Hétfőn lezárult egy korszak – a második világháború óta vitathatatlanul a legsikeresebb – a magyar jégkorong történetében. Távozott a sikerek kulcsfigurája, az ember, akinek a jégkorong-társadalom örök hálával tartozik, ha másért nem, mert vezetésével elhitette a csapat, hogy vannak csodák. Az ezt követő időszak lehetőségeiről beszélgettünk három válogatott játékossal, akik közül az egyik megy a csapatból, a másik jönne nagyon, a harmadik pedig a kapitányokon át ívelően állandóságot képviseli, remélhetőleg sokáig.

Elsőként Kangyal Balázst kérdeztük, aki a Cortina-féle válogatott csapatkapitánya volt. A Vasas Bp. Stars klubigazgatója szomorúan vette tudomásul, hogy elmúlt egy korszak a magyar jégkorongban. "Elég nehéz elfogadni, hogy nem Pat Cortina lesz a jövőben a szövetségi kapitány, de tény, hogy nem tud itt dolgozni jövőre. Soha nem szabad elfelejteni, hogy mennyit köszönhetünk neki, és természetesen Pat sem felejtheti, hogy ő mennyit nekünk. Ugyanakkor örömmel tölt el, hogy Ted Sator személyében egy teljesen odavaló és megfelelő szakembert választott az elnökség a helyére. Az amerikai edző hihetetlenül jó ember, akinek szakmai hozzáértése is nagyon magas szintű." A 40 éves hátvéd nem fedi el a tényeket, megemlíti, voltak nézeteltérései Pat Cortinával, akadtak nehezebb pillanatok, de hozzáteszi, ez a jó kapcsolatokban is megszokott dolog.

A jövőről szólva az eddigi munka folytatását tartaná kívánatosnak, "folytatnám Pat útját, és az új kapitány mellé minél jobb kvalitású edzőket hoznák a tengerentúlról segítőnek". A válogatott keret összetétele Kangyal Balázs szerint természetes módon változni fog, "a fiatalok előbb-utóbb kiszorítják az időseket, ahogy annak idején mi is bekerültünk a válogatottba, úgy a ma ide vágyó tehetségek egy része is hamarosan ott lesz. Az a fontos, hogy ez részükről megérdemelt és magasan értékelt esemény legyen". A keretben sok új fiatalra számít, de a csapat gerince egy ideig ugyanaz marad. A ljubljanai világbajnokságon szlovén–magyar versenyfutást valószínűsít a feljutásért, ötven százalék esélyt ad a magyar válogatottnak a visszakerülésre. Annak a válogatottnak, amelynek ő 12 év után nem lesz tagja. "Alapjában véve én már elbúcsúztam a nemzeti csapattól, nem hiszem, hogy szükség lenne a játékomra, akár csak a felkészülési mérkőzéseken is. Természetesen ha számítanak a tapasztalatomra, a tanácsaimra, mindig rendelkezésre állok."

Ladányi Balázs rögvest a Cortinával töltött évek értékelésével kezdte, egyszersmind választ adva azokra a találgatásokra, hogy volt-e a csapat és a szövetségi kapitány között konfliktus. "Azon kevesek egyike vagyok, akiknek nem volt problémája a kanadai edzővel. Várható volt, hogy nem tudja megoldani a német klubjával a helyzetet, ezért a váltás nem lepett meg." A nyáron Székesfehérvárra költözött dunaújvárosi nem dolgozott még Ted Satorral, hiszen az elmúlt években Franciaországban légióskodott. "Csak jót hallottam játékostársaimtól az amerikai edzőről, akivel szakmailag és emberileg nagyon elégedettek voltak. Kíváncsian várom, hogy a válogatott élén is hasonló tapasztalatokat szerezzünk, meglátjuk, miként alakul a kapcsolatunk vele." A 11-es kiemelte, nem hátrány, hogy Sator kívülről ismeri a szlovén játékosok és a csapat erényeit, hiányosságait, hiszen a legnagyobb ellenfeleink lesznek a 2010-es divízió 1-es világbajnokságon. "Ezzel együtt egy edzőt nem kell szeretni. Azt mondom, inkább utálja mindenki, és jussunk fel, mintsem nagy szeretetben, összeborulva essünk ki a divízió 2-be." A válogatott jövőjéről is megfogalmazta gondolatait: "Nem vagyok biztos benne, hogy a fiatalítás nem tenne jót a csapatnak. Mióta hazajöttem, valamelyest nyomon követem a mi felkészülésünk mellett a dunaújvárosiakét is. Ismerve az itteni és az ottani fiatalok munkáját, nagyon kíváncsian várom, mire lesznek képesek a következő szezonban. Persze vannak még hiányosságok és hibák, de azok mindig lesznek. Az a fontos, hogy nagyon kemény munkát végeztek, ennek az eredményének egyszer látszania kell. Nagy fejlődésen mentek át a srácok." Éppen ezért biztos benne, hogy a keretben lesz változás, hiszen minden edző más, és a következő válogatottra is igaz lesz a mondás, miszerint új edző, új csapat.

A világbajnoki esélyekről a tőle megszokott módon beszél. "Úgy szeretnék nekiállni, ahogy Japánhoz álltunk. Készüljünk fel alaposan, játsszunk keményen, és várjuk, hogy megfelelő mértékű szerencsénk is legyen. Menjünk ki lesz ami lesz alapon, ne beszéljünk esélyességről és feljutásról. Ha minden megfelelően alakul, akkor meglátjuk."

A dunaújvárosi fiatalokról az a vélemény alakult ki az utóbbi szezonokban, hogy nagyon tehetségesek, jó játékosokká válhatnak, de a kemény munka hiánya miatt a fizikai felkészültségük gyengébb, mint az aktuális kerettagoké. Ezt ők maguk is elismerték több alkalommal. Ezt a helyzetet ismerte fel a klub- és a szakvezetés, amikor 16 hetes, rendkívül kemény munkára fogta a csapatot. Hegyi Ádám, a Dab.Docler hátvédje azon játékosok egyike, akik jó ideje a küszöbön állnak, de eddig még nem tudtak átlépni rajta. De mi lesz ezután? "Nagy bizakodással fogadtuk a hétfői hírt. Azt reméljük, az új szövetségi kapitány kipróbálja az összes szóba jöhető jelöltet, és hogy mindenki nulláról indul nála. Ha ez így lesz, több dunaújvárosi tagja is lehet a keretnek. Nálunk olyan a hangulat most, hogy mindenki meg akarja mutatni, mit tud, nagyon felpörögtünk, mindenkinek az az álma, hogy ott legyen a következő világbajnokságon, április óta ezért küzdünk nap mint nap, ez az a cél, amiért mindent megteszünk." Egyértelműen abban bíznak a Dab fiataljai, hogy több lehetőséget kapnak, mint eddig. Hegyi Ádám védőtársát, Pozsgai Tamást hozza fel példaként, aki minden újvárosi szerint kiemelkedő idényt produkált, mégsem kapott szemernyi esélyt sem. Azt várják, a jövőben másképp lesz.

"Végigkondiztuk az előző szezon vége óta eltelt időt, futottunk, bicikliztünk. Ez látszik rajtunk, látszik a játékunkon. Mióta J. P. MacCallum visszajött, mérkőzésszerű jeges edzéseket tartunk, 35 percig teljes intenzitásal hajtunk, majd egy rövid pihentetőbb szakasz után folytatjuk ugyanezt. A felkészülési mérkőzések eredményei igazolják, jó úton járunk, négyszer nyertünk, a félbeszakadt meccsen is 3-1-re vezettünk. Nem túlzás, kirobbanó erőben vagyunk." A célokat is ennek megfelelően igazították az előző bajnoksághoz képest, most a döntőbe jutásra hajtanak mind a Mol Ligában, mind az OB I.-ben. "Ott pedig már bármi előfordulhat."