Felizgattuk a szlovákokat, egyre-másra jelennek meg cikkek a magyar csodáról, ezeket olvasónk, U. N. Owen szemlézni szokta a magyar jégkorong fórumában, onnét vettünk le és szerkesztettünk egybe néhány szöveget a fordító/szemleíró hozzájárulásával.

A Sme című tekintélyes országos napilapban Szekeres Tamás egykori Nemzeti Sport-főszerkesztő tollából jelent meg április 24-én a Reszkess, Kanada, jönnek a magyarok! Ebben sok újnóvum számunkra nincs, az újságíró végigveszi, hogyan jutott el a magyar jégkorong 1985-től, Kercsó Árpád áttelepülésétől napjainkig, a lap közönsége bizonyára élvezettel értesült az érdekességekről. Erős a szlovák szál, dicséretet kap Jan Jasko, a 2002-es kapitány, de szóba kerülnek az UTE légiósai, a Ferencváros és az Érsekújvár együttműködése, valamint Sille Tamás és Ondrejcik Rostislav is.

Julius Supler, a szlovák szövetségi kapitány interjút adott a TASR hírügynökségnek, amelyet több portál is átvett. Ebben is esik szó rólunk. A kérdező felidézte, hogy Supler már 2003-ban észrevette, a magyar jégkorongban van potenciál. A válasz:

"Már itt is van az eredmény. Néhány napja felhívott egy sportújságíró, hogy mit szólok. Azt mondtam, figyelek önökre, a 90-es években szorgalmasan követtem az utánpótlás-jégkorong fejlődését a világban. A magyarok nagy ugrást hajtottak végre. Képzett edzőket szerződtettek, távmunkában is együttműködnek külföldiekkel, sok szlovák dolgozik ott. Ez tükröződött abban, hogy ilyen magasra emelkedtek. Sok pénzt fektettek be, a feljutás számukra jutalom és motiváció a további munkához. A befektetés megtérült. Ez a szívós munka és a hoki iránti rendkívüli elkötelezettség eredménye."

Ez meg akkor a Sme 2003-as cikkének zanzája:

Szellemesen, a kukoricáról szóló példázattal reagált Julius Supler, az önálló szlovák jégkorong első sikereinek atyja a Magyarország–Szlovákia mérkőzés eredményére (4-2). A váratlan vereség alakulását az interneten követte figyelemmel új állomáshelyén, az oroszországi Jaroszlavl városában. Az eredmény nem lepte meg: "Ez normális dolog. Csupán a mi némelyik játékosunk, edzőnk és tisztségviselőnk gondolja, hogy Magyarországon csak a kukoricatermesztéshez értenek." A Lokomotív vezetőedzője komolyabbra fordítva hangsúlyozta, a magyarok jók, és nem kell azt hinni, hogy a szlovákok cselekre tanítják őket: "Ma már mindenki ellen nehéz játszani, mindenki tud korcsolyázni. Nem tudom, mi történt ott, de a vereséget olyan dolognak tartom, ami a világbajnok országában is megtörténhet."

Supler nem gondolja, hogy a magyarok a jégkorong felemelkedését csak a szlovák edzőknek köszönhetik, de hozzájárulásuk szerinte jelentős: "A magyaroknak erős U20-as válogatottjuk volt már abban az időben, 1996-ban, amikor én a felnőtt válogatottunkat irányítottam. De igaz, hogy a szlovák edzők felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek abban az országban. Az utóbbi években Ján Jasko, most Dusan Kapusta. Jól dolgoznak ott, és ha van elegendő lelkesedés, a törpe is legyőzheti az esélyest."

A Sport című országos napilap Sille Tamással készített interjút, ez április 22-én jelent meg, Gyurcsány és Palffy is gratulált címmel. Kiderül belőle, Pat Cortina elégedett volt a védő teljesítményével. Sille egyebek közt aszonta:

"Győzelmünkkel Magyarországon tényleg nem számoltak, de igazán nagy visszhangja van. Sajnos minden sikerből az emberek minél szélesebb köre akar úgymond hasznot húzni, a politikusokat is beleértve. Ők aztán megígérik, hogy a sikeres sportág otthoni helyzete megváltozik, és a jövőben nem kell aggódni a támogatásáért. De a játékostársaimat rögtön figyelmeztettem, ne legyenek az ilyen szövegek miatt csalódottak, ha végül nem változik semmi. Példaként felhoztam Szlovákiát a 2002-es svédországi, göteborgi vb után, ahol a mieink szenzációt okozva világbajnokok lettek. Nagy dolog volt ez az akkori szlovák kormányképviselők számára is, de ezzel be is fejeződött minden." A Skalica játékosa négy csapattársától kapott üdvözlő sms-t: Zigmund Palffytól, Pavol Rybartól, Michal Satektől és Martin Gründlingtől. Az ötödik Peter Oremus edzőtől jött. "Kedves volt tőlük, hogy eszükbe jutottam" – mondta Sille. Aki azt nem árulta el, mennyi volt a prémium – annyit mondott, kevesebb pénzt kaptak, mint máskor, amikor nem jutottak fel –, de azt igen, hogy összesen 200 eurós zsebpénzüket a feljutás után elitták a szapporói szórakozóhelyeken.

A Korzár című kelet-szlovákiai napilap írását is lefordította U. N. Owen, amelyben az áll: "Bár a dolog nem egészen érinti a mi hokinkat, benne van a kezünk. Hogy miről van szó? Magyarország feljutásáról a divízió 1-ből az elitkategóriába. Jövőre déli szomszédunk a mi egyik lehetséges ellenfelünk is lehet. A magyar csapat soraiban játszott Sille, a szakolcai hátvéd, aki magyar állampolgár is. Ő tehát közvetlenül részt vállalt a történelmi eseményben. Sok játékosunk és edzőnk közvetve tett ilyet. Azzal, hogy segítik emelni a sportág színvonalát, gazdagítják a módszertant, az edzésmunkát és a bajnokság színvonalát. Csak reméljük, nem úgy lesz, hogy azok, akik eddig tanulók voltak, és még mindig azok, elkezdik majd oktatni szlovák tanítóikat."