Sajnos szemelyesen nem tudok ott lenni, de innen is csak annyit tudok mondani, hogy nyugodj bekeben Gabor!

Csicsókám!! Este megyünk majd!! Ég veled!!!!!!!!!!!

Nyugodj békében Gábor! Nem felejtünk el! Mindent köszönünk neked!

Nem felejtünk soha!

Adj neki, uram, örök nyugalmat, és az örök világosság fényeskedjék neki!
Nyugodj békében Csicsó!
Amen

Sajnos nem tudok ott lenni a temetésen, de lélekben ott leszek, az irodámban pedig gyertyát gyújtok Gábor emlékére.
Egyvalami jutott eszembe, ami enyhíti a gyászomat, de nem írom le mert csak az érthetné, aki személyesen is ismer, aki nem, az esetleg félreértené, én pedig sem magyarázkodni, sem vitát szítani nem szeretnék.

Gábor, köszönöm neked, hogy láthattalak játszani, köszönöm, hogy távolról része lehettem annak, ami a legfontosabb volt neked ezen a világon. Soha nem fogom elfelejteni, ahogy minden meccs előtt körbekorcsolyáztál a kapu előtt összegyűlt csapat háta mögött, megpaskolva a fiúkat. Elmentél és itt hagytál bennünket magányosan. Elengedted a kezünket, pedig nagyon nagy szükségünk volt Rád! Nem csak a tudásodra, hanem főleg emberségedre, barátságodra.
Gábor, kérlek, vigyázz ránk odafentről, ugyanúgy, ahogy tetted míg velünk voltál! Cserébe mi soha nem fogunk elfelejteni!

Isten nyugosztaljon, Gábor!

Bárcsak ez valami áprilisi tréfa lenne, és Gábor felkelne!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! annyira sajnálom, még mindig nem hiszem el. eddig nem sírtam, de eszembe jutott, hogy most lesz a temetés, és rögtön elpityeredtem :(

Nyugodj békében Csicsó! Soha nem fogunk elfelejteni. Adjon Isten örök nyugodalmat Neked és az örök világosság fényeskédjek Neked. Ámen.

Sajnos nem tudok résztveni a temetésen, de lélekben ottvagyok. Nyugodj békében Csicsó, soha nem fogunk elfeledni!

Tisztelt utánpótlás edző urak!
A mai naptól legyen "kötelező" a tananyagban a fakanál csel elsajátítása.Így minden gyerekben tovább élne a Gabi szelleme és egyénisége.

Sajnos nem tudtam elmenni a temetésre, ezért én is gyertyát gyújtok Gábor emlékére!
Most, ezekben a pillanatokban búcsúzunk Gábortól és nem bírom ki, hogy néhány gondolatot le ne írjak.
Életkoromból adódóan sajnos sok nagyszerű sportolót nem láttam élőben játszani (Puskás, Mészöly...) néhányat viszont igen (Egerszegi, az olimpiai bajnok Vizilabdások...).
Van néhány életre szóló élményem Magyar-Brazil 3:0, Détári cselek, Olimpiai döntők...stb.
De az én életemben és életemre a legmeghatározóbb és legrendszeresebb sportélményt ez a jégkorong generáció adta, adja. Ennek a generációnak elvitathatatlanul legmeghatározóbb EMBERE és játékosa volt a KISCSICSO! Számomra egész életemre kiható élményekkel lepett meg ez a generáció, ki ne emlékezne a Fehérvári Norvég verésre, a többi világbajnoki diadalra, ott voltunk Szlovéniába, ahol még sajnos nem jutottunk fel, és hétről-hétre a bajnoki meccseken, és a rengeteg válogatott barátságos meccs (szlovák, kanada, svéd...stb).
Szóval ezeknek a mérközéseknek a motorja és szíve volt Gábor, amikor nem volt a pályán, akkor is! Nagyon sokszor gondoltam úgy, hogy most már csak az Isten segíthet, de Gábor akkor is hajtotta a többieket, és megcsinálták!
Az életem hátralévő részében mindig velem lesz Ő, és amikor bármiben nehézségek állnak elém, akkor rá gondolok, erőt meríttek és tovább megyek az utamon és megcsinálom amit elterveztem, és amikor megvan a siker akkor bólintok majd megköszönve neki a segítséget. Amikor pedig az unokám irigykedve néz rám, hogy én még láttam Csicsót játszani, akkor néhány könnycsepp megjelenik a szemem sarkában.
Nyugodj békében Csicsó!

ui.: Amikor édesapám meghalt sok-sok éve, akkor megfogadtam, hogy teljesíttem nagy-nagy álmát, azt, hogy az Ő fia diplomás lesz. Halála után a sírjánál megfogadtam, hogy ezt megcsinálom, amikor sikerült, elmentem a sírhoz megmuttattam büszkén a diplomát! Szerintem aznap éjjel ezt ő is megünnepelte velem együtt, remélem a világbajnokság után a csapat ugyanilyen büszkén hozza haza a diplomáját és viszi ezt el Gábor sirjához! Rengeteg erőt és kitartást ehhez, én is ott leszek Svájcba, hogy segítsek nektek!