A magyar első osztályú jégkorongbajnokságban a 2007/08. évi versenyszabály és versenykiírás nem korlátozza a sportszervezeteket az egy mérkőzésre nevezhető, nem magyar állampolgárságú játékosok tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az öt magyarországi klub költségvetésétől, önmérsékletétől és céljaitól függően igazolhat idegenlégiósokat. Öten sokféle utat járnak. De mi a szabály és a gyakorlat széles e világban?

Egy gyors pontosítással kezdjük. A tradíciók tisztelete diktálta, hogy az öt magyarországi klubba beleszámítottuk az FTC–Érsekújvár csapatát. A zöld-fehérek amúgy szlovákiai bejegyzésűek, a magyar bajnokságban szlovák licenccel szerepelnek.

Csak a miskolciak

Szögezzük le máris: az OB 1-ben életben lévő szabály a klubok akarta szerint való. A Miskolci Jegesmedvék csapatán kívül mindenki a korlátozás bevezetése ellen szavazott, pontosabban: a többiek nem akarták eléggé a megegyezést. A magyar szövetség eddig nem tudta befolyásolni az egyesületeket, és a jövőben sem lát erre sok esélyt. Az MJSZ szakmai javaslata 5-7 fő között kívánta korlátozni az egy mérkőzésre nevezhető mezőnyjátékosok számát, azt nem limitálva, hogy egy sportszervezet hány nem magyar állampolgárságú játékost szerződtet. Ami az elmúlt nyáron nem sikerült, miért ne jöhetne össze 2008-ban? A vezetők megpróbálják elfogadtatni a 6-7 fős limitet a klubokkal.

A hétcsapatos OB 1 öt anyaországi egyesületének játékosállomány-vizsgálata a következő megállapításokra vezet. Az Alba Volán a bajnokságban csak magyar fiatalokkal szerepel. Az osztrák élvonalban játszó nagycsapat a rájátszásban csatlakozik, ott a 25-ös keretben 5 idegenlégiós található. A Dab.extra.hu csapata a fiatalokra épít, persze a Dunaferr eltűnése után a racionalitás is ezt diktálja. A juniorválogatott jelentős része itt játszik, mellettük 6 légiós is van. Az emberöltő óta hazánkban játszó Borsost és Vargyast román válogatottként beleszámítottuk a fél tucatba. Az UTE mértéktelenül ruház be idegenlégiósokba. A jelenlegi keretben 14-en vannak, többen, mint a magyarok. Mindhárom kapusuk szlovák állampolgár. Azt is meg kell említenünk, hogy a szezon során már elküldtek 4-5 külföldit nem megfelelő teljesítmény miatt.

Az FTC–Érsekújvár amatőr alapon szereplő csapatában mindössze két légiós szerepel, a svéd Schellin és az igazolási határidő lejárta előtt, a hét elején igazolt orosz Nyikolaj Fegyasov, de mellettük a szlovák másodosztályú testvércsapat valamennyi játékosa pályára léphet az OB 1-ben, mivel a vezetőség a nevezési lapjukat beadta a szövetséghez, érvényes igazolással rendelkeznek. A gyakorlatban az első néhány meccset leszámítva, amikor is két teljes sor légiós játszott, korlátozottan szerepelnek a szlovákok, 3-5 közötti létszámban. Többször van olyan is, hogy nem érnek rá, mert egybeesik a meccsük a Fradiéval. A szintén nem professzionális alapon működő Miskolci Jegesmedvék a helyi játékosokon kívül hat légióst játszat, akik szintén kedvtelésből űzik a sportágat. Többségük több éve játszik Miskolcon.

Már egyeztettek

Hétfőn informális találkozón vettek részt az érdekelt klubok képviselői. Ez volt az első egyeztetés, amelynek célja, hogy meghatározzák, hány idegenlégiós szerepelhessen jövőre a bajnokságban. Érdeklődtünk a vezetőknél, mire jutottak egymással. A beszélgetésekből kiderült, hogy az érintettek nem egységesen értelmezik az alaphelyzetet, az EU foglalkoztatásra vonatkozó előírásait. Van, aki szerint EU-tagságunk miatt jogszerűen nem is lehet korlátozni a külföldi állampolgárok szerepeltetését, mások szerint a szerződtetésüket valóban nem lehet akadályozni, de önkontrollt lehet alkalmazni, mondjuk úgy, hogy a versenykiírásban rögzítik az egy mérkőzésen pályára küldhető létszámot.

A harmadik vélemény ez ügyben az, hogy mindent lehetne szabályozni, csak akarni kellene. Az európai gyakorlat teljes mértékben ez utóbbi álláspontot tükrözi. Cikkünk végén részletesen olvashatnak erről is.

Ocskay Gábor, az Alba Volán szakosztály-igazgatója egyelőre semmilyen eredményről nem tudott beszámolni. Ahogy mondja, még nem látszik a megoldás, sok tárgyalás van hátra. Mindenképpen korlátozásra lenne szükség, meg kell határozni egy induló számot, ami lehet 6, 8 vagy akár 10 is. Ezután meg kéne állapodni abban, hogy évente mennyivel csökkenjen ez, amíg el nem érjük a megfelelő mértéket. A sikerhez konszenzusra lesz szükség.

A tehetségek szabad elvándorlása

Azari Zsolt, a Dab.extra.hu ügyvezetője egyértelműen fogalmazott, szerinte kell a korlátozás. Valamely ország adott példáját kéne átvenni, amit nehezít, hogy a hét csapatból kettő romániai, egy pedig szlovák klubként nevezett az idei bajnokságra. Ezek a tényezők tovább bonyolítják a helyzetet. Azari nagyon szimpatikusnak ítélte az EBEL pontrendszerét, amely sok szempontot vesz figyelembe. Az egyik legnagyobb hazai utánpótlás-nevelő klub vezetőjeként egy másik problémára is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy szabályozás híjána magyar tehetségek szabad elvándorlását jelen pillanatban semmilyen módon nem tudjuk megakadályozni. Azari szerint a legfontosabb, hogy időtálló megoldás szülessen idegenlégiósügyben.

Egri István, a Miskolci JJSE elnöke kiemelte, évek óta ők az egyetlenek, akik a korlátozás mellett voksolnak. Véleménye szerint sportszerűtlen és cinikus érvként hangoztatni, hogy kevés a megfelelő képességű magyar játékos. Erről a helyzetről a klubok jelentős mértékben tehetnek, és nekik is kell megoldaniuk a megoldandókat. Ezért kezdődött Miskolcon is jelentős utánpótlás-nevelés, több mint 200 fiatal edz náluk. Számukra az a perspektíva, hogy helyük lesz a nagycsapatban, mert nem azt látják, hogy féltucatnyi magyar játékos kerül csak a keretbe. A miskolciak álláspontja szerint 6-7 főben kellene maximalizálni a légiós létszámot, és az EBEL példája a követendő.

Egri örömét fejezte ki, hogy a Dab.extra.hu csapata is a fiataljaira épít, mert ez a jövő; csak akkor lesznek jó képességű játékosaink, ha játszatjuk őket. Úgy érzi, ezen a megbeszélésen is kisebbségben maradtak, és nemigen mozdult előre az ügy. Az elnök fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem azért van ezen az állásponton, mert kevés pénz áll rendelkezésükre. Ha nem az utánpótlásra fordítanák forrásaikat, nagyon jó profi légiósokat igazolhatnának. De ha sok pénze lenne, akkor sem sokat, hanem minőséget igazolna a miskolci vezető.

Az Újpest csak hosszú távon alkuszik

Az FTC–Nové Zámkytól Kassai György szakosztályelnököt nem tudtuk elérni, Pindák László vezetőedző nyilatkozott, aki hangsúlyozottan nem a szakosztály véleményét, hanem saját szakmai álláspontját osztotta meg velünk. A korábbi sokszoros válogatott csatár nem korlátozná a leigazolható játékosok számát. Mint mondta, akinek van pénze, tartson el annyi hokist, amennyit akar. Az egy mérkőzésen pályára küldhető játékosok számát viszont meghatározná, méghozzá 6 főben.

Joós Zoltán, az UTE szakosztályelnöke a megoldás megszületésének kulcsszereplője lehet, hiszen ők foglalkoztatják messze a legtöbb külföldit. Joós első gondolata szerint drasztikus korlátozásba biztos nem egyeznek bele, mert ahhoz két feltétel hiányzik. Egyrészt a megfelelő számú OB 1-szintű játékos, másrészt az amerikai draftrendszerhez hasonló kiválasztási megoldás, ami szavatolja, hogy ne egy klubban összpontosuljanak a válogatottak. Az elnök jóslata szerint legalább öt év kell , hogy megfelelő számú magyar játékost neveljenek fel, akkor majd lehet komoly korlátozásról beszélni, de addig nem. Joós azt mondja, büszke arra, hogy az UTE-ban játszik a legtöbb – 230 – utánpótláskorú játékos. Megerősítette, hogy egy ésszerű limit felállításáról, ami nem veszi el csapata versenyképességét, hajlandó tárgyalni. Konkrét számot nem kívánt megjelölni. Joós szerint a közönség jó játékost és győztes csapatot szeretne, tehát nem hazai/külföldi, hanem jó/nem jó játékosok kérdéséről kell beszélni.

Mi lesz a fiatalokkal?

Érdekes helyzet ez. Mi úgy érzékeljük, mindenki azt mondja, hogy határozzunk meg egy limitet, mégis mindenki szkeptikus. A szurkolók nevében segítünk a döntéshozatalban: szeretnénk látni jó néhány rutinos és sok fiatal magyart, továbbá néhány nagyon jó külföldit a csapatokban. Legyen példa a juniorválogatott fantasztikus sikere, a biztos bennmaradás, a majdnem bronzérem a divízió 1-ben. Nem vagyunk szakemberek, de ők azt mondják, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a srácok egy-két évet az OB 1-ben játszottak.

Ha ez így van, miért nem járjuk ezt az utat? És mi lesz hosszú távon a 18 évesekkel, tartalék- vagy juniorbajnokság nélkül? Erre is ki kellene valamit találni. Persze úgy nehéz, hogy ma Magyarországon mindössze 70-72 aktív juniorkorú játékos található, az OB 1-ben szereplőkkel együtt. Az a helyzet is nyilvánvalóan tarthatatlan, hogy serdülőcsapat szlovák kapust igazol. Ezeken a kérdéseken és válaszokon múlik a magyar jégkorong jövője, nagyrészt.

Kulcsmomentum lehet a juniorválogatott benevezése önálló csapatként az OB 1-be. Ez az elképzelés is korábbi, de a dunaújvárosiak megvétózták, mivel legalább tíz játékosukat kellett volna nélkülözniük a folyó bajnokságban. Remélhetőleg 2008/09-ben összejön. Van nemzetközi gyakorlat is, a szlovákoknál ebben az évben a legmagasabb ligában vannak a juniorok, míg a cseh bajnokságban hol az első, hol a másodosztályban indítják őket.

Az osztrák minta és a többi

Mint az elején jeleztük, körbenéztünk a világban, hol hogyan védik a hazai játékosok játékterét, hogyan biztosítják a magas színvonalat. Kezdjük a gyakran példaként emlegetett osztrák EBEL-szisztémával, amely a következő: minden játékos értékét pontrendszer szerint meghatározzák a bajnokság elején. Fő szabályként 1 pont a juniorkorú, 2 pont a hazai nem válogatott, 3 pont a nemzetközi szintű, 4 pont a válogatott és kiemelkedő külföldi játékos. A 25 fős keretből egyszerre 63 pontnyi nevezhető a mérkőzésekre, és meghatározott számúnak 23 éven alulinak kell lennie.

Sok országban külön kezelik a szerződtethető kontingenst, és külön az egy meccsen szerepeltethető létszámot. Ilyen Svájc, ahol 8 szerződés lehet a külföldieké, de egy mérkőzésen csak 4-en játszhatnak. Szlovéniában a szerződtetések számát nem korlátozzák, de egyszerre csak 6-an léphetnek jégre, ugyanez a szabály Dániában is, csak ott 10-en lehetnek benevezve egy meccsre. Ez összhangban van Pindák László álláspontjával. Mindazonáltal csak két csapatban találni légióst, az egyikben egy amerikait, a másikban cseh-szlovák kvartettet. A Jesenice és az Olimpija az EBEL-ben szerepel. Rájuk ugyanaz igaz, mint az Allba Volánra. Amíg az osztrák ligában vitézkednek, az EBEL-regulák az érvényesek, a hazai rájátszásban pedig a hazaiak.

Franciaországban az EU-tagállamokra nézve nincs korlátozás, kívülről összesen 4-en igazolhatóak, akik játszhatnak is egyszerre. Olaszországban vegyes rendszer él, a külföldiek számát a bajnokság kezdetekor 12-ben maximálták, a tucatból legfeljebb 7-en lehetnek nem EU-országbeliek. A szezon során két változás engedélyezett. A 2008. év eleje óta kissé változott a helyzet. Korlátozás nélkül igazolhatóak olyan külhoni játékosok, akiknek szüleik, rokonaik olaszok voltak, de egyszerre csak 7 külföldi lehet a jégen, velük együtt.

Svédország legmagasabb osztályában 2 fő nem EU-s játszhat egyszerre. A klubok nagy része nem használja ki ezt a lehetőséget sem, viszont sok finnt igazolnak, csapatonkénti átlagban 5-öt. Németországban a DEL 11-ben maximalizált mindennemű külföldi játékost mérkőzésenként, származzanak bárhonnan. Igazolás is ennél csak eggyel lehet több. A másodosztályban 6, a harmadosztályban 5 a keretszám. Finnország nem szankcionálja az EU-s szerződéseket, de csak 4-en jöhetnek kívülről. A mérkőzéseken 4 idegenlégiós játszhat összesen.

A bonyolult oroszok

Szlovákia nem korlátoz, e tekintetben az egyedüli olyan ország összeállításunkban, mint Magyarország. Északi szomszédainknál 239 külföldi játékost foglalkoztatnak, ebben benne van a teljes utánpótlásmezőny is. Az első osztályban szereplő 11 csapatban 72 – túlnyomórészt cseh – légiós játszik. Csehországban 3 nem unióból érkezőt szerződtethetnek, de itt sem jellemző, hogy teletömik a csapatot nem csehekkel. Náluk a szlovák légiós a divat. A román bajnokságban 7 idegenlégiós nevezhető egy mérkőzésre. Ezért van az, hogy amikor a HC az SC Csíkszeredával olyan meccset játszik, amely mind a magyar, mind a román bajnokságba beszámít, akkor csak 7-en léphetnek jégre a légiósok közül.

Oroszország bonyolult, a jégkorongban is. Nincs limitálva a légiósszerződések száma. Egy találkozóra viszont csak 4 nevezhető. Az idei évben nagy változást hozott, hogy a korábbi szovjet tagköztársaságokat immáron nem tekintik hazainak, ők is külföldinek számítanak. Egy kibúvó maradt ez alól, a kettős állampolgárság. A világ tán legbonyolultabb szabályozása a következő szezonban lép életbe, és csak a kapusokra vonatkozik. Az orosz hálóőrök speciális védelmet kapnak világklasszis elnöküktől. Csak orosz állampolgárságú kapusokat alkalmazhatnak az egyesületek. Kettős állampolgárság esetén is csak akkor szerepelhetnek az orosz élvonalban, ha nem játszanak más ország válogatottjában.

A legerősebb Amerikán és Európán kívüli versengés az ázsiai hokiliga. Itt a legjobb koreai és japán csapatok alkotják a krémet, és a színvonal egész jó. Az AL-ben 2 légióst alkalmazhatnak a klubok.