A játékvezető-testület segítségével sorozatot indítottunk. Kedvenc sportágunk szabályai nem egyszerűek. Megkíséreljük végigvenni a fontosabb pontokat. Néhány részen át a cserékről írunk. Először is: milyen szabályok szerint lehet változtatni a pályán lévők összetételén az alapesettől kezdve az egészen speciális helyzetekig?
Egy csapatnak játék közben semmikor sem lehet hatnál több játékosa a jégen. Alapesetben ez egy kapust és öt mezőnyjátékost jelent. Mindegyik csapatból egyszerre csak egy kapus lehet a jégen. Ez a kapus lehívható, másik játékossal helyettesíthető. Az ilyen játékos nem rendelkezik a kapust megillető előjogokkal.
A hazai csapatnak speciális jogai vannak, amely érinti a cseréket is. A pályaválasztó csapat kiváltsága a cserepad kiválasztása, a mezszín választása. A játékmegszakításokat követő bedobásnál a hazai csapatnak a vendégcsapat után kell cserélnie.
Ha nincs hazai csapat kijelölve, a résztvevőknek közös megegyezéssel, pénzfeldobással vagy valamilyen hasonló módon kell eldönteniük, melyiket illessék meg a hazai csapat számára biztosított jogok.
Játékos- és kapuscsere
Meghatározott feltételek szerint a játékosok és a kapusok bármikor cserélhetők a játék során vagy a játékmegszakításokkor. Ha a csere alkalmával a bejövő játékos megjátssza a korongot, vagy bármilyen fizikai kapcsolatba kerül az ellenfél játékosával, mialatt a lemenő játékos még a jégen van, büntetést kell kiszabni. A technikai kisbüntetés neve túl sok játékos a jégen.
Ha a csere alkalmával akár a bejövő, akár a lemenő játékost véletlenül eltalálja a korong, a játékot nem kell megállítani, és nem kell büntetést kiszabni. Sem játékosnak, sem kapusnak nem lehet megengedni, hogy melegítsen az első és a második harmad végén, vagy bármely játékmegszakításkor.
A szabályok alkalmazásakor egy vagy több játékos cseréjét sorcserének kell tekinteni.
Játékos- és kapuscsere a cserepadról, játék közben
A játékosok és a kapusok bármikor cserélhetők a cserepadról, miközben a játék folyamatos, a következők szerint. A cserélő játékosok és a kapusok egy képzeletbeli területen belül vannak, melyet a saját cserepad hossza határol, és a palánktól 3 méterig terjed. A cserélő játékosok és a kapusok nem avatkoznak játékba közvetlenül csere előtt.
Ha a kapus elhagyja a kapuelőteret és a saját cserepadjához korcsolyázik, hogy másik játékossal lecseréljék, és a csere idő előtt történik, a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot, amikor a vétkes csapat megszerzi a korongot. A következő bedobást a középső bedobóponton kell elvégezni, kivéve azon esetekben, ahol ennek eredményeképpen a vétkes csapat területi előnyhöz jutna; ezekben az esetekben a bedobást a játékmegszakítás helyén kell elvégezni.
Játékoscsere végrehajtása játékmegszakítás alkalmával
Játékmegszakítást követően a vendégcsapatnak azonnal a jégre kell küldenie a cserejátékosokat, és további cserét nem lehet végrehajtani a játék folytatásáig. A hazai csapat ekkor végezheti el a szükséges cserét, úgy, hogy az ne eredményezze a mérkőzés késleltetését.
Ha bármelyik csapat a cserék alkalmával bármilyen indokolatlan késlekedést okoz, a játékvezetőnek fel kell szólítani a vétkes csapatot vagy csapatokat a megfelelő helyzet azonnali elfoglalására, és nem engedélyezhet további cserét.
A játékoscserét az alábbiak szerint kell végrehajtani:
A játékvezetőnek el kell foglalnia a helyzetét a játék folytatásához, és a bedobást végző vonalbírónak azonnal a bedobás helyére kell korcsolyáznia.
A játékvezetőnek öt másodpercet kell engedélyeznie a vendégcsapatnak, hogy a játékoscserét végrehajtsa.
Az öt másodperc elteltével a játékvezetőnek fel kell emelnie a karját, ezzel jelezve, hogy a vendégcsapat már nem cserélhet játékost.
A játékvezetőnek, felemelt karral öt másodpercet kell engedélyeznie a hazai csapatnak, hogy a játékoscserét végrehajtsa.
Az öt másodperc elteltével a játékvezetőnek le kell engednie a karját, ezzel jelezve, hogy a hazai csapat már nem cserélhet játékost.
Amint a Jjátékvezető leengedi a karját, a bedobást végző vonalbírónak bele kell fújnia a sípjába, ezzel jelezve mindkét csapatnak, legfeljebb öt másodpercük van arra, hogy felálljanak a bedobáshoz.
Az öt másodperc elteltével, vagy korábban, ha a bedobáshoz felállt játékosok készen állnak, a vonalbírónak be kell dobnia a korongot. A vonalbírónak nem kell megvárnia, hogy a játékosok elfoglalják a helyüket a bedobáshoz.
A csapatoknak rossz bedobást követően nem megengedett a játékoscsere, kivéve amikor olyan büntetést szabnak ki, ami befolyásolja valamelyik csapat létszámát a jégen.
Amikor egy csapat megpróbál játékost cserélni a számára meghatározott időn túl, a játékvezetőnek vissza kell küldenie a játékos(oka)t a cserepadra, és figyelmeztetnie kell az edzőt. A szabálynak a mérkőzés folyamán bármikor történő további megszegéséért a csapatot technikai kisbüntetéssel kell sújtani.
Kapuscsere végrehajtása játékmegszakítás alkalmával
Játékmegszakítás alatt a kapusoknak nem engedélyezett a cserepadhoz korcsolyázni. Kivétel ez alól, ha lecserélik, illetve időkérés alatt. Ha a kapust játékmegszakítás alatt cserélték le, a lecserélt kapus visszatérhet a pályára, amint a játék folytatódik.
A sorozat eddigi részei:
A les
A késleltetett les
A tilos felszabadítás
Végleges fegyelmi, végleges kiállítás
Mi van, ha a bíró rúgja a gólt?
Korongozás kézzel-lábbal
A térdhasználat
A palánkra lökés
A magas bot
Calgary 2008.12.12. 07:36:54
Írhatnátok a játékvezetői testüleről is. Mert itt csak a gyalázkodás kap fórumot, ismeretek nélkül.
Én azt hiszem, viszont nem tudom, hogy van ma vannak profi, a játékból élő kororngosok illetve másodállásban vagy hobbiból fújó bírók.
Ha ez így van nem lehet elvárni ugyanazt a szívonalat, mint a játékosoktól.
Meg lehet azt tudni milyen pénzeket kapnak a bírók egy mérkőzésért a korosztálynak megfelelően, és ezt összehasonlítani a játékosok vagy az edzők pénzével. Gondolom az időbeli elfoglaltság megegyezik.
Milyen a képzésük, hogy lesz valaki bíró?
A szövetség támogatja vagy nyírja őket akár anyagilag akár máshogyan?
A blue brothers lapon már olavastam egy összehasonlítást a focistákról és a korongosokról.
Akár a foci és a hokibírókról is írhatnátok?
Köszönöm
Grundolf 2008.12.12. 08:28:52
Ezek alapján, ha a kapus isziért odakorizik a padhoz, akkor a szabály alapján le kell cserélni?
Mert soxor láttam már ilyet és sose alkalmazták ezt a részt a sporik.
geot 2008.12.12. 08:53:05
Azaz minden csere sorcserének minősül? Ennek így mi értelme van? Minek akkor bevezetni plusz egy fogalmat (sorcsere)? Vagy esetleg "egynél több" akart lenni?
Tomi Kallio 2008.12.12. 09:44:38
Calgary 2008.12.12. 09:55:19
Pusztán az összehasonlítás végett lehet érdekes, és nyilván nem a foci részét bocolgatnám. Itt is, mint más bloggokon, állandó téma a fociba ármaló vagy jelenlévő pénz összevetése más sportágakéval.
Nem rég hallani lehetett a kosaras bírók "lázadásáról" pénzügyi forradalmukról, sztrájkjukrók, azt nem tudni mennyi pénzt keveselnek, mennyi munkáért, hol áll a magyar kosárlabda európában, és a bíróik hol állnak már mint a képzeletbeli ranglistán.
pingvin14 · http://pusehoki.blog.hu 2008.12.12. 12:34:08
Én más területen bíráskodom, érdekelne, hogy fociban-hokiban milyen költségtérítést kapnak a bírók.
F. Kapus 2008.12.12. 17:26:06
cuceró 2008.12.12. 17:39:59
Szerintem...
Bubu0 2008.12.15. 10:36:55
Szerintem nem a foci bírók teljesítményével vagy képzésével kellene összehasonlítani a magyar hoki bírók esetét, hanem a hasnló szinten álló (értsd A-B csoport között) országok hasonló teljesítmény mutatójával illetve képzési rendszerével. Ilyen lehetne Ausztria, Franciaország vagy például Olaszország (de egy kis önbizalommal említhetném Szlovákiát vagy Svájcot is). Sajnos a szlovákokról még csak csak tudok valamicskét, de az osztrák képzésről keveset a többiekről meg szinte semmit. De amennyit tudok az elég ahhoz, hogy állítsam a magyar bírók alulképzettek. Nincsenek szituációs tréningek és meccs elemzések.
Véleményem szerint vannak nagyon jó bíróink, akik viszont hosszú évek tapasztalatávál illetve játékos múltjukkal tudják megfelelő szinten vezetni a találkozókat. Sajnos az átlaggal van a baj, vagyis egy átlagos szintű magyar bíró a hasonló országok átlag bíróinál gyengébb teljesítményt nyujt. Ezt az átlagot kellen megemelni megfeleő szintű és folyamatos képzéssel. Szerintem ez a játékvezető testület érdeke is.
Valahogy nem tudom elfogadni azt az érvelést, hogy a játékvezető amatőr, tehát nem lehet tőle minőséget várni. A játékvezetők díjat kapnak a munkájukért, egy utánpótlás játékos vagy en OBI/B-s játékos viszont legtöbbször ingyen játszik (vagy még ő fizet, például hogy ki tudják fizetni a rendezés költségét, amibe ugye a játékvezető díja is beletartozik). Az a minimum, hogy ezért elvárják a bíróktól, hog komolyan vegyék a feladatukat. Ha erre egy játékvezető nem képes vagy nem hajlandó, akkor el kellen gondolkoznia, hogy érdemes-e jétékvezetői tevékenységet folytatnia.
Sajnos nem tapasztalok semmi pozitív javulást az elmúlt években. Sőt kicsit úgy érzem, hogy a jobbitó szándékot is támadásnak érzékelik a játékvezetők. Remélem változni fog a hozzáállás a jövőben és nem csak a magyar jégkorongozók sikereiről hallhatunk a jövőben, hanem a rendkívül jó magyar játékvezetőkről is. Szerintem ez mindannyiunk érdeke és hosszú távon hasznunkra válik.
Tomi Kallio 2008.12.17. 22:22:18
Abban viszont teljesen igazad van, hogy nem jó az összehasonlítás a futballbírókkal. A futballban sokkal több zseton van. Több pénzből nyilvánvalóan többet és jobbat lehet kihozni minden tekintetben.