a Ptk. által meghatározott módon tehetnek, törvényes képviselőjük útján. A 14. életévét be nem töltött gyermek esetében a törvényes képviselőnek kell aláírnia a szerződést, és nem a gyermeknek, míg a 14. életévét betöltő, de a 18.-at be nem töltő gyermeknél már ő maga a szerződést megkötő fél, de a törvényes képviselőnek jóvá kell hagynia.

Ha a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő aláírása, illetve hozzájárulása kell a szerződésnél, kivéve, ha az egyik szülő meghatalmazza a másikat arra, hogy egyedül járjon el. Ha csak az egyik szülő írja alá vagy hagyja jóvá a szerződést, abban az esetben a másik szülő hozzájárulását vélelmezni kell mindaddig, míg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Azaz ha a klub jóhiszeműen jár el, tehát nincs tudomása arról, hogy a másik szülő ellenzi a szerződéskötést, abban az esetben az egyik szülő jóváhagyása is elegendő a szerződés érvényességéhez.

Itt kell megjegyezni, hogy sportszerződésekben rendszeresen előforduló kitétel szerint a szerződések érvényességi ideje automatikus meghosszabbodik. Ilyen kitételt határozott idejű szerződésbe nem lehet belefoglalni, mert nem ad rá lehetőséget a Ptk. A sportszerződés tehát mint határozott idejű szerződés a lejáratkor megszűnik, helyette újat kell kötni.

A sporttörvény így rendelkezik: "Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti." Az utolsó mondat értelmében ha a sportszerződésben nem rögzítik, hogy költségtérítésre jogosult a sportszervezet a játékos átigazolása esetén, akkor nem jár részére költségtérítés. (Természetesen ettől függetlenül a gyakorlat szerint a két klub bármilyen átigazolási összegben megállapodhat, ez az egyetlen eset, amikor a régi sportszervezet a sportági szövetségi szabályzatban meghatározott összegnél több pénzhez juthat a játékos átigazolása kapcsán. Ez jellemzően akkor fordul elő, amikor a szerződés értelmében a játékos nem tud eligazolni, de kinyilvánítja szándékát, hogy nem kíván tovább abban az egyesületben sportolni, ahová szerződése köti. Hozzá kell tennünk, ez a gyakorlat ellentétes a sporttörvénnyel.)

Fontos kérdés, hogy mikor jár – és mennyi – költségtérítés az átigazoláshoz hozzájárulást adó sportszervezetnek. A válasz egyszerű, csak a sportszerződés fennállása alatt jár költségtérítés, amelynek mértékét az MJSZ átigazolási szabályzatának 8. §-ban határozták meg. Megismételjük, ez csak akkor jár, ha a sportszerződésben rögzítették a sportszervezet ezen jogát.

A sporttörvény szerint a következő esetekben nem jár költségtérítés:
1. ha nem sportszerződés alapján sportol a játékos
2. ha a sportszerződés időtartama lejárt
3. ha a sportszerződés jogszerűen megszűnt

A harmadik eset a legbonyolultabb. A sportszerződés jogszerű megszűnésének eseteit a háttérjogszabály, tehát a Ptk. szabályozza (319. § (1), (2), 321. § (1), (2), 481. §, 483. §). Ezek szerint jogszerű megszűnésről beszélünk, ha:

1. A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik. (A közösen meghatározott időpontban a szerződés megszűnik, a játékos onnantól kezdve szabadon átigazolhat.)

2. A sportszervezet azonnali hatállyal felmondja a szerződést. (A másik fél tudomásszerzésekor szűnik meg a szerződés.)

3. A sportoló azonnali hatállyal felmondja a szerződést, a sportszervezet súlyos kötelességszegése esetén. (Sportági szövetségi eljárásban és/vagy polgári perben vitathatja a sportszervezet, hogy ezen kötelességszegés súlyossága elérte-e azt a mértéket, ami alapul szolgálhatott a szerződés felmondásának, de ez nem változtat a tényen, hogy a szerződés a felmondásról való tudomásszerzéssel megszűnik. Ezt a fajta felmondási jogot a szerződésben korlátozni nem lehet. Berta Ákos emlékezetes átigazolási ügyében ez történt, de az MJSZ átigazolási bizottsága nem tette szabaddá a versenyző játékjogát arra az amatőr szerződésre hivatkozva, amely addigra jogszerűen megszűnt. A válogatott kerettag csatár emiatt a szezon több mint felét kihagyni kényszerült.)

4. A sportoló felmondja a sportszerződést. A felek felmondási jogának korlátozásáról a szerződésben megállapodhatnak, de ilyen megállapodás hiányában a játékos – ahogy egyébként a sportszervezet is – egyoldalú jognyilatkozattal bármikor indoklás nélkül felmondhatja a sportszerződést. (Érdekes megemlíteni Filkor Attila esetét, hogy egy a jégkorongnál sokkal jobban szabályozott és sokkal több pénzt megmozgató sportágból vegyünk példát. Emlékezetes volt, amikor az MTK beperelte a korlátozó rendelkezés hiányában amatőr szerződését egyszerűen felmondó Filkor Attilát. Az első fokú ítéletben és a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú eljárása során is Filkornak adtak igazat. Dr. Dányi Szilárd, a Filkor család ügyvédje, aki korábban az Újpest FC ügyvezetője volt, blogunknak elmondta: a Ptk. a megbízási szerződések esetében viszonylag nagy szabadságot adhat a felek egyoldalú szerződésbontására, amely szabadság csupán korlátozható a sportszerződésben, de teljesen nem zárható ki. Ennek eseteit vettük sorra fentebb.)

Fontos kiegészítés, hogy a 4. pont esetében a szerződés rendes felmondás útján – tehát abban az esetben, haa másik fél nem követett el súlyos szerződésszegést – csak a felmondási idő leteltével szűnik meg. Az Mt.-vel ellentétben a felmondási idő tartamát a jogszabály tételesen nem határozza meg, csak annyit mond ki arra az esetre, ha a sportoló él ezen jogával: elegendő idejűnek kell lennie ahhoz, hogy a másik fél az "ügy intézéséről", azaz a helyettesítésről gondoskodni tudjon. Mivel jégkorongban egy csapat több mint 15-25 játékosból áll, a helyettesítés alighanem azonnal megoldható.

A felmondási időt tehát vagy a felek határozzák meg a szerződésben, vagy a fenti jogszabályhely alapján kell gyakorlatosítani. Például úgy, hogy a felmondó fél a soron következő átigazolási időszak első napjával mondja fel a szerződést. Ennek következtében a felmondás bejelentésétől a felmondási idő lejártáig költségtérítést követelhet a sportszervezet. Ennek feltétele, hogy ezt a sportszerződésben kikötötték. A költségtérítés mértéke legfeljebb a sportszövetség szabályzata szerinti lehet, az ennél magasabb összegre vonatkozó megállapodás semmis.

Abban az esetben, ha egy sportszervezet kellően figyelmes sportszerződést köt egy utánpótlás-játékossal, tehát korlátozza a felek felmondási jogát – azaz kizárja a nem azonnali hatályú felmondás (amit a köznyelv rendes felmondásnak nevez) lehetőségét –, továbbá nem ad okot az azonnali hatályú felmondásra (amit a mindennapokban és az Mt.-ben rendkívüli felmondásnak hívnak), minden további nélkül megtagadhatja egy másik egyesület átigazolási kérelmét, akkor is, ha a játékos egyértelműen új klubban kíván sportolni.

Az MJSZ átigazolási szabályzatában foglaltak alapján egy elmérgesedő viszonyban – megállapodás hiányában – ezzel akár két évre is el tudja lehetetleníteni a versenyszerű sportolását, hiszen ha "a sportoló az utolsó 12 hónapban nem rendelkezett versenyengedéllyel, akkor átigazolás nélkül kaphat versenyengedélyt bármelyik sportszervezetbe." Csakhogy a versenyengedélyt a szezon elején egy évre adja ki a szövetség, és a fent említett 12 hónap ezt követően indul. Következésképpen, ha a szezon elején történik az affér, akkor ennek kifutása két szezon is lehet.

Mivel az MJSZ szabályzata a nevelési költségtérítés mértékét meghatározza, ezért az utánpótláskorú játékosok sportszerződésébe a szabályzatban meghatározottnál magasabb mértékű átigazolási díjat vagy bármilyen egyéb térítési mértéket fölösleges belevenni, hiszen ez a pont a sporttörvény értelmében semmis, az MJSZ által előírt összeg a maximum.

Mint látható, rendkívül sok vitás esethez vezet, ha egy pénzért sportoló játékossal amatőr szerződést köt a klubja – azon túl, hogy elvileg egy ilyen szerződés semmis (azaz már a megkötése időpontjában sem érvényes), hiszen nem amatőr sportoló az, aki a szerződéskötést követően jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sportol. Természetesen ez költségtakarékosabb megoldás az egyesület számára, viszont sok veszélyt rejt magában. Érdekes módon a tapasztalatok szerint nemcsak jégkorongban, más sportágban sem helyesen ítéli meg az ilyen eseteket az átigazolási bizottság. Merthogy a professzionális játékosokra vonatkozó Mt.-ben foglaltaknál sokkal egyszerűbb az amatőrök sportszerződésének megszüntetése. Ha minden részletre ügyelő szerződést köt is a sportszervezet, a játékos kötelességszegésre hivatkozva azonnali hatállyal akkor is bármikor felmondhatja a szerződést.

Ebben a pillanatban a jogszabályok értelmében megszűnik a szerződése korábbi csapatával, és szabadon igazolhatóvá válik. Természetesen az egyesület peres úton keresheti igazát, miszerint nem szegett olyan mértékben kötelességet, ami a felmondás alapjául szolgált, de ez az eljárás várhatóan hosszú ideig elhúzódik, és amatőr játékosról lévén szó a pénzügyi szankció minimális lehet. Az egyesület pergyőzelem esetén kérhet ugyan kártérítésként nevelési költséget, de ez a hatályos MJSZ-szabályzat alapján minimális összeget jelent, továbbá vélhetően ismét érvénybe helyezik a sportszerződést. Ám a jogerős ítéletig az amatőr sportoló másik sportegyesületben sportolhat, merthogy ezt az ítéletet a sportági szövetség átigazolási bizottsága semmiképpen nem várhatja meg, a szerződés megszűnésének a napján át kellene igazolnia a játékost új klubjához.

Ezt a hibás értelmezés miatt sem az MJSZ, sem az MLSZ nem tette meg a fenti esetekben. Sőt az MLSZ a Filkor-ügyben a játékos játékjogát is felfüggesztette. A fiatal labdarúgó csak azért tudott versenyszerűen sportolni, mert külföldre igazolt. Ugyanis a FIFA nem ismeri el az amatőr szerződéssel való röghöz kötést, és az az alapkoncepciója, hogy aki nem profi, az ott sportol, ahol szeretne. Ezzel megegyező értelmű döntést hozott az IIHF is a Prakab Gábor által nevelt csíkszeredai fiatalok ügyében.

Érdekes lenne végignézni a többi sportági szakszövetség átigazolási szabályzatait, mert több esetben is megfontolandó esetekkel találkoztunk. Az MLSZ átigazolási szabályzatában a sporttörvény által engedélyezett legfeljebb 5 év helyett 3 évben maximalizálja a 18 éven aluli játékosok sportszerződésének időtartamát.

A sok jogászkodás végén összefoglalásul egy szubjektív gondolatsorral zárjuk cikkünket. A fiatalok, gyermekeink sportolása hobbitevékenység. Sportágunk nagyon költséges, és ahány klub van, annyi szokással találkozunk. Van, ahol jelentős támogatást kapnak a játékosok, akár a fenntartó, akár egy támogató által. Előfordul, hogy a felszereléseket az egyesület biztosítja vagy dotálja, de arra is van példa, hogy az utolsó fillérig minden költséget a családok fizetnek ki.

A sporttörvény nem differenciál a különböző esetek között a nevelési költségtérítés kérdésében, márpedig ebből a szempontból sem elhanyagolható, hogy a gyermek sportolását ki finanszírozza. Klubváltásnál logikusnak tűnik a költségtérítés, ha az egyesület valamilyen mértékben hozzájárult az anyagi terhekhez, de egyáltalán nem tűnik annak, ha önköltséges alapon sportolt a fiatal.

Az átigazolásoknál nyilvánvalóan azt is figyelembe kell venni, hogy a versenyző elszámolt-e előző csapatával, a felszerelést leadta-e, tagdíjhátraléka nincs-e. Ha mindezek rendben vannak, azt gondoljuk, 14 év alatt bármely játékos távozási szándékát korlátozni értelmetlen. Ha egy gyermek nem érzi jól magát egy csapatban, vagy a szülőnek van problémája, nincs értelme visszatartani őket.

A nevelési költségtérítés indokolt esetben valóban jár, ez elvitathatatlan. Más kérdés, hogy ennek jelenlegi mértéke szinte teljes mértékben negligálja az utánpótlás-nevelés fontosságát. Egy 8 éves kora óta jégkorongozó serdülő válogatott játékosért 49 ezer forint jár. Egy ifjúsági világbajnokságon szereplő hokisért, aki még nem szerepelt a felnőtt első osztályban, 180 ezer forint kérhető. Egy 20 éves játékosért, aki a felnőtt válogatott keret tagja, de még nem játszott ott, és 10 éves korában kezdett versenyszerűen jégkorongozni, mint mondjuk Orbán Attila, 234 ezer forint értékű költségtérítés jár.

Ha gyermekünk jégkorongcsapata sportszerződést kíván aláíratni velünk, és fontos számunkra a zavartalan sportolás lehetősége, érdemes a szerződést alaposan átnézni, átnézetni. Ha olyan szerződést kíván kötni az egyesület, amelyben a felek felmondási joga korlátozva van, akkor legyünk tisztában azzal, hogy ez esetben veszélybe kerülhet gyermekünk klubváltása, mert ha az egyesület nem járul hozzá a távozásunkhoz, akkor még költségtérítés ellenében sem tudunk távozni (csak abban az esetben, ha a szerződésben rögzítettük, hogy költségtérítés esetén elenged a csapatunk).

(Munkánkhoz elengedhetetlen segítséget nyújtott dr. Dányi Szilárd ügyvéd, dr. Horváth Gábor ügyvéd, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének főtitkára és dr. Török Tamás ügyvéd, továbbá olyan jogászok, akik észrevételekkel, magyarázatokkal, kiegészítésekkel segítettek, de eltekintettek nevük megjelenésétől. Cikkünk minden egyes részletét áttekintették az általunk megkeresett szakértők, de nem minden részletet vizsgált mindegyikük. Voltak olyan esetek, amelyekben nem teljesen értettek egyet, ilyenkor a többségi álláspontot, illetve a bírói gyakorlatot vettük figyelembe.)

24 komment

Címkék: jog szerződés utánpótlás sporttörvény

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tyűűűű....minden jégkorongblog-idők (egyik) legjobb posztja. Tisztelet és köszönet érte!!!
nem olvastam végig, mert egy cseppet sem érint a téma, de gratulálok, bár minden újságíró ilyen komolyan venné a cikkírást... :)
Huh, megérte rászánni az időt! Sok eddig homályos kérdés került benne tisztázásra, köszönet érte!
Ezeket a posztokat nem szeretem, itt nem lehet anyázni.
Persze respect, sokaknak hasznos írás.
Ez sem egy "munkahelybarát" hosszúságú cikk:)
Volt már egyszer egy "mindenidők" cikked, de ez? Maxirespect:)

Meló után neki is állok..
@bdan: nem szép dolog leújságírózni efká kollégát, ki fogja kérni magának...........
Ezt most nem értem: Arról volt szó korábban hogy soha nem látott méretű létszámbővülés van az alsóbb korosztályokban, de itt azt írjátok a 3.bekezdésben hogy csökkent a létszám. És sok egyesület közösködik, mert nem bírnak kiállni.
Akkor most ez hogy? Valaki tisztába tenné ezt nekem?:)
@AG 2.0: aki nem akarja beleérteni, nem érti bele :)
@AG 2.0: Pedig én hétvégén láttam hogy pogácsát evett! (igaz nem sajtótájékoztatón) :)
@Rock me Amadeus: Az anyját! Ez megint jó kis cikk lett! :)
@1116001: Pedig egyszerű. Az alsóbb korosztályok létszáma a felsőbb korosztályokhoz képest jelentősen nagyobb. Ez adja a létszámbővülést. Hogy egyes egyesületekben lecsökkent a létszám, az pedig azért van, mert ilyen-olyan események kapcsán rengetegen új klubokban landoltak.
Komoly cikk, köszönet érte a Szerzőknek!
Egy kérdés viszont felmerült bennem: az a játékos, aki kap pénzt a klubjától (jövedelemszerzési céllal hokizik), de mellette dolgozik valahol (tehát ilyen értelemben a sport nem "A" foglalkozása), az amatőrnek vagy profinak számít a törvény szerint?
(A hokis köznyelv amatőrnek nevezi őket, lásd miskolci csapat jó része idén augusztusig).
Gratulálok az íráshoz, mert nagyon sok edzőnek és sport vezetőnek és nem utolsó sorban a szülőknek, add részletes és igen hasznos tájékoztatást, magyarázatot a gyerekek sportolásával és jövőjével (tovább lépésével) kapcsolatban.
Köszönjük.
Jól értem, hogy ahol csak tagsági jogviszonyban állnak a gyerekek az egyesülettel, szabadon jöhetnek-mehetnek bármilyen megkötés nélkül?
Ez az írás olyan lesz mint a bibla, ott lesz minden fiókban, remek munka, gratula.
Jópár kérdés és egy konkrét eset kapcsán szeretném óvatosságra inteni azokat, aki az amatőr sportolói szerződésüket azonnali hatályú felmondással kívánják megszüntetni. Ilyen lépés előtt, amennyiben a klubbal való tárgyalás nem vezetett eredményre, mindenképpen érdemes konzultálni jogász szakemberrel, mert a sportolóra, mint megbízottra a Polgári Törvénykönyv általános kárfelelősségi szabályai vonatkoznak. Abban az esetben, ha a perbíróság az azonnali hatályú felmondás jogellenességét megállapítja, a nevelési költségtérítésnél jóval magasabb összeg is megállípásra kerülhet, ráadásul az összeg megfizetésére a bíróság a sportolót (és nem az átvevő klubot) kötelezi.
@gm: Senkit nem biztattunk azonnali hatályú szerződésbontásra. Mindazonáltal szívesen ajánlok fel egy próbapert gyermekem esetében, megbeszélem Dobbal, hogy beperel, amikor beadom az átigazolási kérelmet. Te mondasz egy összeget, hogy a hatályos 16 ezer forintos nevelési költségtérítés helyett mennyit ítél meg a bíróság jogerősen a régi csapat javára. Ha nyersz, azaz megítélik a kártérítést, akkor én átadom neked a jogerősen megítélt kártérítés összegét (merthogy természetesen csak próbaperről van szó, tehát a csapat nem kap egy fillért sem, mivel nem távozunk), de ha én nyerek, te jössz a különbözettel :)
Amúgy ez ténylegesen érdekelne: hány konkrét esetről van tudomásod, amikor polgári peres eljárás zajlott le amatőr sportszerződés felmondása miatt jégkorongsportban? Megkeresném az ítéleteket, mert nagyon érdekel, milyen kárt okozok a csapatnak azáltal, ha felmondom a 9 éves gyermekem sportszerződését, mert ezt el nem tudom képzelni, őszintén mondom.
Azért nem tudod elképzelni, mert a 9 éves korosztály helyzetét veszed alapul, és ott eleve olyan kis összegek merülnek fel, hogy senki nem perel. Ha belegondolsz mondjuk egy 19-23 éves éljátékos, és klubjának helyzetébe, akkor nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy a felmondás jogellenességének kimondása esetén a klub milyen költségeit számolhatja fel. Konkrét perek mindezidáig azért alakultak ki alacsony számban, mert az Átigazolási Bizottság jogkérdésben nem, kizárólag ténykérdésben döntött. Akinek szerződése volt, azt nem igazolták át akkor sem, ha azt időközben felmondta. (Berta Ákos ügye pl)
@gm: Szerintem azért nem tudom elképzelni, mert az amatőr szerződést megpróbálom értelmezni. Tényleg elnézést kérek a kötözködésért, de vagy elbeszélünk egymás mellett, vagy nagyon nem értünk egyet valamiben. Természetesen tisztában vagyok azzal, milyen nehéz anyagi körülmények között dolgoznak a magyar klubok, de szerinted mit várhat az az egyesület a bíróságtól, amely adott esetben válogatott kerettag sportolóval amatőr szerződést köt (legyünk őszinték, a hatályos sporttörvény értelmében ilyet aligha tehetne), amelyben havi néhány tízezer forintos költségtérítés jár a sportolónak. Milyen kártérítésre jogosult a sportegyesület? Mondjuk a szerződés szerint az okoz számára nagy kárt, hogy többet nem vehet BKV-bérletet a válogatott kerettag csatárnak? Esetleg az 1800 nm2-es jégfelület rá eső részének bérleti jogát fogják követelni rajta, netán az időarányos mezkopás járulékos költségeit?
Nem akarom elviccelni, félre ne érts, de az a fontos különbség a magyar és a nemzetközi értelmezés között, hogy kivel köthető amatőr szerződés. Ahogy te fogalmaztál, éljátékossal semmiképp. Mert ő ugye még a mi pénzhiányos peremsportágunkban is jövedelemszerzési céllal sportol, nem hobbiból.
A jog- és ténykérdés elég nehezen értelmezhető kategorizálás, főleg tőled :)
Ha egy szerződés jogilag megszűnik, semmis, hatályát veszti stb., akkor ki az az ember az átigazolási bizottságban, aki úgy dönthet (és milyen alapon), hogy az tényszerűen érvényes szerződés. Berta ügyében konkrétan annyit állapíthatott meg az átigazolási bizottság, hogy azt az amatőr szerződést valamikor megkötötték a felek.
Mi értelme van az amatőr szerződésnek egyáltalán, ha az következmények nélkül bármikor felbontható?
Talán az, hogy ha távoznak a gyerekek/fiatalok (főleg ha tömegesen), akkor a klub valami minimális "bánatpénzt" lásson?

Mert most nagyon félnek a szülők, hogy már minisekkel is szerződést kötnek a klubok, de a fentiek alapján ez alaptalannak tűnik.

Vagy rosszul látom?
@F. Kapus:"vagy elbeszélünk egymás mellett, vagy nagyon nem értünk egyet valamiben" Mindkettő előfordulhat a legnagyobb jószándék mellett is. :) A hatályos magyar jog értelmében éljátékossal is köthető amatőr sportolói sportszerződés. És kötnek is, amennyiben a munkaszerződés megkötése nem hordoz előnyöket. Pl. azokkal a sportolókkal, akiknek a társadalombiztosítási jogviszonya rendezett (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás nappali tagozatos tanulója/diákja) Véleményem szerint a teljes magyar élsportolói kör kb 70-80 %-a amatőr sportolói sportszerződés keretében kötődik a klubjához, a díjazását pedig vagy költségtérítésként jelenítik meg a szerződésében, vagy attól elkülönülten reklámszerződésbe foglalják. Amennyiben ilyen (megjegyzem gyakori) eset áll elő, és ez párosul azzal, hogy a klub jelentős összeget invesztál a játékos fejlesztésébe (esetleg a rehabilitációjába), akkor már nem fogja könnyen engedni, hogy a szerződésből - alapos ok nélkül - kilépjen.
Ákos konkrét esetében: a sportoló az amatőr sportolói sportszerződését azonnali hatállyal felmondta, majd kérte az átigazolását. Az UTE haladéktalanul fellebbezett: jelezte, hogy a felmondást nem fogadják el, mert vitatják a felmondási okokat. Az Átigazolási Bizottság (és másodfokon az MJSz Elnökség is) az átigazolási kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy a keletkezett jogvita elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, jogkérdésben nem kíván dönteni. Az eljáró Sport Állandó Választott Bíróság később arra a következtetésre jutott, hogy a sportolónak nem volt felmondási joga, így az általa közölt felmondás nem volt alkalmas arra, hogy az UTE-val kötött szerződést megszüntesse.
Végezetül szeretnélek biztosítani arról, hogy nem vagyok elfogult, kiállok a sportolók (főleg az up válogatottak) ügyéért, de a veszíthető helyzeteket célszerű elkerülni.
@gm: teljesen igazad van, a jó szándék ellenére is elbeszéltünk egymás mellett, én a polgári peres eljárásra gondoltam
süti beállítások módosítása