Ahogy a válogatottban, itt is be kell bizonyítanom, hogy a legjobbak között a helyem – mondja svédországi helyzetéről Fodor Zoltán, aki berobbant az ifjúsági válogatott életébe. Ahhoz képest, hogy az első bő keretben még nem volt benne, végül a visegrádi négy nemzet tornán a legértékesebb játékosnak választották. Nem csoda, a csehek és a lengyelek ellen is győztes gólt lőtt. Röviden tárgyaltuk már, hogyan került a 22-es keretbe, most interjút olvashatnak a Svédországban játszó 17 éves csatárral.

– Melyek pályafutásának eddigi legfontosabb állomásai?

– Az UTE szuperminiben kezdtem, aztán következett a Bp. Stars mini, előkészítő, kölyök, majd serdülőcsapata, és a MAC-ban is voltam közben.

– Mely szakemberek nevét emelné ki, akik sokat tettek azért, hogy most az ifjúsági válogatott tagja lehessen?

– Keszthelyi Miklós és Dragomir György a kezdeteknél, Kercsó Árpád, Pindák László a folytatásban volt meghatározó, és tavalyi svédországi csapatomnál Magnus Roupé is sokat tett ezért.

– Mi az oka, hogy a múlt évi U18-as sikercsapatnál a kerettagságig sem jutott?

– Fizikálisan és mentálisan nem álltam készen akkor arra, hogy bemutatkozzam a válogatottban. Abban a szezonban mentünk ki Svédországba, ott kezdtem az igazán kemény munkát, odakint csak a jégkorongra koncentráltam.

– Mi történt a legutóbbi hónapokban, hogy így előtérbe került?

– Semmi különleges, a nyári edzésprogramomat csináltam, mint minden hokis ilyenkor. Szerintem a hokiban eltöltött 11 éves munkám kezd beérni, és nagy örömömre ez elkezdett látszódni a pályán is.

– Jelenlegi klubcsapatában milyen poszton számítanak játékára, és hogyan tud megfelelni az elvárásoknak?

– Az Arlanda Wingsnél folytatom pályafutásomat. Centerként veszenk számításba, de a szélsőjáték sem áll távol tőlem. Ahogy a válogatottban, úgy itt is be kell bizonyítanom, hogy a legjobbak között a helyem. Egyik csapatban sincs senkinek sem bérelt helye. A mutatott forma alapján állítják össze a legjobb együttest.

– Milyen elvárásokkal néz az új szezon elé?

– Nagyon erős ellenfelekkel, például a tavalyi bajnok AIK-val meg Nemes Benjámin csapatával, a Djurgardennel szerepelünk egy csoportban az alapszakaszban. A csapatnak a rájátszásba jutás a célja, ezt nem lesz könnyű teljesíteni, de remélem, hogy én a játékommal sokat tehetek ennek eléréséhez.

– A játék mely elemeiben érzi erősnek magát, és hol van szüksége fejlődésre?

– A játék minden elemében fejlődnöm kell, talán a passzjáték és a lövésem az, amivel elégedett vagyok. De ha ezt 2-3 év múlva visszaolvasnám, biztos jót nevetnék magamon.

– Mit tart eddigi legnagyobb jégkorongozói sikerének?

– Először is az első gólt, amit Magyarországon lőttem, később pedig a Svédországban szerzett találatomat. Aztán azt, hogy részt vehettem rangos nemzetközi tornákon, és most természetesen a válogatottbeli bemutatkozásomat. Nagyon nagy dolog, hogy A betűvel a címeres mezemen mehettem ki a jégre.

(Fotó: Virág Zsolt)