Több mint kétmillióval toldották meg Henrik Lundqvist NY Rangers-kapus fizetését. Az szinte fix, hogy ezzel mindenki jól jár. De olyan is van, amikor némely szerződések a legkevésbé sem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ilyeneket is válogattunk, abból az apropóból, hogy közeleg az átigazolási/igazolási szezon február 27-ei vége.

A Washington Ovecskin után egy másik játékosával, a cseh Tomas Fleischmannal is szerződést hosszabbított. A léptékek és az értékek mások. A 23 éves, koprivnicei születésű csatár a szezon végén vált volna szabadügynökké. Kétéves, 1,45 millió dollárról szóló szerződést írt alá. Az eddigi 495 ezer helyett évi 725 ezer üti a markát. Fleischmann a Vitkovicéből érkezett a tengerentúlra, miután 2002-ben a Detroit draftolta, de egy WHL-es (Moose Jaw) és egy AHL-es (Portland) szezon után eladta játékjogát a Capsnak. A csatár eddigi 96 mérkőzésén 10 gólt ütött és 21 gólpasszt adott. Idei mutatói: 6+15.

Július 1-jén vált volna szabadügynökké Henrik Lundqvist, a New York Rangers kapusa is. A két ízben is Vezina-díjra (a 30 NHL-csapat igazgatója által választott legjobb alapszakaszkapusnak járó trófea) javasolt svéd hálóőr eddig 4,25 millió dollárt kasszírozott évente. Ezt az összeget 6,5 millióra egészítették ki, és a szerződés értelmében az elkövetkezendő hat évben jár neki a nem kicsi summa. Lundqvistet 2000-ben draftolta a Rangers, de csak 2005-ben mutatkozott be az NHL-ben. Addig a Frölunda kapuját őrizte hazájában. 173 meccsen játszott a Rangersben, 91 győzelemnél és 14 shutoutnál tart. Az idei szezonban 24 győzelem és 21 vereség a mutatója 50 összecsapáson. 7 gól nélküli meccse van, és 2,37 a kapott gól/meccs mutatója, 0,906 a védéshatékonysága.

Nézzünk hét jellemző példát arra, amikor nem biztos, hogy a játékoscsere a legjobb megoldást jelentette. Előre persze ki tudja. Mi már okosabbak vagyunk. Utólag. 

1980. március 10-én, egy nappal a átigazolási időszak lezárása előtt a Los Angeles Kings megszerezte a Buffalo Sabrestől Jerry Korabot az 1982-es draft első választási jogáért cserébe; aki Phil Housley volt. Korab tízéves NHL-múlttal rendelkező védőként semmi különöset nem tett a Kingsben (az 1981/82-es szezonban 52 pont és egy divíziódöntő a playoffban). Phil Housley 8 éven keresztül szolgálta a Sabrest. Minden évben több mint 60 pontot szerzett (81 volt a csúcs 1991-ben: 21+60).

Kereken egy év múlva megint a Los Angeles fázott rá és megint a Buffalóval (azóta nem is nagyon üzletelnek). A Sabres legendáját, a Martin–Perreault–Robert sor első tagját szerezték meg az 1981-es harmadik és a 1983-as első körös választás jogáért cserébe. Martin 681 meccsen 382 gólt ütött és 313 gólpasszt adott a Sabres színeiben, 1975-ben Stanley Kupa-döntős volt. Aztán Los Angelesbe költözött és megsérült, két szezon alatt mindössze 4 meccsen szerepelt. Helyette Colin Chisholm került előbb Buffalóba, aki aztán nem is szerepelt a csapatban, mindössze 1 NHL-meccse van, az is a Minnesota North Starban, viszont az 1983-as fogás nem volt más, mint Tom Barrasso, aki később a Pittsburghgel kétszer is Stanley Kupát nyert.

Ugorjunk kicsit az időben, nézzük 1995. március 23. nagy üzletét. A Hartford Whalers Glen Featherstone és Michael Stewart játékjogát, valamint az 1995-ös draft első körének választási jogát szerezte meg Pat Verbeekért cserébe a New York Rangerstől. Verbeeket a Rangers azért szerződtette, mert bajnokságot akart nyerni vele. Nem sikerült, a játékos 2 szezon után továbbállt, és 1999-ben a Dallas Stars csapatával lett a legjobb. A cserébe érkezett játékosok közül a 95-ös drafton választott Giguere-t kell kiemelni. Ha nem is a Hartforddal (a csapat franchise joga azóta Raleighbe, a Carolina Hurricaneshoz került), de az Anaheimmel ő is bajnok tudott lenni.

1998. március 24-én a Tampa Bay Bryan Marchmentért és David Shaw-ért, valamint az az évi draft első körének választási jogáért (ami aztán idő előtt Nashville-be vándorolt) Andrej Nazarovot, valamint az 1998-as draft első körét kapta cserébe. Nazarov nem vált be annyira, de az 1998-as draft választása kiválóra sikeredett: Vincent Lecavalier került a floridai csapathoz.

Ugyanezen a napon a Tampa Bay irányítói egy másik okos döntést is hoztak. Odaadták Jason Wiemert a Calgarynak, cserébe Sandy MacCarthyért, valamint ennek az esztendőnek a harmadik körös választási jogáért. A draftolt játékos nem volt más, mint Brad Richards, aki a 2004-es Stanley Kupa-győzelem során a rájátszás MVP-je volt, 26 ponttal (12+14).

A Buffalo 1999-ben a Florida Panthers védőjéért, Mike Wilsonért cserébe nagyvonalúan megvált a draft 6. körének választási jogaitól (kétszer választhatott a Sabres). Az egyik jelöltje Ryan Miller volt, aki tavaly konferenciadöntőig vitte a Sabrest, de ebben a szezonban is – a csapat szörnyű szereplése ellenére – a liga egyik legjobbja.

Azért a Los Angelesnek is kijár kis dicséret, hiszen 2001-ben a finn védő Aki-Petteri Berg játékjogáért cserébe Adam Mairt és a draftválasztáskor Mike Cammallerit kapták. Utóbbi a 2006/07-es szezonban a csapat legjobbja volt, 261 mérkőzés után 190 ponttal áll.