Körbejárjuk, a jelenlegi hat felnőtt első osztályú magyar csapat mellé hol és mikor várható csatlakozás. Debrecennel kezdtük, Szegeddel folytattuk, most Győrhöz értünk. A Győri ETO HC a kilencvenes évek közepétől 2006-ig részt vett az OB I. küzdelmeiben. Bartalis Józseffel, a csapat egykori játékosával, jelenlegi edzőjével beszélgettünk.

A győri műjégpálya 1984-ben épült meg, az országban talán az egyik utolsó olyan, amely társadalmi összefogás eredményeképpen jött létre. Húsz éven át szabadtéri pályaként működött.  2004 elején fedelet kapott a műjégpálya, azóta átlagosan hat hónapos jégkészítésre alkalmas a sátor borítású épület. Győrött a nyári időszakban is komoly élet zajlik, itt van az országban az egyetlen olyan nyári inline pálya, ahol a nemzetközi szövetség szabványa szerinti hivatalos borításon lehet játszani. Évek óta itt rendezik a görhokibajnokságokat is, amit ezen a nyáron meg is nyertek a hazaiak.

2002-ben a három évvel korábban alakult Győri Jégsportért Alapítvány vette át a pálya üzemeltetését, a város tulajdonában maradó jégpálya gondozására 18 éves szerződést kötött Győr megyei jogú város önkormányzatával. Ez az alapítvány segíti a hokiklub finanszírozását is, egyéb tevékenységei mellett. Bár a Győri ETO HC felnőttcsapata három éve nem versenyez, a háttérben komoly munka folyik. A 2004 óta tartó szisztematikus utánpótlás-nevelés eredményeként élénk jeges élet bontakozott ki. Igaz, addig is foglalkoztak a fiatalok képzésével, például apja irányítása alatt itt kezdte pályafutását a juniorválogatott Bartalis István is, aki évek óta Svédországban játszik, és aki klubja legtöbbet fejlődő utánpótláskorú játékosaként ezen a nyáron a svéd másodosztályú Troja/Ljungby felnőttcsapatával készül az új szezonra. A győrieknek a 2008-09-es szezon során már több mint félszáz igazolt játékosuk volt az alsó három korosztályban, és szeptembertől már a kölyökbajnokságban is elindulnak.

A csapatot fáradhatatlanul építő edző, a klub egykori játékosa, Bartalis József számolt be a fejleményekről. Előtte röviden bemutatjuk a 48 éves szakembert. Bartalis József 68-szor szerepelt a nyolcvanas években a B csoportos világbajnokságokon részt vett román válogatottban. Pályafutását az általános iskolai csapatban kezdte (!), 15 évesen került a csíkszeredai Lyceumhoz, ahonnan négy év után igazolt a város első számú csapatához, az SC Csíkszerdához. Mint az erdélyi Népújságnak adott interjúban évekkel ezelőtt elmondta, "az a balánbányai cég, ahol mint sportolókat alkalmaztak, 1990-ben felbontotta a szerződésünket. Olyan játékosok, mint Geréb, Horváth László, Baricz Zoltán, Miklós Ferenc meg jómagam, megélhetés nélkül maradtunk, s ezzel egy időben meghívást kaptunk a székesfehérvári Alba Volánhoz, amit el is fogadtunk. Aztán Geréb meg Horváth az osztrák második ligában szereplő Eisenstadthoz került."

Győrbe 1996-ban költözött, ezzel lendületet kapott a helyi jégkorongsport. Kiemelkedő játékánál még jelentősebb volt az utánpótlás-nevelésben vállalt szerepe. Munkáját az eredetileg még a felnőtt csapathoz érkezett Ágh Tibor szlovákiai, A licences szakember segíti, aki Igor Tóth közvetítésével került kapcsolatba a győri csapattal. Bartalis József az aktív játéktól 2004 februárjában vonult vissza végérvényesen, akkor már játékos-edzőként ténykedett a csapatnál. 10-es számú mezét az egyesület visszavonultatta, a szokásos módon a jégcsarnokban a magasba húzta.

"Mióta szisztematikus munkába fogtunk, egyre nő az érdeklődés a győri hoki iránt. Eljutottunk odáig, hogy kinőttük a létesítményt és a kiszolgáló helyiségeket is. Ezért hosszú ideje törjük a fejünket egy beruházáson, úgy tűnik, ebben most már a város is partnerünk lesz. Két hete készültek el a tervek. Ezeket beterjesztettük a városházára, tanulmányozzák, a véglegesen elfogadott tervek alapján ütemtervet készítenek a finanszírozáshoz." A pálya fejlesztésére nagyságrendileg 300 millió forintra lenne szükség. Felújításra szorul a jégpálya alagcsövezésen kívüli technológiai rendszere. Így a jelenleginél legalább egy hónappal hosszabbá válhatna a győri jeges szezon.

Olyan új kompresszor beszerzése szerepel a tervekben, amely teljesítménye alkalmas lenne egy második pálya ellátására is. Ez a pálya az alsó két jégkorongos korosztály és a korcsolyázni tanulók számára lenne ideális. Mérete egyharmadnyi, azaz 20x30 méteres lesz, a kiszolgáló épület és a nagypálya közötti területen kap helyet. Ezzel a közönség és a sportolók a jelenleginél sokkal több időt tölthetnének jégen. Szükség is van erre, hiszen szezononként ötvenezernél is többen járnak ide korcsolyázni.

A beruházás másik nagy részét az öltözők, a vizesblokkok felújítása és szigetelési munkái jelentik. Jelenleg két elavult öltöző áll a vendégek rendelkezésére. A munkálatok befejezése után négy, egyenként 25 fős, kényelmes öltöző fogadja a sportolni vágyókat. Megújulnak a lelátók is. Az engedélyeztetés jelenleg is zajlik, pontos menetrend nincs, de az egyesületnél remélik, legkésőbb jövő tavasszal megindulhat az átalakítás. A gyorsabb döntéshozatal érdekében már aláírásgyűjtés is indult.

"Magunkénak tekintjük a pályát, vigyázunk rá, amit tudunk, fejlesztünk rajta. A műanyag borítást is én szereztem Svédországból, tízmillió forintba került. Fontos szerepet játszik az itteni hokiséletben. Egyrészt az utánpótlás tud edzeni rajta, idén többhetes edzőtábort tartottunk az iskola befejezése után, 35 gyermekkel. Másrészt öt amatőr csapat van Győrben, ők hetente többször járnak edzésre jégen és műanyag borításon is."

Győrben a klub szinte mindent magának teremt elő. Egyedül a város ad évente 18 millió forintot, ez elegendő ahhoz, hogy rentábilisan fent tudják tartani a pályát és a csapatot. "Mostanra több óvodával is kialakult az együttműködés. Délelőttönként járnak hozzánk korcsolyaoktatásra. Az ügyesebb és elszántabb gyerekek közül sokan maradnak jégkorongozni, ez jelenti az egyik legfontosabb utánpótlást." Bár közel kétszáz gyermek jár a Győri ETO HC edzéseire, a bevételi források között, mint mindenütt, a legjelentősebb a közönségkorcsolyázásra befizetett összeg. Kis túlzással a győri közönség tartja el a pályát, ezért a verseny- és a tömegsportnak hosszú távon egymás mellett kell élnie. Ennek a házasságnak a további javítása várható a felújítás utáni időkben.

Merészebb tervek is megfogalmazódnak az új pálya kialakítása kapcsán. "A felújítás után ismét szó lehet egy felnőttcsapat indításáról. Jelenleg is van 7-8 ifjúsági korú játékosunk, akik komoly munkát végeznek, és nagyrészt a három éve megszűnt csapat győri játékosai is edzésben maradtak. Rájuk építve egy legalább OB I./B-s csapat indítása valószínű egy-két éven belül. Az amatőr bajnokságokban nem kívánunk indulni, annál magasabb szinten játszanak ezek a hokisok." És Bartalis József nem is említette, hogy 4-5 év múlva felnőtt szinten is elkezd beérni az utánpótlás-nevelés gyümölcse, korosztályonként egymás után nőnek fel a győri hokisok, ha a folyamat nem törik meg, tucatszám.

A Győri ETO HC-nál büszkék arra, amit az utóbbi években elértek. "10-12 év alatt olyan koncepciót dolgoztunk ki és ültettünk át a gyakorlatba, amely hosszú távon is működőképesnek bizonyult. Teljesen önállóak vagyunk, ami a szakmai munka és a megfelelő gazdálkodás szempontjából nagyon fontos. Örülünk annak, hogy be tudtuk bizonyítani, ezzel a minimális önkormányzati támogatással egy ekkora városban fenntartható egy jégcsarnok és egy hokicsapat."