Végig éreztük magunk mögött Vancouver és egész Kanada támogatását – nyilatkozta az olimpiai bajnoki cím megszerzése után a győztes kapitány. A torna legértékesebb játékosa és egyben legjobb kapusa az amerikai Ryan Miller lett, a legjobb védőnek a dettó USA-beli Brian Rafalskit, topcsatárnak a kanadai Jonathan Toewst választotték. Az olimpia válogatottja: Miller – Rafalski, Shea Weber (Kanada) – Toews, Zach Parise (USA), Pavol Demitra (Szlovákia). A pontkirály Demitra lett 3+7-tel, a legtöbb gólt Jarome Iginla ütötte: ötöt. A kanadai Eric Staal 23.-ként lett a Triple Gold Club tagja. A végeredmény: 1. Kanada, 2. USA, 3. Finnország, 4. Szlovákia, 5. Svédország, 6. Oroszország, 7. Csehország, 8. Svájc, 9. Fehéroroszország, 10. Norvégia, 11. Németország, 12. Lettország. Hajtás alatt a szokásos nyilatkozatok, Vancouverből utoljára.

Kanada

Mike Babcock szövetségi kapitány: "Hatalmas érzés volt Crosby mindent eldöntő gólját látni. Végig éreztük magunk mögött Vancouver és egyész Kanada támogatását. Nagy siker ez a győzelem, mert az amerikaiak igazán jók voltak. Iginla és Crosby megkapta a végén is a bizonyítási lehetőséget, jól éltek vele. Luongo keményen küzdött. Volt néhány kulcsmomentuma, sokáig tartotta a csapatot, hogy ellenfelünk ne tudjon gólt szerezni. Azt gondolom, a világ legjobb játékosainak meg kell adni a lehetőséget, hogy olimpián játszhassanak, nem is lehet vitás, hogy az NHL-eseknek Szocsiban a helyük."

Jarome Iginla: "Csak megpróbáltam valahogy Crosby elé kotorni a korongot, sikerült. Aztán láttam, mindenki örül, nem hittem volna, de sikerült ebből az akcióból megszereznünk az olimpiai bajnoki címet jelentő gólt. Boldog vagyok, hogy részt vehettem ezen az olimpián, büszke vagyok Kanadára és arra, hogy a csapat tagja lehettem. De a leginkább arra, hogy sikerünkkel növeltük az előnyünket az éremtáblázaton, így Kanada rendezőként minden idők legjobb szereplését érhette el."

Roberto Luongo: "Az érzés, ami átfutott rajtam, amikor Crosby véget vetett a meccsnek, hogy istenem, ez hihetetlen. Mindenki eldöntheti, megérdemeltük-e az aranyérmet, de az már itt van a nyakamban, és senki nem veheti el tőlem. Vancouver és Kanada is megérdemelne egy aranyat, úgy szorítottak csapatunkért és értem is. Egész életemben ezért a pillanatért dolgoztam, remek volt átélni. Rengeteg gondolat kavarog bennem, elsősorban azokat pörgettem végig az agyamban, akik segítettek engem ide jutni. Nagyon jó érzem magam a bőrömben."

Jonathan Toews: "Csak azt tudom mondani, különlegesen érzem magam. Nem tudom körülírni, ez hihetetlen. Minden energiánkat kiadtuk magunkból. Mentálisan soha nem játszottam nehezebb mérkőzést, mindent kivett belőlem a csata. Amikor az amerikaiak kiegyenlítettek a vége előtt, nagyon kemény volt visszamenni és újrakezdeni a harcot az aranyért. De láthatta mindenki, magunkért és a hazánkért mindent megtettünk. Azt mondtuk egymásnak a padon, valakinek hőssé kell válnia, de azért újra küzdeni kell. Nekünk sikerült, korszakos meccs volt."

Sidney Crosby: "Nem sok mindenre emlékszem a gólomból. Kértem Iginlától a passzt, aki megnyerte a sarokban a párharcát, aztán már csak a hálóban láttam a korongot. Ahogy jött, lőni akartam, és belőttem. Nem minden tiszta ebből, de belőttem. Utána csak üvölteni tudtam. Semmi nem volt az agyamban, a győzelem öröme töltött el, és ezt akartam megosztani a társakkal. Ami ezután következett, azt csak elképzelni tudtam. Emlékeztem, milyen volt, amikor 2002-ben nyert a csapatunk Salt Lake Cityben. Én is kimentem az utcára ünnepelni. Tudom, mekkora öröm ez az embereknek. Gyerekként ezerszer álmodtam arról, ami most megtörtént velem."

Shea Weber: "Szürreális ez az egész. Érdekes átélni ezt az őrületet. Mindent, amit felépítettünk, egy nagy meccs végén megkoronáztunk. A végén mindkét csapat egy lövésre volt a győzelemtől. Szép volt, ahogy az USA visszajött a meccsbe, de mindkét csapat tudta, a következő gól a döntő. Hazai közönség előtt mindig más nyerni. Fantasztikus érzés. Az első bemelegítéstől kezdve óriási volt, már Norvégia ellen is piros-fehér volt minden."

Drew Doughty: "Őrült meccs volt. Nem lehet szavakkal kifejezni e győzelem örömét. Az álmunk vált valóra, és ez hihetetlen. Ezt a sikert semmihez sem lehet hasonlítani. rengeteg minden történt pályafutásom során már eddig is, de ez az este kifejezetten az első helyre kerül. Luongo minden rossz dologtól megóvott minket, jól állt a kapuban az egész tornán. Mindig emlékezni fogok arra, hogy a jégen voltam, amikor Crosby belőtte azt a gólt. Az elsők között repültem Sid nyakába abban az emlékezetes pillanatban. A nyakába ugrottam, és éreztem, hogy az arcomba vág a sisakja. Fájt, de nagyon kellemes fájdalom volt ez. Megmutatta, ki is az a Sidney Crosby."

Egyesült Államok

Ron Wilson: "Kanada nagyot játszott, de mi is azt tettük, ezt elfogultság nélkül mondhatom. A hosszabbításban elbukni az olimpiai címet nehezen feldolgozható élmény. Nem tudok semmit számon kérni a játékosaimon, mindent megtettek. Sajnos nem kaphatott mindkét csapat aranyérmet. Játékosaink remekül korcsolyáztak, helyzeteket alakítottak ki, hátul a világ legjobb kapusa biztosított. Jó játékot láttam a jégen, sok NHL-csapat próbál ehhez hasonlóan játszani. Nagyon remélem, ezek a játékosok legkésőbb Szocsiban újra találkoznak."

Brooks Orpik: "Ez egy ilyen játék, valakinek veszítenie kell. 22 boldog és 22 csalódott játékos van egy hokimeccs után, sajnos ma mi voltunk az utóbbiak. Olyan meccs volt ez, mint amikor az NHL-döntőben többször is nyersz, de végül nem te kapod a Stanley-kupát. Büszkék lehetünk arra, amit elértünk."

Ryan Kesler: "Nem érzem rosszul magam, megfeleltünk az elvárásoknak. A kanadaiaknak szerencséjük volt, éltek vele. Persze fáj, ami történt, mert úgy érzem, jobban rászolgáltunk a győzelemre."

Ryan Malone: "A végsőkig harcoltunk. Az öltözőben mindenki elhitte, hogy a hosszabbításban meg tudjuk csinálni, amit akarunk. De két nagy játékos eldöntötte az arany sorsát. Később, amikor visszavonultam, lehet, hogy ez az olimpia egy kellemes emlék lesz. De most aranyat akartam, és csalódott vagyok."

Ryan Miller: "Azt gondoltam, ki tudom zökkenteni az utolsó lövésnél Crosbyt, de egy mozdulattal megelőzött, és szerencséje volt. Mindig tartani kell tőle, amikor jégen van. Jól ment a védés, végül is jó eredményt értünk el. A döntőben is remek munkát végeztünk, végig versenyben voltunk, kevésen múlt, hogy nem mi örülhettünk."

Zach Parise: "Mindent megtettünk, de ez most kevés volt. Csalódtunk, mert a mérkőzésre és a hosszabbításra is úgy mentünk ki, hogy nyerni akarunk. De ezen a nagyon fontos meccsen végül nem ez történt."

Jamie Langenbrunner: "Néhány nap kell, hogy helyén kezeljük, amit elértünk, mert ez igenis siker. De úgy jöttünk ide, hogy az aranyat akarjuk, ebből a szempontból kudarcos nap a mai. Nehéz megemészteni az utolsó perceket. Keményen támadtuk a kapujukat, az utolsó percben is elhittük, ki tudunk egyenlíteni. Soha nem adjuk fel, és sikerült visszahoznunk a sírból a meccset. Ezek után fájó vereséget szenvedtünk.