Akkor sem kell elkeseredni, ha kiesünk, az is csak egy olyan állapot lenne, amelyben újra bizonyíthatnánk – mondja Pat Cortina, a magyar jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya. Néhány napig vártunk, hadd ülepedjenek a tapasztalatok az olimpiai selejtezők után, a hét közepén Münchenben hívtuk fel Cortinát. A kanadai–olasz szakember nagy lelkesedéssel beszélt a magyar nemzeti csapat jelenéről és jövőjéről, kiderült, vannak ötletei is bőven, fontos, felelős, előremutató dolgokról esett szó.

"Egyáltalán nem vagyok elégedett a rigai eredménnyel, de csalódottságot sem érzek a csapat teljesítménye miatt" – válaszolta első kérdésünkre Pat Cortina. Szerinte a szakvezetés által várt játékot csak helyenként sikerült megvalósítani. Vegyes érzések maradtak benne, voltak a csapatnak biztató momentumai, de akadozott a gépezet. A mester az első és a harmadik mérkőzésen több pozitív jelet tapasztalt, az olasz meccs kevésbé nyerte el tetszését. "Azt kaptam, amit vártam, nem ért nagy meglepetés. Most ennyi volt a csapatban. A torna pozitív hozadéka, hogy a játékosok tétmérkőzésen, testközelből találkoztak a magasabb színvonalat képviselő játékfelfogással. A következő időszakban hasonló vagy még jobb ellenfelek várnak ránk."

A szapporói világbajnokság óta eltelt időszakban sok kritika érte a válogatottat. Sokan bírálták a Pat Cortina, Énekes Lajos, Diego Scandella hármast, mert nem látják a Mol Liga mérkőzéseit, és így válogatják be a játékosokat, mások szerint jó néhány játékos felett eljárt az idő, itt az ideje a fiatalításnak. Cortina ezekre a felvetésekre a novemberi budapesti előselejtezők idején már reagált. Elmondta, lojális a Japánban győztes csapat tagjaihoz, csak akkor kerülnek ki a keretből a világbajnokok, ha náluk valaki többet tud a játékhoz hozzátenni. Ha egyenlő tudásúak, a szapporói kerettag utazik Svájcba.

Ennek fényében is kérdeztük a kapitányt, kikkel volt elégedett Rigában. "Volt, amikor mindenki jól pörgött, és volt, amikor csak néhány kulcsjátékos villogott. Ketten teljesítettek az egész torna alatt megbízhatóan: Svasznek Bence és Ladányi Balázs. Voltak értékes momentumai Sille Tamásnak, Ocskay Gábornak és Palkovics Krisztiánnak is." Általánosságban hozzátette: a novemberi előselejtezőn mutatott teljesítménnyel elégedetlen volt, a rigai produkciót összehasonlíthatatlanul jobbnak értékelte.

Legnagyobb hiányosságaink és a legjelentősebb negatívumok közül elsőként a korong nélküli játékot említette. "Feltűnő az ellenfeleinkkel szembeni hátrányunk a korong nélküli játékban. Szerényebbek vagyunk a fizikai kondíció, a korcsolyázótudás és a reakcióidő terén is. Ez együtt a csapat összjátékában szakmai szóhasználattal szinkronizációs problémát okoz. A következmény: nehezebben visszük be a korongot a támadóharmadba, ellenfeleink viszont könnyedén felfejlődnek és adogatnak a mi harmadunkban."

Itt az idősebb játékosok témakörére külön visszatért. "A jégkorongban a harmincas éveiben járó játékos még nem öreg. Ez a mi csapatunk, ezekkel a játékosokkal van esélyünk sikerrel venni az előttünk álló feladatokat. Az említett hiányosságok ebben a korban is korrigálhatóak, javíthatóak, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján is egyértelmű. Nem elsősorban technikai, inkább taktikai jellegű problémákat kell megoldanunk. Ez nem feltétlenül a fiatalabb korral járó előnyös tulajdonságok előtérbe helyezését igényli, sokkal inkább a feladatok megértésén és a kitartó összpontosításon van a hangsúly. Erre az eddig kiválasztott játékosok a legalkalmasabbak."

A játékosok korával Pat Cortina nem akar sokat foglalkozni, mert "ezek csak számok". Példaként említi Kangyal Balázst, aki negyvenéves, és még mindig erősebb, mint jó néhány huszonéves, de hozzáteszi, néhány év különbséggel ugyanez elmondható Ocskay Gáborról is. "Vannak húszévesek, akik a feladatokat sem lennének képesek megérteni." Ezzel együtt egyetlen hazai játékos elől sincs elzárva a bizonyítási lehetőség, de a kapitány felhívta a figyelmet arra: Magyarországon jelenleg még nincs elég olyan játékos, aki az A csoport szintjét megközelíti. "Nem a kor számít, a fiatalság ebben a sportban nem előny. Fontosabb az utasítások pontos követése, a megbízható védekezés, és az, hogy legyen a játékosban tűz."

A kérdésre, milyen tulajdonságokat keres egy számára ideális játékosban, a következőket mondta. "Erőtől duzzadóan kell játszani, határozottságot kell sugallni, tudni kell az egyik pillanatban blokkolni, a másik pillanatban dinamikusan korcsolyázni, képesnek kell lenni bevinni a korongot a támadóharmadba." Svasznek Bence például azon kevés védő közé tartozik, akit ki kell emelni a hatékonysága és önfeláldozó testjátéka miatt. Mint mondja, ezek a momentumok csak a szakembereknek tűnnek fel, mert a be nem avatott szem csak a cselekre és a gólokra figyelmes. "Bence rendkívül hatékony védőjátékos, aki még a pontszerzésből is kiveszi a részét."

Megkérdeztük, hány A csoportos szintű sora van a válogatottunknak. A mester kertelés nélkül vágta rá a választ: "Egy sincs." Nem vagyunk hokinemzet, de kiharcoltuk a legjobbak közötti részvétel lehetőségét. Ez csak azért történhetett meg, mert van húsz-egynéhány megalkuvást nem ismerő, lelkes játékosunk. "Ez nem a valóság, ez  csoda, de ezt a csodát megérdemelte a csapat, mert nagyot küzdöttek érte."

Cortina biztos benne, hogy az Alba Volán EBEL-szereplése a válogatott javára válik. "A bajnokcsapat kinőtte a hazai színvonalat. Óriási a jelentősége annak, hogy az EBEL keretein belül méreti meg a tudását, ez a legjobb gyakorlás. Máshol nem tudnának így fejlődni, ez a liga kétszer, háromszor erősebb, mint a magyarországi bajnokság."

Van-e esélyünk az A csoportban maradásra? "Abban kell hinnem, hogy bent maradunk az elitben. De el kell ismerni, a valóság alapján kevesebb a sanszunk, mint ötven százalék. Tettünk már csodát nemegyszer, miért ne történhetne meg ez áprilisban újra?"

Arra az esetre is van válasza, mi történik akkor, ha Svájcban az utolsó két hely valamelyikén végzünk. Nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre is a magyar csapat szakvezetőjeként dolgozzon. Akkor is, ha 2010-ben divízió 1-es vb-re készülünk majd.

"Akkor sem kell elkeseredni, ha kiesünk, az is csak egy olyan állapot lenne, amelyben újra bizonyíthatnánk. A visszajutás lehetősége megmarad, ez már látszik a csapaton. Sok faktortól függ, hogy sikeresen tudnánk-e venni újból az akadályt, és egyből visszajutnánk-e a legfelső szintre. A legfontosabb tényező természetesen az, hogy kik ellen kell játszani." Emlékeztetett rá, az utóbbi években sok meglepő eredmény született, az is megtörtént, hogy a szlovák válogatott a kiesés ellen küzdött az A csoportban.

Nyilván amennyiben egy szlovák erősségű csapat ellen kellene megvívni a feljutásért folyó csatát, nem tenne nagy tétet a feljutásra. (Zárójelben jegyezzük meg, A csoportos kiesőként elvileg a legerősebb csapatként a legjobb rajthelyre kerülünk a következő évi divízió 1-es világbajnokságon. Az idei sorsolás szerint az egyik csoportban a kazah, szlovén, japán, a másikban az ukrán, olasz, lengyel hármas küzd a feljutásért. A fel nem jutó négy csapat közül lenne ellenfelünk valamelyik kettő, egy csoportmásodik és egy csoportharmadik, egy nem kívánt kiesés esetén.)

Bekerültünk abba a körbe, ahol az a tíz-egynéhány csapat található, amelyik az A csoport és a divízió 1 határán mozog. Ez a lista Norvégiával kezdődik, Magyarországgal pedig a vége felé van jelenleg. Cortina szerint ez is a valóság. "A divízió 1 elején és az A csoport végén lévő országok csapatai között egyelőre a helyünkön rangsorolnak minket. Mi a huszadikak vagyunk, Norvégia a 12., és egyben olimpiai résztvevő is. Ma ez a realitás, nem más. Ebből a csoportból a többi ország csapatai több évet eltöltöttek a legjobbak között, ez meglátszik a játékukon. Ennek lehettünk tanúi az olaszok ellen. A mi helyzetünk nem tipikus szituáció. A csodából kell erőt merítenünk, és az időt a lehető leghatékonyabban kell tanulásra, tapasztalatszerzésre felhasználnunk.

Megkérdeztük, van-e realitása annak, hogy magyar jégkorongozók a Cortina vezette bajor csapatban, vagy a Diego Scandella által edzett svájci csapatban játszanak. "Ez a lehetőség egyelőre csak az Alba Volán-szintű csapatok tehetségei előtt lenne realitás, ők azonban jelenleg nagyon jó helyen kergetik a pakkot. Nem tenne jót a magyar jégkorongnak, ha meggyengülne a bajnokcsapat."

Arról is érdeklődtünk, hogy látna-e lehetőséget arra, hogy az említett klubcsapatok, tehát az EHC München és az Ambri-Piotta a magyar válogatottal közös edzőtáborozáson vegyen részt, és netán edzőmérkőzéseken mérje össze tudását. "A felnőtt válogatottnak nem klubcsapatokkal kell játszania, hanem más nemzeti válogatott csapatokkal. Nagyon is elképzelhetőnek tartanám azonban, ha létrehoznánk mondjuk egy U25-ös magyar válogatottat, és annak tagjait táboroztatnánk. Ha mód nyílna rá, a nyarat szívesen kihasználnám a potenciális válogatottjelöltekkel. Szívesen töltenék azokkal a játékosokkal egy-két hetet együtt, akik jelenleg nem tagjai a szűk keretnek, de játékukkal hétről hétre bizonyítják, érdemes velük számolni."

Pat Cortina maga hozta szóba: nagy örömmel megosztaná szakmai tapasztalatait a magyar jégkorongban tevékenykedő szakemberekkel. Hozzátette, nemcsak az edzőkkel, a liga szervezőivel és a szövetség vezetőivel is érdemes lenne mélyebb konzultációkat folytatni arról, mire lenne a magyar jégkorongnak szüksége. Az első és legfontosabb feladat az lenne, hogy közösen alkossanak víziót a magyar jégkorong jövőjéről.

Együtt határozzák meg, milyen irányba kívánják vinni a sportágat. "Különböző időtávra különböző célokat kellene megfogalmazni. Ezt kizárólag az adottságainknak megfelelően és a racionalitás keretein belül kell megtenni. Közös stratégiát kialakítani megfelelő időtáv hozzárendelésével – ez fontos dolog lenne." Kibontva a dolgot: egy ilyen keretbe kellene beilleszteni azt a célt is például, hogy néhány év alatt milyen mértékű fiatalítást célszerű végrehajtani a válogatott keretnél, és ilyen közös munkával deklarálni lehetne azt is, hogy hol képzeljük el tíz év mulva hazánkat a jégkorongtérképen.

A szövetségi kapitány azzal a gondolattal zárta a beszélgetést: teljesen biztos abban, hogy a válogatott játékosai a rigai túra után egészen másképp látják az A csoport szintjét. "Sokkal érettebbek a megméretésre, mint a selejtező előtt voltak."